Vonattal? Természetesen!

Ausztriában, a Ziller patak völgyében található Mayrhofen, egy turisztikai központ, rengeteg hotellel és sportolási lehetőséggel. Néhány hete próbáltam ki az innen induló Penkenbahn nevű felvonót, a következő cél pedig az Ahornbahn nevű kötélvasút lett, melynek kabinja a legnagyobb kapacitású kabin Ausztriában!

Ereszkedik a völgy felé az Ahornbahn 160 férőhelyes kabinja

A terv most is hasonló volt, mint legutóbb: nem túl korán elvonatoztam a Zillertalbahn nevű kisvonattal Zell am Zillerből Mayrhofenig, majd onnan egy rövid séta után felkerestem az Ahornbahn völgyállomását, hogy onnan kötélvasúttal feljussak a csúcsra, majd onnan gyalogosan vissza a völgybe.

Az európai vasúti járműgyártás nem tétlenkedik, folyamatosan érkeznek az új járművek Európa vasútjaihoz, hogy felváltsák a régi, elavult vonatokat. Szinte hetente érkezik hír arról, hogy egy európai országba megérkeznek a már évekkel korábban megrendelt új szerelvények.

Egy ÖBB 1116 sorozatú "Taurus" mozdony vontatja az új szerelvényt két betétkocsival együtt az Arlberghágón keresztül (fotó: Hans-Peter Prugg)

2024. július 26-án ismét egy újabb szerelvény indult el a svájci Stadler gyárából, hogy új otthonra leljen Ausztriában. A képeket Hans-Peter Prugg készítette az Arlberghágó nyugati rámpáján.

A 2024-es tavaszi hamburgi utazás egyik kisebb célja az volt, hogy a hazaúton ellátogassak Berlinbe, Németország fővárosába is. Egy hét alatt ez volt a második olyan meglátogatott főváros, ahol még nem jártam korábban (a másik Koppenhága volt) és még további három, korábban már meglátogatott főváros várakozott a sorára.

A főpályaudvar a Spree partjáról fotózva (kép forrása: Wikimedia Commons)

Németországban négy és fél évet éltem korábban, sikerült Bajorországot alaposan körbeutazni és más szomszédos tartományokat is megismertem. Berlin azonban mindig kimaradt, de végre sikerült ezt is bepótolni. A német főváros számomra legfontosabb látványossága a főpályaudvara volt, mely Európa legfiatalabb ilyen létesítménye. Bár hosszú és kacifántos története van, az épület maga mégis a 21. század szülötte, nem egy viszontagságos történetű történelmi műemlék, hanem a mérnöki tervezés szülötte. 

St Jodok egy kis, szinte jelentéktelen vasúti megálló Ausztriában, Innsbrucktól nem messze a Brennerbahn vonalán. Az átlagembereknek nem sokat jelent a település, a vonatrajongóknak viszont annál többet! Én is hallottam már jóval korábban róla, mint ahogy Ausztriába költöztem.

Leszállás St. Jodokban. Az ÖBB Talent motorvonata már indul is tovább Brennero/Brenner felé az olasz határra.

A hely különlegességét az adja, hogy a kétvágányú Brennerbahn itt egy teljes 180 fokos fordulatot tesz egy igen szűk ívben, miközben többméternyit emelkedik a pálya. Vagyis itt egy olyan szűk U alakú pályarész található, mely már-már egy terepasztalra emlékeztet. Itt remek fotókat lehet készíteni a szépséges osztrák háttérrel, szépen az ívben haladó vonatokról. Ráadásul itt halad át az osztrák-olasz tranzit jelentős része is (a másik lehetőség Tarvisio Boscoverde), ami miatt érdekes és sűrű a vonatforgalom.

Mayrhofenbe először még 2017-ben jutottam el a Zillertalbahn nevű keskeny nyomtávolságú vasútvonalon. akkor szinte csak pár percet töltöttem a végállomáson, hogy visszaérjek az utolsó busszal a munkahelyemre és szállásomra. Már akkor is nagyon tetszett a Mayrhofenből induló Penkelbahn nevű kötélvasút, mely a városka melletti hegyre visz fel.

Fotózás a kabinból a felfelé vezető úton. A másik kabin ellentétesen ereszkedik mayrhofen felé. A héttérben Hintertux örökké havas csúcsai, mely a jégbarlangot is rejti

Azóta többször is jártam Mayrhofenben, voltam a Stillup gátnál, csak a városban vagy egyszerűen csak átsétáltam. Ezt a kötélvasutat azonban még egyszer sem próbáltam ki, pedig izgalmasnak tűnt. 2024. nyarán azonban ez a pillanat is elérkezett!