A Ziller völgye számos víztározónak és vízierőműnek ad otthont, melyek egy bonyolult és komplex rendszert alkotnak. A vízierőmű-rendszer nem csak szimplán energiát termel Ausztriának, hanem tározós erőműként segít kiegyenlíteni az áramfelhasználás kilengéseit: ha felesleges energia van, a szivattyúk a tározókba szivattyúzzák a vizet, ha pedig szükséges, energiatermelés céljából ismételten leengedik azt.

A víztározó völgyzáró gátjánál

2023. július 10-én egy újabb tározós erőművet látogattam meg barátommal és kollégámmal. Az erőműhöz egy több alagútból álló kacskaringós és igen meredek buszút vezet, mely csak nyáron járható. A jó időt kihasználva útra keltünk, a cél ezúttal a Zillergründli víztározó volt.

Elhelyezkedése

A Zemm-Ziller erőműcsoportot a Zillertaler Verbund AG (korábban Tauernkraftwerke AG) üzemelteti, és két felső szakaszból áll, a Roßhag és Häusling szivattyús-tározós erőművekből a Schlegeisspeicher és Zillergründl tározókkal, valamint a Mayrhofen fő szakaszból a Stillup tározóval. A Stillup-tározó a mayrhofeni erőmű tározója, ugyanakkor a Roßhag és a Häusling felső fokozatú szivattyús tárolóerőműveket is kiszolgálja, mint kivételi tározó.

Az odaút

Zell am Zillertalból mi a Zillertalbahn keskeny nyomtávolságú motorvonatával utaztunk néhány megállónyit Mayrhofenig. Itt 15 percünk maradt az átszállásra, ami nem volt nehéz, hiszen a buszállomás közvetlenül a vasútállomás mellett található.

Megérkezés Mayrhofenbe a Zillertalbahn motorvonatával. A motorvonat hamarosan indul vissza Jenbachba. A buszállomás közvetlenül az állomás mellett található, a buszok és a vonatok indulása közös kijelzőkön látható.

A buszállomás. A bal oldali perontető már a Zillertalbahn utasait védik az időjárástól. A képen látható 8328-as autóbusz közlekedik a gáthoz.

A gát építése nagy kihívást jelentett az építőknek a '70-es években, ugyanis a tervezett tározóhoz még tisztességes út sem vezetett, először azt kellett megépíteni több alagúttal együtt. Mivel a gáthoz fizetős út vezet csak, már a buszjegyünk mellé is meg kellett váltanunk a személyenként és irányonként 2 euróba kerülő pótjegyet.

Miután elhagytuk Mayrhofent, következett a Brandberg-tunnel (magyar nyelven: Brandberg-alagút). Ez az alagút Mayrhofen-Laubichl és Brandberg falvakat köti össze a Ziller völgyével. Az 1976-ban épült, 2130 méter hosszúságú, kétsávos közúti alagúttal a Zillertali útról (B 169) a Ziller folyása mentén a szemközti völgybe, Zillergrundba lehet eljutni anélkül, hogy Mayrhofenen keresztül kellene haladni.

A Brandberg-tunnel Mayrhofen felöli bejárata az autóbuszból fotózva

Az alagút eredetileg a Zillergründl-erőmű építési területének megközelítésére épült, ezért a közúti alagutakhoz képest szokatlanul meredek lejtésű. Szinte nyílegyenes és végig emelkedik. Gyalogosan tilos áthaladni rajta.

Átjutva az alagúton egy szinte megközelíthetelen völgybe érkeztünk, melyet még nem fedezett fel a tömegturizmus. A gazdaságokon kívül csak egy-két vendégházat láttunk utunk során.

A víztározóhoz egy 18 kilométeres fizetős úton lehet eljutni, amely a bärenbadi vendéglőtől (14. km) le van zárva a rendszeres autóforgalom elől, innen a gát csak tömegközlekedéssel vagy kerékpárral (2 alagúton keresztül) érhető el (18. km). A 633 méterrel a tenger szintje felett található Mayrhofentől az út végig emelkedik, hajtűkanyarokkal győzi le a magasságot, miközben számos kisebb alagúton is áthalad. Az út többnyire egy sáv szélességű, ezért figyelmesen kell vezetni, mert szembejövő jármű esetén marad a visszatolatás vagy a szakadék szélétől pár centiméterre történő kockázatos kikerülés.

Az első pillantás a gátra. Meglehetősen feltűnő és tájidegen építmény a szinte lakatlan völgyben

A felső kettő alagút szélessége miatt csak egy sávos, ezért a bicikliseken és a menetrend szerint közlekedő buszokon kívül más nem is használja.

Mi egy megállóval korábban szálltunk le, a végállomás helyett Steinbock megállónál. Így tudtunk készíteni néhány képet a gátról még a völgy felől, mielőtt felmásztunk volna a tetejéhez.

A gát itt még nem is tűnik olyan nagynak, pedig 186 méter magas!

Steinbock megálló, itt kezdődött a 180 méteres emelkedő lépcsőkön és sziklás lejtőkön át

A gátat szegélyező hegyoldal tömör kőzet, melyet robbantással fejtették ki a megfelelő formára. A sziklafalon látható sok párhuzamos vonás a fúrógépek munkái, ezekbe a lyukakba helyezték el a robbanótölteteket az építkezés során majd robbantották le a darabokat. 

Ha a busszal jöttünk volna fel, az utolsó kilométert ezen az alagúton át tettük volna meg

Már majdnem felértünk, csak pár 10 méter maradt hátra. A kis pihenőt kihasználva még néhány fotót készítettünk a kb. 180 méteres mélységről

Kilátás fentről, a buszunk már visszaindult Mayrhofenbe, mi pedig még mindig felfelé kapaszkodtunk

A gát koronája, felső része 6,7 méter, 186 méterrel alattunk pedig már 42 méter vastagságú!

És a gát túloldalán pedig maga a felduzzasztott víz, melynek helyzeti energiáját fordítják energiatermelésre

A mesterséges tavat gyalogosan csak a vízfelszíntől tisztes távolságra lehet megkerülni.

Közel a gáthoz még egy látványosság található, két látványos vízesés is táplálja a tavat

A Zemm-Ziller erőműcsoport a Gunggl, Bösdornau és Tuxbach erőművekkel együtt 965 MW kapacitással rendelkezik, amelyhez a Roßhag és Häusling erőművek szivattyúinak 600 MW-os teljesítménye járul. A csoport kapacitása így több mint 1500 MW, és ezzel Ausztria legerősebb tárolós erőműcsoportja.

A Zillergrund hátsó részét Zillergründlnek nevezik. Itt húzódik a Zillergründl víztározó tározója. A víz a tározóból egy 7,6 km hosszú alagúton keresztül a Häuslingi erőműhöz, majd egy 8,5 km hosszú alagúton keresztül a Stillup tározóhoz folyik. A 64 méter magas erőművet 40 méter mélyen egy sziklás lejtőbe építették, így az épületnek csak körülbelül egyharmada látható a felszín felett. A Ziller völgyében található vízierőmű-rendszer mintegy hétszer több energiát termel, mint amire a völgynek szüksége van. Az itt termelt villamos energiát hatalmas oszlopokon futó távvezetékkekkel szállítják el, melyek sajnos jelentősen csúfítják a tájat.

Maga az íves betonépítmény több, mint 500 méter széles

A völgyzárógát magassága 186 méter, 1980 és 1987 között épült. Összesen 1,4 millió m³ betont használtak fel az építéséhez. A felső rész hossza 506 méter, szélessége pedig 6,7 méter. 186 méterrel mélyebben azonban már 42 méteres vastagságú, hogy megtartsa a mögötte található mintegy 86,7 millió m³ vizet.

Ez már csak gyalogos alagút, a busz erre már nem jár. Ezt az alagutat is robbantással alakították ki, bélést nem kapott, csak néhány helyen lőttbetont.

Az alagút túloldalán már jobban látható a víztükör és az azt tartó betongát koronája

A zillergründli gát építése 1980-ban kezdődött. A gátat kettős ívű íves gravitációs gátként tervezték. A tározó vize egy 8,6 km hosszú csatornán keresztül a häuslingi erőműbe, majd az energiatermelés után egy 7,8 km hosszú alagúton keresztül a stillupi tározóba folyik.

Visszatérés a buszmegállóhoz, ahova időközben újabb buszjárat érkezett.

Közvetlenül a gát széle és koronája mellett található a buszforduló végállomás és egy hütte is, hogy az ide látogatók étkezhessenek. A vendéglátó helyhez még egy további rövidebb lépcsőzés vezetett fel, ahol aztán a tipikus osztrák ételek közül választhattunk. Az ebéd után már csak le kellett sétálnunk a buszmegállóhoz, ahová időközben már megérkezett a mayrhofeni busz is.

Újabb busz érkezik az alagúton át Mayrhofen felől

Még egy kicsit megpihent a napon a visszaindulás előtt

Míg nézelődtünk és ebédeltünk, a citromsárga busz mellé egy másik is érkezett reklámmatricákkal az oldalán

A víztározó meglátogatása egy rövidebb program volt, mely nem tartott egész nap ki. Ezzel a látogatással a négy víztározóból és számos erőműből álló rendszerből már kettő tározót láttunk, de marad még további kettő a következő hetekre is!

A környék víztározói és erőműveinek panorámaképe, amint látható, komoly rendszert alkotnak. Mi korábban a kép bal oldalán látható Speicher Durlaßboden-t látogattuk meg, mely a Gerlosi erőműcsoport része. Ezután következett a második, mely 1850 méteres magasságban található.

A víztározó a Google térképén

Ha tetszett a bejegyzés, kövesd a blogot a Facebookon is!