Európa szerte folynak a vasúti építkezések, hogy a megnövekedett forgalmat is kezelni tudja a kontinens vasúthálózata. Több helyen kapacitásbővítés zajlik, máshol a sebességet emelik fel a felújított vonalakon, de épülnek többszáz km hosszan új, nagysebességű vasútvonalak is. 

2023-ban kezdődött meg a Linz-Wels közötti vasútvonal kettőről négy vágányúra történő bővítése

Az Európai Unió egyik közlekedési prioritása az államhatárokon könnyedén átjárható vasúthálózat létrehozása, ám az országok többsége még mindig a határokon belül gondolkodik, ha vasútfejlesztésekről esik szó.

Vasúthálózat-sűrűség

2023-ban az EU vasúti hálózata 200 947 km hosszúságú vasútvonalakkal rendelkezik, a legnagyobb sűrűséggel a nagyvárosokban és azok környékén.

Európa országai a vasúthálózat sűrűsége szerint (forrás: Eurostat)

A legnagyobb vasúthálózati sűrűséget Csehországban regisztrálták, ahol 123,2 méternyi vasútvonal jutott egy km²-re. Az EU többi nagy sűrűségű országa Belgium (119,2 m/km²), Németország (109,5 m/km²) és Luxemburg (104,8 m/km²) volt.

A másik oldalon Görögország (14,0 m/km²) és Finnország (19,4 m/km²) áll, e két országban volt a legalacsonyabb a vasúthálózat sűrűsége. Alacsony sűrűségű még Svédország (26,8 m/km²), Észtország (27,2 m/km²), Portugália (27,8 m/km²), Lettország (28,9 m/km²) és Írország (29,8 m/km²). Magyarországon 81,5 méter sínpálya jut minden km²-re, ami

Nagysebességű vasútvonalak

*  Spanyolország: 3190 km-re (+66%-kal, 1919 km-ről)

*  Franciaország: 2748 km-re (+35%-kal, 2036 km-ről),

* Németország 1163 km-re (+32%-kal, 881 km-ről)

A francia TGV és a spanyol AVE motorvonatok együttállása Gare de Lyon pályaudvaron Franciaországban. Egy szép példa a határokon átnyúló nagysebességű kapcsolatra (kép forrása: Wikimedia Commons)

Az fentebb felsorolt három országon kívül még Olaszország, Belgium, Hollandia és Dánia rendelkezik olyan vasútvonallal, ahol a megengedett legnagyobb sebesség több, mint 250 km/h. Ausztria sajnos lemarad a listáról, mert a Westbahn "csak" 200-230 km/h sebességgel járható jelenleg. Néhány év múlva azonban a Koralmbahn és a Brenner-bázisalagút elkészültével az ország az 5. helyre fog ugrani a listán, megelőzve Belgiumot, Hollandiát és Dániát is.

Svájc, bár szerepelhetne a listán, mivel van nagysebességű vasútvonala, nem EU tag.

Az EU-ban való határokon átívelő vasúti közlekedést nagyban nehezítik az eltérő nyelvek, az eltérő áramrendszerek és biztosító-berendezések és az országok gyakran makacs hozzááállása. Egy új nemzetközi járat elindítása éveket is igénybe vehet, mire minden érintett féllel sikerül megegyezni.

Európán kívül

Említést érdemel még Törökország, ahol jelenleg is folynak a vasútépítések, de szintén nem EU tag, ráadásul a fejlesztések az ország ázsiai részén történnek. 2023-ban 1385 km hosszúságú volt a nagysebességű vasúthálózatuk, a török kormány azonban szeretné ezt az értéket egészen 10 000 km-re feltornázni.

A csúcstartó azonban egyértelműen Kína, mely olyan sok vasútvonalat épít, hogy a nagysebességű hálózatuk nagyságát csak becsülni lehet, olyan gyorsan változnak az adatok: 2024-ben 40 000 km-re becsülték, ami a világ nagysebességű vasútvonalainak több, mint kétharmada!

Forrás

* Az Eurostat EU high-speed rail lines grew to 8 556 km in 2023 című cikke

Ha tetszett a bejegyzés, kövesd a blogot a Facebookon is!