Kecskemét állomásra több vasútvonal is befut, a Kerekegyháza felé tartó vonal sajnos már teljesen megszűnt, a Fülöpszállás felé vezető még létezik, de forgalom nélkül, Lajosmizséig némileg él még a forgalom, napi 2-4 pár vonat képében. A könnyen végig utazható, némileg ütemes menetrendet is biztosító viszonylat a Szolnok-Kecskemét szakasz, mely igazából két mellékvonal fele-fele arányban történő beutazását jelenti.
Bz-kereszt Lakiteleken, itt három irányból is egyszerre futnak be a szerelvények!
Miután egy tavaszi délelőtt meglátogattuk a szolnoki RepTár repülőgép-múzeumot, Szolnokról egy Bzmot motorkocsival tértünk vissza Kecskemétre apró falvakon át az alföldi tanyavilágon keresztül. Az utazás több mint kétszer annyi időt vett igénybe, mint a ceglédi átszállással járó, hosszabb út, ám minket ez sem rettentett el az utazástól!
Ezt a teljes útvonalat életemben még csak egyszer tettem meg, ám kisebb-nagyobb szakaszokat viszont annál gyakrabban. Réges-rég, még a szüleimmel utaztam errefelé, Kecskemétről Kerekdombra egy Mdmot motorvonattal. Majd összesen hatszor iskolai kirándulás alkalmából Kecskemét és Árpádszállás között különvonattal és Mdmot-tal, végül egy kalandos miskolci autóalkatrész beszerzés során a hazaúton.
Az első megállónk, Tószeg állomás
Története
A vasútvonal Lakitelek és Kecskemét közti szakaszát a Kecskemét–Tiszaug vonal részeként 1896. október 3-án adták át a forgalomnak. A vonal Szolnok és Lakitelek közti szakaszát (az akkori Szolnok–Kiskunfélegyháza helyi érdekű vasútvonal részeként) 1897. december 9-én adta át a Szolnok–Kiskunfélegyházi HÉV.
A vasútvonal itt nem sok zúzottkövet kapott, többnyire sóder vagy kohósalak felépítményre fektették a talpfákat és a síneket
A vonal továbbépítése Kunszentmártonig 1950-ben kezdődött meg, állami pénzből. A Lakitelek-Kecskemét szakasz egy tervezett vasúti körgyűrű részét képezte, mely Lakitelektől Kunszentmártonon át Szarvasig vezetett volna. Folytatása a mára már bezárt Kecskemét-Solt-vasútvonal, a hiányzó Solt-Dunaföldvár kapcsolat pedig soha nem is épült meg. A megépült szakaszokat a felépítmény cseréjével fővonallá lehetett volna fejleszteni, ám ez nem valósult meg.
Tiszakécske állomás. A település, mely a fürdőjéről és kisvasútjáról is híres, egyúttal az utunk legnagyobb köztes állomása is volt
A vonal nagy része már eleve bontott anyagokból épült, a sínek kora és súlya is széles skálán mozog. A legrégebbi sínszálak még a 19. században készültek, de a láthatunk kissé fiatalabb, 1912-es sínszálakat is beépítve. Az elmúlt években szórványosan voltak aljcserék, de átfogó felújítást a vonal soha nem kapott.
Az első teljes végigutazás
Igazán emlékezetes út volt a 2010-es években egy miskolci kirándulás néhány autóalkatrészért. A menetrend akkor úgy dobta ki, hogy Miskolcról hazafelé Szolnokon át kellett szállni. Innen Kecskemétre ugyanannyi volt a menetidő ceglédi átszállással, mint Lakiteleken át közvetlen vonattal, így, hogy autós barátom számára egy kis izgalmat nyújtsak, a Lakiteleken át történő mellékvonalas vonatozást választottam meglepetésként.
A hazaút vége kimondottan vicces volt, mert én biztos voltam benne, hogy jó irányba haladunk, de az utastársam a megérkezés pillanatáig nem akarta elhinni, hogy tényleg jó vonatra szálltunk. A Lakitelek-Kecskemét szakasz ugyanis olyannyira elkerül minden ismertebb lakott települést, annyira a tanyavilágon át halad, aztán Kecskemét ipartelepein át érkezik meg a kecskeméti állomásra, hogy még egy helyi lakos sem talál semmi fogódzkodót arról, hogy ténylegesen hol is járunk.
Mellékvonal betonaljas vágányokkal, az oldalt látható apró oszlopok pedig a jelzők és kitérők működtetését szolgáló vonóvezetékeket tartják
Mikor már az óránk szerint is hamarosan meg kellett volna érkeznünk, a kilométer szelvények szerint is csak kb. 3 km van hátra, ám még mindig nincs semmiféle ismertebb útkereszteződés, magasabb épület vagy bármiféle nevezetesség... Majd egy éles ívvel egyszer csak ráfordultunk Kecskemét állomás váltókörzetére és néhány másodperc alatt minden a helyére került! Még évekkel később is mosolyogva gondolok vissza erre az útra.
A 2025-ös út
A második végigutazáson 2025-ben már nem volt ilyen bizonytalanság, mint a korábbi miskolci út során, mivel Tibi barátom nem kecskeméti, így ő nem aggódott mellettem az ismeretlen vidék látványa miatt.
Szolnokon a 100 méteres futóbajnokokat is megszégyenítő sprinttel értük el a vonatunkat, így az indulás pillanatát már nem sikerült megörökítenem. Ezután a mellékkocsi végében, mint egy panorámakocsiban foglaltunk helyett, egy-egy lehúzható ablak mellett, hátrafelé történő remek kilátással.
Vonóvezetékkel működtetett karos jelző a vonalon
A száguldás most elmaradt, a vonalon 20-40 km/h-s sebességkorlátozás van érvényben, de fiatalabb korában is maximum 60 km/h-val lehetett a vonatoknak haladni.
Telefonpóznák, földút, ültetett nyárfaerdő a sínek mellett, faaljak és régi alakjelző a vágány mellett
A vonalon se jelentős műtárgy, se komolyabb emelkedő, alagút, vagy bármi egyéb nem volt, csak az alföld sima felszíne
A sínszálak többsége hegesztés helyett hevederekkel van összecsavarozva, az illesztéseken a vonatunk csattogva haladt át, a szűnni nem akaró zakatolástól az út végére már csengett a fülünk.
Kerekdomb elhagyatott állomásépülete, ahol szinte megállt az idő
A néhány hete 505 milliárd forintból épített, Békéscsabát Kecskeméttel összekötő új gyorsforgalmi út felüljárója. Ugyanezt az utat keresztezi a Cegléd-Szeged-vasútvonal is Nagykőrös és Katonatelep között.
Érkezés Lakitelekre Szolnok felől
Lakitelek modern állomásépülete és két mellékvonal találkozási pontja
Bzmot motorvonatok találkozója Lakiteleken, jelenleg egyszerre három irányból is érkeznek a vonatok egyszerre, néhány éve pedig még Kunszentmárton irányából egy negyedik vonat is befutott ide
Lakitelek után az első megállóig párhuzamosan vezetnek a vágányok...
...majd szétválnak Kecskemét és Kiskunfélegyháza irányokra
Szikra megálló, az iskolai kirándulásaim egykori célállomása
Kecskemét felé a betonaljas vágányokon
Nyárjas megálló
Alföldi mellékvonali hangulat
Nyárlőrinc megálló...
...majd nem sokkal később Nyárlőrinci szőlők
Közeledünk Kecskeméthez, ám ennek semmi nyoma nem látható
A kecskeméti elkerülő út felüljárója, a legtöbb kecskeméti mindössze innen ismeri ezt a vonalat
Kecskemét határában: mi a bal oldali vágányon közeledünk Kecskeméthez, a középső vágányon a távolodó, Szegedre tartó Napfény Intercity hátulja látható, a jobb oldali vágány vezet Hetényegyházán át Lajosmizse felé
Közeledve Kecskemét állomáshoz, bal oldalon látható az évek óta üzemen kívüli egykori gurítódomb
Feltűnik a régi víztorony és az állomás épülete, egy perc és megérkezünk!
A leszállás utáni percek, fotózni nem maradt sok idő, a szerelvényt rögtön szétkapcsolták és a Bz motor körbejárt
Rajtunk kívül talán nem is volt ezen a járaton senki, aki ezt a kb. 65 km-et végigvonatozta az elejétől a végéig, végigülve a két óra két perces menetidőt. A néhány nappal korábbi tőserdei vonatutam során is csak kettő idős utassal találkoztam, akik az unokájukat vitték el egy ilyen élmény? vonatozásra. Sajnálom, hogy ez a vonal ennyire mostoha sorsot kapott, pedig kettő megyeszékhelyet kapcsol össze, és akár a tervezett V0 alapja is lehetne.
Tibi barátom, aki szintén nagy vasútbarát, becsülettel végigülte az utat, de azt hiszem néhány évig hanyagolni fogja a Bzmot-tal történő utazásokat! :) Számomra az utazás egy nosztalgikus élmény volt, mivel sok-sok éve jártam erre utoljára. A pálya mellett az idő szinte megállt, a látvány alapján lehetett volna a dátum akár 1995 is, csak a menetjegyen lévő QR kód utalt arra, hogy már 2025-öt írunk.
A Cegléd-Szolnok-Lakitelek-Kiskunfélegyháza-Kecskemét térség vasútvonalai
Összességében mindketten jól éreztük magunkat, mint ha egy időutazásban vettünk volna részt. Mi nem siettünk sehová, így az utazás hossza sem volt negatív élmény számunkra.
Ha tetszett a bejegyzés, kövesd a blogot a Facebookon is!
Utolsó kommentek