VáraÉletem legutóbbi 10 évében volt szerencsém Európa nagy részét beutazni és nagyon szép helyekre eljutni. A következő időszak nagyon úgy tűnik, hogy utazás szempontjából jóval szegényesebb lesz, így most van idő kicsit nosztalgiázni és régi szép emlékeket felidézni.

Estación de Figueras-Vilafant a spanyol-francia határon. az állomás nem tartozik a kedvenceim közé (kép forrása: Wikimedia Commons)

Utazásaim során több, mint egy tucat országba eljutottam és természetesen az ottani vasúti közlekedést is kipróbáltam. Nagyon sok szép vasútállomást megismertem, kisebbeket és nagyobbakat is egyaránt. Ezek közül szeretnék egy csokorra valót bemutatni, országonként szigorúan csak egyet. Néha a választás rendkívül nehéz, hiszem minden állomás különleges a maga módján: vagy nagyságával, vagy forgalmával vagy pedig különleges fekvésével nyújtott maradandó élményt.

Az állomásoknál a kapcsolódó magyar Wikipédia-cikket is linkeltem, így ha valaki szeretné tudni hol is fekszik egészen pontosan, földrajzi koordinátákkal, térképvázlattal, kapcsolódó vasútvonalakkal esetleg szomszédos állomásokkal, az látogasson el a Wikipédiára is, ahol rengeteg további információt talál.

Következzen tíz olyan állomás tíz országból, mely valami miatt emlékezetes maradt számomra:

Ausztria - Puchberg am Schneeberg

Ausztriai első munkahelyem Puchberg am Schneebergben volt, mely egy vidékies osztrák mellékvonal legutolsó állomása.

A vasútállomás a tópartról fotózva (fotó: Ligeti Gábor)

Várakozó Desiro motorvonat az állomás előtt (kép forrása: Wikimedia Commons)

Bahnhof Puchberg am Schneeberg fekvése és környezete már-már egy giccses terepasztalt idéz: a háromvágányos állomásra Desiro motorvonatok érkeznek, de innen indul fel a Schneebergre a fogaskerekű Schneebergbahn is. Az állomás előtt egy picike tó található, amin bár a mérete nem indokolná, még egy picinyke csónak-kikötő is épült. Háttérben lankásabb hegyek, de megfelelő helyre állva maga a Schneeberg adja a hátteret, az örökké havas csúcsaival! Egy szóval minden egy picike helyen koncentrálódik, ami a modellvasút-terepasztaloknál a kevés rendelkezésre álló hely miatt alakul így, itt viszont az élet hozta el ezt az elrendezést.

Franciaország

Franciaországban, de különösen Párizsban egymást érik a szebbnél szebb pályaudvarok. Gare de l’Est vagy a Gare du Nord? Mindkettő több órányi nézelődést biztosít egy arra fogékony turistának. Ám én most mégse egy nagy pályaudvart emelnék ki, helyette egy kisebb RER állomást, a Gare du Javelt. Hogy miért pont erre esett a választás? Mert ez az állomás már távol van a városközpont nyüzsgő zajától és a türelmetlen turisták hadától, de mégis közel az Eiffel toronyhoz és a párizsi Szabadság-szoborhoz.

Gare de Javel, háttérben az Eiffel- torony

Az állomás környékén felfedezhetjük Párizs egy nyugodtabb arcát, sétálhatunk a Szajna partján és soha nem felejtjük el, hogy hol is járunk, hiszen az Eiffel-torony mindig minden fölé magasodik. Ráadásul itt még klassz vonatos-tornyos fotókat is készíthetünk.

Gare de Javel peronjai (kép forrása: Wikimedia Commons)

Mivel a RER sűrűn jár, még csak sokat sem kell várnunk egy jó fotó kedvéért. Eiffel-torony és vonatok? Nem csak nekem jutott eszembe egy ilyen fotó, az interneten további jó képeket találhatunk Gare de Javelről, a RER vonatokról és Párizs legismertebb jelképéről.

Horvátország

Sokan sokfélét meséltek a tengerről, én azonban sokáig nem jutottam el a tengerpartra és nem láthattam azt a tengert, melyről a nyaralók ódákat meséltek. Hiába keltem át vonattal a Csalagúton, a tengerből nem sokat láttam. Bár az angliai szállás is tengerparton volt, az inkább volt sós mocsár, mint vízpart. Később eljutottam a tengerparti Boltonba, de mivel apály volt, a tenger helyett mintha a Szaharát láttam volna, a víz annyira visszavonult.

Na nem csak a tenger miatt, hanem más izgalmak miatt elutaztam a horvátországi Splitbe. Életem második nyaralása volt, igaz csak 3 napos volt, melyből két napot csak az utazás tett ki. De ott voltam, megérkeztem és végre láthattam a tengert is!

A vonatom közvetlenül az érkezés után

Split vasútállomása nem túl látványos, néhány vágányból áll csupán, de szinte csak nyaralók érkeztek hatalmas bőröndökkel. A környéken még a reggeli hidegben is érződött a mediterrán hangulat, eltérő növényzet, másfajta építőanyagok és más stílusú épületek mindenfelé.

Na és persze a járművek! A horvát kocsikat hatalmas hattengelyes kék dízelmozdony vontatta, melyet nem európai, hanem amerikai gyártó készített a Horvát Vasutak részére.

Magyarország - Nyugati pályaudvar

Nem maradhat ki a listából Magyarország legszebb állomásépülete sem, a Budapest Nyugati pályaudvar!

Legelőször 13 évesen vágtam neki a világnak vonattal egyedül, természetesen akkor még szülői engedéllyel. A kecskeméti állomás után a Nyugati a hatalmas csarnokával, a rengeteg vágányával és peronjával na és persze a tengernyi induló-érkező vonatával valóságos paradicsom volt számomra. Korábban nem is sejtettem, hogy van annyi személykocsi egész Magyarországon, mint amennyit csak akkor egy helyen láttam!

Budapest Nyugati-pályaudvar (kép forrása: Wikimedia Commons)

A pályaudvart azóta már rengetegszer felkerestem, vonatokról leszálltam, felszálltam, vagy másik vonatra átszálltam, várakoztam, búcsút vettem...

A csarnok belülről, a Bmx kocsikból kiállított szerelvény a szegedi vonat, még a Hibrid-IC korszak előttről (kép forrása: Wikimedia Commons)

Sajnos nem mehetünk el amellett sem, hogy bár az épület műemlék, szerves része Budapest közlekedésének, mégis nagyon elhanyagolt állapotban van évek óta. Egy ilyen nagy múltú, gyönyörű épület több tiszteletet érdemelne az utókortól.   

Monaco - Monaco Monte Carlo

Monacónak, az apró törpeállamnak szintén van vasútvonala, azon pedig vasútállomása is! Az ország egyetlen állomása a föld alatt található. De nem volt ez mindig így, Monacót hosszában keresztülszelte a Marseille–Ventimiglia-vasútvonal, ám az évek alatt egyre hosszabb szakasza került föld alá, míg végül az egész monacói szakaszt elnyelte a föld...

TGV Duplex indul Olaszország felé Gare de Monaco-Monte-Carlo állomásról

A föld alatti háromvágányos állomás illik az ország gazdagságához, csupa csillogás és fényár az egész. Az utcára is egy márvánnyal burkolt csillogó folyosó vezet. Nyoma sincs az alagutakban ismert dohos szagnak...

Várakozó utasok a peronon (kép forrása: Wikimedia Commons)

A vonatról leszállva liftezhetünk vagy lépcsőzhetünk, majd amint átlépjük az ajtót, máris Monte Carlo gazdag nyüzsgésébe kerülünk. csak vigyázzunk, nehogy a túlzott bámészkodásunk közepette egy Ferrari vagy egy Rolls-Royce elüssön bennünket...

Németország - Bahnhof Garmisch-Partenkirchen

Mikor Németországba kerültem, többnyire csak München környékén vonatoztam, a legtávolabbi célállomáson Nürnberg volt. Bajorország tele van hegyekkel és izgalmas vasútvonalakkal, ám én ezekkel az első hónapokban egyáltalán nem találkoztam.

Aztán eljutottam egészen Innsbruckig, de még mielőtt odaérhettem volna, át kellett szállnom Garmisch-Partenkirchen állomáson. Az állomás fekvésével lett számomra emlékezetes, hiszen szinte teljesen körülveszik a hegyek, és még nyáron is fehérlik a hó a csúcsokon. Talán itt találkoztam először az igazi nyugat-európai hegyvidéki vonatozás élményével, és itt, ezen az állomáson kezdődik a kedvenc vasútvonalam, a Mittenwaldbahn is!

Mindezek mellett a peronok szépek és tiszták és a vonatforgalomra sem lehet panasz! Akkoriban még a DB 111 sorozatú mozdonyok húzták-tolták a Silberling ingákat. Mára már kiszorították ezeket a régi szerelvényeket a modern motorvonatok, mint például az osztrák Talentek és a német Talent2 motorvonatok. De láthatunk itt IC vonatot és ICE motorvonatot is, igaz ezek jóval ritkábban közlekednek errefelé.

Bahnhof Garmisch-Partenkirchen, a Mittenwaldbahn egyik állomása

Az állomáson nem csak Ausztria felé lehetett átszállni München felől, hanem egy villamosított mellékvonal is indul innen Reutte felé egy szurdokvölgyben. Továbbá innen indul a Bayerische Zugspitzbahn is, fel a Zugspitze csúcsára.

Garmisch-Partenkirchen egy DB 425 sorozatú villamos motorvonattal, háttérben a Zugspitze csúcsai (kép forrása: Wikimedia Commons)

Igazán különlegesnek számít még Köln Hauptbahnhof, ahol szintén átutaztam, de éjszakai vonattal így ezt az élményt teljes egészében átaludtam. De említhetném még Berlin Hauptbahnhof-ot is, mely inkább hasonlít egy bevásárlóközpontra, mint sem egy forgalmas vasútállomásra. Terveim között szerepel, hogy egyszer még el fogok jutni a német fővárosba, Berlinbe is!

Olaszország - Corniglia és Manarola állomások

Olaszország esetében kénytelen vagyok megszegni az ígéretemet és mindjárt kettő állomást is ki kell emelnem. Mindkettő a Pisa–La Spezia–Genova-vasútvonal található a tengerpart közelében. Corniglia állomásba én egy fotó miatt szerettem bele, ahogy az állomás a meredek hegyoldal és a tenger közé van beékelődve egy pár méter széles sávba.

Pisa és Genova között a vasútvonal korábban szinte végig a tengerpartot követte, ám az évek alatt egyre hosszabb szakaszon kerülnek át a sínek egy újabb nyomvonalra. Az új nyomvonal sajnos egyáltalán nem látványos, többnyire alagútban halad. De ahol még az eredeti útvonalon tudunk utazni, ott a látvány lélegzetelállító.

Stazione di Manarola (kép forrása: trainspo.com)

Néha szinte csak az állomások kerültek az alagutakon kívülre, így egymást váltogatják a hosszú sötétben megtett szakaszok és az aprócska, sziklapárkányokra épített állomások.  De a vasútvonal az igazi szépségét nem a vonaton utazva, hanem a leszálló utasoknak mutatja meg. Erre én is csak későn döbbentem rá, miután véget ért ez a rendkívüli utazás. De eldöntöttem, ide még vissza kell mennem!

A két alagút közé ékelődött állomás (kép forrása: Wikimedia Commons)

Manarola állomáson leszállva, a fotók tanulsága alapján, akár egy sétára is elindulhatunk a tengerparton a sziklafalba vájt túraútvonalon. de választhatjuk a lépcsőket is, melyek egészen a tengerpartig vezetnek.

Portugália - Santa Apolónia

A Lisszabonba érkező nemzetközi vonatok az aprócska Santa Apolónia állomásra érkeznek. A fejpályaudvar csarnokában mindössze két rövidebb vágány található, az épületen kívül találunk még párat, de ott sem túl sokat. Mindez azért van, mert a város fő vasúti csomópontja a Lisszabon Oriente pályaudvar.

A vonatról leszállva, akkoriban még keveset tudva Portugália vasúti közlekedéséről, meglehetősen csalódott voltam. Egy fővárosnak ekkora pályaudvara van csupán, az is a város szélén, az óvárosban?

Santa Apolónia pályaudvar (kép forrása: Wikimedia Commons)

Lisszabont bejárva és felfedezve azonban hamarosan világossá vált, hogy Apolónia csak a kisebb állomás, ahova a néhány spanyolországi nemzetközi- és még néhány egyéb távolsági vonat befut. A város igazi pályaudvara a Lisszabon Oriente.

Santa Apolónia homlokzata (kép forrása: Wikimedia Commons)

Mindezektől függetlenül a pályaudvar szép és takaros, kívül ugyanolyan kék színű, mint a csarnok belső falai. Kilépve az utcára pedig vár minket Lisszabon izgalmas világa a villamosokkal, a szűk és kanyargós utcákkal!

Spanyolország - Madrid Atocha

A Madridi főpályaudvarról már többször szó volt a blogon, mivel nagyon különleges álomás. ritka, hogy egy pályaudvar annyira különleges legyen, hogy még akkor is érdemes legyen felkeresni, ha nem is utazunk vonattal sehová Madridból.

A legutóbbi átépítés során a műemlék csarnokból a vágányokat elbontották és egy hatalmas pálmaházat alakítottak ki. Bár a vágányok távolabbra kerültek, mivel amúgy sem fért be az összes a csarnokba, ezzel az átszállások is könnyebbé váltak. Az így felszabadított hatalmas teret pedig az utasoknak adták át.

Madrid Atocha (kép forrása: Wikimedia Commons)

Míg a vonatra várakozunk, a pálmafák árnyékában üldögélhetünk. de egészen más érzés így akárcsak egy hamburgert is megenni a csarnokban, ha a szemünk előtt nem egy zsúfolt elővárosi vonat áll meg csikorogva, hanem kellemes zöld hátteret láthatunk.

Madrid Atocha homlokzata, különleges fekvése miatt nem lehetséges teljesen szemből lefotózni (kép forrása: Wikimedia Commons)

A kisebb erdőt egy tavacska is kiegészíti, melyben teknősök élnek a legnagyobb békességben.

A koncepció zseniális, akár Magyarországon is lehetne alkalmazni azoknál a fejpályaudvaroknál, ahol a forgalom már réges-rég kinőtte a hely adta lehetőségeket. Természetesen a magyar klímát jobban viselő növényeket lenne célszerű összeválogatni.

A pályaudvar szomszédságában találjuk a normál nyomtávolságú nagysebességű vonatok végállomását is.

Svájc - Alp Grüm vasútállomás

Alp Grüm vasútállomás az RhB svájci méteres nyomtávolságú vasúttársaságának az egyik állomása a Bernina-vasútvonalon.

A Bernina-vasútvonal St. Moritzból indul 1775 méteres tenger szint feletti magasságból, majd felkapaszkodik egészen 2253 méteres magasságig. Innen ár végig lejt a pálya egészen az olaszországi Tiranóig, mely már csak 429 méteres magasságban található. Én tél végén utaztam végiga vonalat, utam a havas Arosában kezdődött, aznap végigutaztam az Arosabahn, az Albulabahn és kis híján a teljes Berninabahn nevű vasútvonalakat (egyedül St. Moritz maradt ki).

Alp Grüm vasútállomás 2103 méteres magasságban! Az állomás még csak nem is a legmagasabban fekvő a vasútvonal állomásai közül! (kép forrása: Wikimedia Commons)

Az út az Alpok gleccserei, sípályái és csipkés csúcsai között vezetett, majd a végállomás előtt következett még a híres Brusiói spirálviadukt is.

Vonat érkezik az állomásra (kép forrása: Wikimedia Commons)

Mire Tiranóba értünk, már nyoma sem maradt a fenti mínuszoknak és az ítéletidőnek, örökzöld növények és pálmafélék között lehetett sétálgatni az olaszországi végállomáson.

Nem Alp Grüm volt az egyetlen hegyi állomás az RhB vonalain, a többi is különleges volt a maga módján. Nehéz is egyet kiemelni az összes közül.

Ennyi fért bele a tíz különleges állomás kategóriájába, ahol már korábban én is jártam. A képeket lapozgatva jó volt ismét felidézni a régi utazások emlékeit.

Neked volt olyan állomás, ami hosszú időre emlékezetessé vált számodra? Írd meg kommentbe!