2009 nyarán még Magyarországon dolgoztam, Kecskeméten. Augusztus 27-28-29-re szabadnapot kaptam, ami az egyéves ottani munkaviszonyom alatt az egyetlen háromnapos szabadság volt. Többek között az ilyenek miatt is döntöttem úgy, hogy inkább külföldön fogok élni és dolgozni. Nem sokat gondolkodtam, és már rohantam is a vasútállomásra jegyet venni az olaszországi Velencébe. Sajnos azonban az összes jegy elfogyott a Venezia nemzetközi vonatra, de a pénztárosnő ajánlott egy másik uticélt. Így végül a horvátországi Split mellett döntöttem és a hétvégén már útra is keltem az Adria nemzetközi gyorsvonattal, mely Budapestről egészen Splitig közlekedik.
Velencébe csak egy évvell később, 2010-ben jutottam el, de akkor már Münchenből!
Kecskemét állomása (a felvétel egy későbbi utazás során készült)
Splitbe Kecskemétről két útvonal közül választhattam. Vagy gyorsvonattal el a magyar fővárosig, majd onnan a Budapest-Székesfehérvár-Siófok-Gyékényes-Zágráb-Split útvonalon, vagy az akkor még közlekedő közvetlen Kecskemét-Kaposvár regionális vonattal Kaposvárig, onnan pedig még egy átszállással Gyékényesig. Innentől pedig szintén az Adriával Splitig.
Én a fővárosi kerülőt választottam, ami időben kb. ugyanannyi volt, de így utazhattam az akkor még nekem újdonságnak számító Halberstadti-kocsikkal. Gyékényesnél pedig nem vártam meg az Adriát, hanem a korábban érkező Maestral nemzetközi gyorsvonattal elmentem Zágrábig, így egy kicsit a horvát fővárost is megnézhettem.
Ilyen rövid időre azonban belátom én is, hogy őrültség volt vonattal menni, fél 11-kor indultam Kecskemétről, de csak másnap reggelre értem 986 km utazás után Splitbe!
Közeledünk Horvátországhoz: HZ 1142-es sorozatú villamosmozdony Gyékényesen
Gyékényes állomás egy HZ 1142-essel és egy Cirmossal
Gyékényes állomáson megtörtént az útlevél és személyi ellenőrzés is, így folytathattuk az utat a tenger elé. Szerencsére az EU-s állampolgároknak a személyi is elég volt már akkor.
Horvátország egy HZ 1141-es sorozatú mozdonnyal
Zágráb főpályaudvara (a fotó a wikipédiáról származik)
A Zágrábi főpályaudvar (horvát nyelven: Zagrebački Glavni kolodvor) Horvátország legnagyobb és legforgalmasabb pályaudvara. Az állomás építése 1890-ben kezdődött és a hivatalos megnyitása 1892-ben volt. Az épületet a magyar származású Plaff Ferenc tervezte. Megnyitása óta felújítva 1986 és 1987 között és 2006-ban volt. A 186,5 m hosszú épület neoklasszicista stílusban épült.
A városban 1000 mm-es nyomtávolságú villamos is üzemel. A hálózat teljes hossza 142 km.Tizenöt vonalból áll, ebből öt a főpályaudvart is érinti.
Nagy nehezen megtaláltam a vonatomat, majd hamarosan el is indultunk Split felé. Az éjszaka közepén irányt is váltottunk és mozdonyt is cseréltünk, de ezt az egészet én átaludtam.
Hajnal Horvátországban. Időközben a mozdonyomat lecserélték egy Kennedy-re
Ereszkedés a tenger felé: néhány perce haladtunk át a képen látható töltésen
Split állomása közvetlenül az érkezés után, a háttérben egy HŽ 7123 sorozatú motorvonat
A városba némi késéssel érkeztünk, de nem bántam, mert meglehetősen hideg volt még. Inkább maradtam a vonaton, mint hogy fagyoskodjak augusztusban hajnalban, álmosan...
A városban az idő gyorsan elszaladt, látnivaló akadt bőven! Igyekeztem mindent megnézni, de sajnos egy ilyen szép városhoz egy hét is kevés, nem hogy egy nap.
A tengerparttal nem voltam elégedett. Tisztának tiszta, de csak nagyon kis része homokos, a többi csupa-csupa szikla! Homokos tengerparttért inkább Spanyolországba megyek!
Naplemente, hamarosan indulok vissza
A visszautam ugyanazon az útvonalon történt, melynek nagy részét szintén átaludtam, így Horvátországból nem sokat láttam. Mire felébredtem már ismét Magyarországon voltunk. Még egy átszállás Pesten, és késő délután ismét Kecskeméten voltam. Másnap pedig már várt a munka! 2009 nyarára csak egy ilyen kicsi nyaralás jutott nekem, de nekem ez is nagyon-nagyon tetszett!
Utolsó kommentek