A hosszú nyári szezonom után az utat nem egyből hazafelé vettem Ausztriából, hanem egy hatalmas kerülővel Párizson és Bordeauxon át tértem haza. A hosszú utat természetesen végig vonattal és interrail bérlettel tettem meg, Az utazás számos nehézégbe ütközött, ezen az úton nálam az Interrail végleg leszerepelt.

A terv az volt, hogy Zell am Zillerből Jenbachon át Münchenbe utazom, majd onnan ICE-vel Mannheimbe, onnan tovább Párizsba pedig TGV-vel. Az egyik napon pedig teszek egy egynapos kirándulást Bordeauxba. A hazaút terve pedig az volt, hogy Párizsból elmegyek Stuttgartba, megnézem az építkezést, majd éjszakai vonattal Budapesten át egészen Kecskemétig utazom.
Mivel sok élményem volt, jó és rossz egyaránt, az egy hetet több kisebb posztban fogom bemutatni, a mostani cikk csak egy összefoglalója az októberi utazásnak.
1. nap: utazás Zell am Zilelrből Párizsba
Az első nap az utazással telt többnyire el. kora reggeli indulás Zell am Zillerből a keskeny nyomtávú vonattal, majd az Olaszországból Münchenbe tartó EC-vel Jenbacból Münchenig, onnan tovább egy ICE Neo-val Mannheimig, végül TGV-vel Mannheimből Párizsba.

Párizsba érkezés után még egy kiadós gyaloglás várt rám a szállásig, ami igazából jól esett a többórás vonaton való üldögélés után. A hét többi napján már inkább metróval közlekedtem.
2. nap: Párizsi városnézés és a technikai múzeum
A második napot a disneylandba való jegy megszerzésével töltöttem, ellátogattam a Cité szigetre, megnéztem a felújítás alatt álló Notre Dame-ot, majd a délután folyamán a párizsi Technikai múzeumot.


3. nap: Disneyland
A teljes 3. napot Disneylandban töltöttem, sajnos azonban heves esőzések kezdődtek Párizsban és környékén, így az én délutánomat is elmosta a víz...


4. nap: Bordeaux
A 4. napra jutott az új Párizs-Bordeaux nagysebességű vasútvonal kipróbálása, a 320 km/h-val való száguldás megtapasztalása és Bordeaux történelmi városközpontjának megtekintése.


A városban felsővezeték nélküli villamosok közlekednek, főpályaudvara csodálatos, a történelmi múzeuma pedig kihagyhatatlan látvány
5. nap: Metrózás, Napólen sírja és a haditechnikai múzeum
Az ötödik nap délelőttjén kipróbáltam a magasvezetésű 4-es metróvonalat, majd az Invalidusok dómja felé vettem az irányt. Mivel folyamatosan lógott az eső lába, így inkább a beltéri programokat helyeztem előtérbe, bár tervben volt a Montparnasse-torony meglátogatása is.

A dóm és Napóleon sírjának megtekintése után végül az idő is jóra fordult, így jöhetett Párizs egyik legmagasabb kilátójának felkeresése is, a a Montparnasse-torony.

Ebbe napba még belefért, hogy szuveníreket vegyek és ellátogassak a Montmarte negyedbe, ahol korábbi párizsi utazásomon a szállásunk volt.
6. nap: RER utazás és a hazaút
Az utolsó napra már nem maradt erőm semmire, ezért a két nagy párizsi fejpályaudvart látogattam újra meg: a Gare du Nordot és a Gare du Est-et. Késztettem néhány fotót a vonatokról, tettem egy rövidebb utazást egy RER-el, megebédeltem, majd várt rám a majd 1700 km-es hazaút Párizstól egészen Kecskemétig.


Már ifjú koromban arról ábrándoztam, hogy egyszer megteszem a Kecskemét-Párizs távot vonattal oda vissza. Ez az alkalom azonban nem akart összejönni, bár az évek alatt majd 20 országba eljutottam, többségébe vonattal, sőt a Párizs-Kecskemét vonatút összes szakaszát beutaztam, ám sohasem egyszerre. Münchenből többször is eljutottam Párizsba, Münchenből meg haza, Magyarországra, ám hogy ezt a vonatutat egyben tegyem meg, egészen 2023-ig kellett várnom, majdnem 15 évet! De csak sikerült!
Ha tetszett a bejegyzés, kövesd a blogot a Facebookon is!
Utolsó kommentek