Évek óta, ha csak ha tehetem, mindig vonattal utazom. Most azonban, mivel jóval nagyobb távolságra, Párizsba utaztam, ráadásul velem tartott a barátnőm is, inkább a repülőt választottam. Árban mindenképpen olcsóbb volt, de az utazás teljes idejét figyelembe véve, már egyáltalán nem volt annyival gyorsabb, mint ahogyan számítani lehetne rá.

A Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér 2-es terminálja

A következő bejegyzéssel egy kis kedvet szeretnék adni egy párizsi kiránduláshoz másoknak is, leírva a tapasztalataimat, és az utazás nehézségeit.

Budapest és Párizs autóval utazva a Google térképe szerint 1485 km távolságra helyezkedik el egymástól. Ez megközelítőleg 14 és fél óra utazást jelent. Vonattal, amennyiben minden csatlakozás működik, már csak 13 óra és 25 perc, négy átszállással. Repülővel pedig csak 2 óra 20 perc. Ezen a távolságon időben egyértelműen a repülő nyert, ám az előnye kisebb lett, mint ahogyan azt korábban gondoltuk.

Repülővel Párizsba Budapestről több légitársaság ajánlatai közül is választhatunk, melyek között jelentős árkülönbségeket láthatunk. A legolcsóbb és a legdrágább jegy között a különbség akár ötszörös is lehet. Egyértelmű, hogy a városhoz közeli Charles De Gaulle repülőtérre érkezés a legdrágább, és a várostól több, mint 80 km-re található Beauvais-Tille a legolcsóbb. Döntse el mindenki maga, hogy a repülőtéri transzferen nyerhető időmegtakarítás, a jobban kiépített repülőtér és a repülőgépen nyújtott extra szolgáltatások megéri-e a jelentős felárat.

Felszállás a Liszt Ferenc Nemzetközi repülőtéren a Ryanair párizsi beauvaisi járatára

Mi természetesen az olcsó jegyet választottuk, felvállalva a buszozás-vonatozás extra költségét és idejét is. Hozzá kell tennem még, hogy az olcsón hirdetett repülőjegyek végül soha sem annyiba kerülnek, mint a hirdetésekben, mert mire mindenen végigjutunk, hozzáadjuk a poggyász díját is, felárért egymás melletti helyet választunk (különben a számítógépes rendszer az együtt utazókat szétülteti a gépen), a jegyek ára 10-15 ezerrel is megdrágul.

Repülővel utazni valamivel bonyolultabb, a szigorú biztonsági ellenőrzések és a többszöri utiokmány- és repülőjegy-ellenőrzések miatt. Aki utazott már repülővel, az tudja mi mindennel jár az, mire végre helyet foglalhat a repülőgépén. Bár a menetrendben csak 2 óra 25 perces menetidő szerepel, a repülőtérre 2 órával korábban érdemes kimenni, hogy biztosan mindenen átessünk, mire feljutunk a gépre. A repülőterek a városoktól távolabb helyezkednek el a zaj miatt, Budapesten ráadásul még a megfelelő tömegközlekedési kapcsolatok is hiányoznak.

Fapados járathoz a kényelmi szolgáltatásokat is szűken mérik, a mi gépünkhöz a legtávolabbi beszállókapun át lehetett feljutni, némi gyaloglással a kifutópályán.

Maga a repülővel való utazás teljesen eseménytelennek, már-már unalmasnak mondható, ez mindenképp jó a repülésben, sőt jobb a vonatozásnál, hogy menet közben már nincs se jegy, se útlevél/személyi ellenőrzés, akárhány országhatárt is lépünk át.

Megérkezés Párizsba a Beauvais-Tille repülőtérre

A landolás után még a budapestinél is szerényebb körülmények fogadtak minket, a Beauvais-Tille repülőtér forgalma fele a Liszt Ferencnek. A két kifutópálya 2015-ben 36 ezer gépet és 4,3 millió turistát fogadott. Párizs fő repülőterei egyértelműen az Orly és a Charles De Gaulle. Ez utóbbi a beauvaisi repülőtérhez képest tizenötszörös forgalmat bonyolít évente (497 ezer repülő és 65 millió utas egy év alatt)!

Az olcsó jegyárhoz szerény közlekedési kapcsolatok járnak csupán. Bár vannak reptéri transzfer buszok a Diadalívhez, mivel mi a város másik felén foglaltunk szállást, mi helyi busszal és vonattal mentünk tovább.

A 6-os busz a repülőtér előtti parkolóban

Párizs fő repülőtereit gyors és gyakran közlekedő RER (Párizsban és környékén közlekedő elővárosi vonat) kapcsolja össze a belvárossal, míg a beauvaisi repülőtérnek csak buszos kapcsolata van a közeli vasútállomással. A 6-os busz (nem pedig a 12-es, mint ahogy az utazás előtt kiderítettem) óránként-kétóránként közlekedik, viszont legalább olcsó, csak 1 euró rá a jegy, melyet a sofőrtől is meg lehet vásárolni. Ez a járat a repülőtérről indulva Beauvais vasútállomását is érintve közlekedik Hotel de Ville megállóig.

Gare de Beauvais, a város vasútállomása

Jegyet venni az állomáson automatából bankkártyával vagy a pénztárból készpénzzel lehet. Az átszállás meglehetősen laza, kb 20 percünk maradt rá. Mire végeztünk, a vonat már az állomáson várt ránk, egy emeletes Alstom Coradia Duplex villamos motorvonat személyében. Érdemes megjegyezni, hogy az Alstom indult ezzel a járattal annak idején a MÁV villamos motorvonat tenderén, melyet végül a svájci Stadler nyert meg a Flirttel. Ha nem esett volna ki, akkor most talán 123 ilyen emeletes motorvonat közlekedne Budapesten és környékén.

Beauvais egyszerű és csendes vasútállomása, egy hamarosan Párizsba induló emeletes vonattal

Beauvais vasúti kapcsolata nem nevezhető kínálatinak, a vonatok meglehetősen rendszertelenül közlekednek 1-2-3 órás időközönként. A mi vonatunk 14:37-kor indult, de ha lekéstük volna, a következő csak 17 óra 41-kor jött volna. A menetidő 1 óra 15 és 1 óra 30 perc között változik, a megállások számától függően.

Ezután egy kényelmes vonatozás következett kis falvakon és elővárosokon át, majd Párizs külvárosán keresztül egészen Párizs legnagyobb vasútállomásáig, a Gare du Nordig.

Megérkezés Gare du Nordra

Gare du Nord

Gare du Nord fejpályaudvart Európa legforgalmasabbikaként tartják számon az itt megforduló utasok számát tekintve és a második legnagyobb az utaskapacitás szempontjából. 1861 és 1864 között épült fel az eredeti épület, azóta több kisebb-nagyobb átalakításon esett át. Jelenleg innen indulnak az Észak-Franciaországba tartó vonatok, valamint számos nemzetközi viszonylat kiindulópontja is ez a pályaudvar. Elérhető többek között az Eurostarral London, a Thalyssal Brüsszel, továbbá Németország és Hollandia nagyvárosai.

Thalys PBA szerelvény indul talán épp Brüsszel felé, a csarnok belseje első ránézésre akár a Nyugati is lehetne

Az Eurostar új nagysebességű szerelvényei, melyek Párizs és London között közlekednek

Tervezésében részt vett a párizsi Eiffel-iroda is, ugyanaz, akinek a budapesti Nyugati-pályaudvart is köszönhetjük. A Nord azonban minden tekintetben túlszárnyalja a budapesti kisöccsét, 36 vágányos, a fő csarnokban 8 vágány, a két oldalt mellette lévő kisebb csarnokokban 5-5 vágány található, de további vágányok helyezkednek el még a csarnokon  kívül is. Alatta a 4-es és az 5-ös metróvonal fut.

A párizsi metró Cité állomása (a kép egy másik nap egy másik metróvonalon készült)

Ha pedig már megérkeztünk a vasútállomásra, a kiterjedt párizsi metróval szinte akárhová eljuthatunk a városban. A 214 km-es hálózat 16 vonalból áll, melyen 297 állomás található. A hálózat összefonódottságát jól mutatja, hogy 62 állomást érint kettő vagy több metróvonal, néhány állomáson pedig akár öt metróvonal is összefut.

Az állomások belső kialakítása és az aluljárók meglehetősen egységesek, szinte mindegyiket ugyanaz a fehér kerámiacsempe borítja. de ez egyáltalán nem unalmas, inkább egységesen homogén.

Párizs másik fontos közlekedési hálózata a RER, mely az elővárosokat és a közelebbi repülőtereket kapcsolja össze. A RER egy elővárosi vasúthálózat ("S-Bahn"),  a városon belül többnyire a föld alatt halad. Mindegyik városi RER állomásnak van metrókapcsolata is, így akár városon belüli utazásra is használhatjuk. Előnye, hogy kevesebb helyen áll meg, mint a metró, így nagyobb távolságokra való utazásokhoz ajánlott.

RER vonat halad Javel állomás felé, háttérben a Mars-tér és az Eiffel-torony

Vonattal vagy repülővel?

Korábban írtam már több bejegyzést is arról, hogy rövid távolságokon a nagysebességű vonat akár gyorsabb is lehet, mint a repülés. Hogy miért? Mert a vasútállomásokon nincs hosszas biztonsági ellenőrzés, a jegyeket menet közben ellenőrzik, nincs külön csomagfeladás és a vonatok a belvárosi pályaudvarokig közlekednek. Bár a nyugat-európai vonatok csak 160-320 km/h-val közlekednek és több helyen is megállnak, mégis tudnak jobb menetidőket hozni, mint a 800-900 km/h-val közlekedő légijáratok.

Az 1495 km-es Budapest-Párizs útvonalat még nem veszélyeztetik a vonatok, de eljöhet az a nap is még, amikor a sietős utasok már a vonatot fogják választani. Hogy miért?

Budapest-Párizs repülővel:
Az út 2 és fél óra, de ehhez még hozzá jön a repülőtéri várakozás további két órája, a budapesti repülőtérre való kijutás kb. egy órája, a leszállás utáni procedúra további fél óra, a buszozás fél óra, a továbbá a Párizsba való bejutás Gare du Nordra további másfél óra. Ez összesen: 8 óra.

Átszállások: reptéri busz-repülő, repülő-helyi busz, helyi busz-vonat, összesen: 3.

Budapest-Párizs vonattal:
Az össz-menetidő jelenleg 13 óra 25 perc, Budapest-Keleti pályaudvartól Párizs Gare du Nordig bécsi, salzburgi és stuttgarti átszállással, ami összesen szintén 3-at jelent. Ez tartalmazza az átszállások közötti várakozásokat is.

A lehetséges késéseket egyik esetben sem vettem figyelembe.

Ha egy lehetséges közvetlen vonattal számolunk, az egyből egy órányi megtakarítást jelent, a jelenlegi nyugat-európai vasút-fejlesztések pedig további 2 órás csökkenést hoznak majd. És akkor még nem nyúltunk a közlekedési útvonal leggyengébb láncszeméhez, a Budapest-Bécs közötti vasútvonalhoz. Ezeket is beleszámolva a jövőben lehetséges lenne akár kevesebb, mint 10 óra alatt eljutni Párizsba vonattal!

Az árban sincs a repülőnek behozhatatlan előnye, sőt! Mi ketten fizettünk kb. 250 eurót oda vissza, továbbá a párizsi repülőtéri transzfer további 100 euró volt kettőnknek, így az utazás kb. 350 euróba került. Ettől persze lehetett volna olcsóbb jegy is, ha időben foglalunk.

Vonattal a legolcsóbb jegy Budapest-Párizs között kb. 80 euró, ez kettőnknek oda-vissza 320 euró lett volna. Repülőtéri transzfer itt már nincs, mivel a belvárosba érkeztünk. Ez azonban nem a leggyorsabb, hanem a legolcsóbb eljutási lehetőség. De a 30 eurós árkülönbség még további mozgásteret engedne a vonatok között.

És hogy mennyire nem lenne lehetetlen ekkora távon is vonattal menni? Elég csak megnéznünk a kínai Peking-Sanghaj-vasútvonalat, ahol az 1318 km-et a közvetlen vonatok 4 óra alatt tették meg.