A francia kormány nyilvánosságra hozta az európai vasúti forgalomirányítási rendszer következő két évtizedben történő bevezetésére vonatkozó terveit, mivel négynapos vágányzárat vezettek be a Párizs és Lyon közötti LGV Sud Est visszaszerelésének kulcsfontosságú szakaszának befejezése érdekében.
Durovray és Chabanel a vágányzár előtti utolsó TGV-vel (Fotó: Jeremie Anne)
François Durovray közlekedési miniszter az SNCF Réseau vezérigazgatójával, Matthieu Chabanellel és Severine Lepère Ile-de-France regionális igazgatójával együtt november 8-án ünnepélyes keretek között utoljára vonatozott a régi biztosítóberendezés felügyelete alatt, hogy jelezzék az ország első nagysebességű vasútvonalának északi szakaszát irányító párizsi PAR irányítóközpont bezárását.
Az 1981-től szakaszosan megnyitott, 460 km hosszú Párizs-Lyon útvonalon Chabanel szerint jelenleg 460 vonat közlekedik naponta. A további kapacitás biztosítása és a menetidő csökkentése érdekében az SNCF Réseau az „LGV+” elnevezésű projekt keretében az elavult TVM vonatbefolyásoló technológiát ETCS Level 2-re cseréli.
A fejlesztés 2016-ban kezdődött, a telepítés 2019-ben indul, és várhatóan 2026-ra fejeződik be. A minimális követési távolság 4 percről 3 percre történő csökkentése 2030-tól mindkét irányban akár 16 vonat/óra közlekedését teszi lehetővé - magyarázta Chabanel (jelenleg ez csak 14 vonat/irány/óra).
Az átállási munkálatok 820 millió eurós beruházást jelentenek, amelyből 700 millió eurót az SNCF Réseau, 120 millió eurót pedig az Európai Unió biztosít. Chabanel megjegyezte, hogy az Európai Bizottság „örömmel látja az ERTMS bevezetését a francia nagysebességű fővonalon”.
Az átállítás kulcselemei közé tartozik mind az 58 PRS relé alapú állomást digitális PAI állomásra cserélni, valamint egy új irányítóközpont építése Lyon Jean Macéban, amely a két meglévő párizsi és lyoni jelzőközpontot váltja fel. A PAI állomásokat a La Compagnie des Signaux (ma már a MerMec csoport része), míg az ERTMS berendezéseket az Alstom szállítja.
A telepítési munkálatok nagy része alatt a forgalom zavartalanul zajlott, de a PAI-állomásokra való átállás és az új központ üzembe helyezése négynapos vágányzárat igényelt november 9-12 között. Több mint 57 000 kábelt cseréltek ki 101 óra alatt, mondta Chabanel a Railway Gazette Internationalnak, utalva arra, hogy egy teljes nagysebességű vonal ilyen nagyszabású átirányítása „világpremier”.
Végrehajtási stratégia
Az ERTMS France tervezett térképe
Az ünnepségen Durovray megerősítette, hogy a kormány várakozásai szerint 2044-ig a francia hálózat 6100 útvonal-kilométerén működhet az ERTMS, hozzátéve, hogy az SNCF Réseau kiemelt útvonalai között nagysebességű és hagyományos vonalak keveréke szerepel.
Jelenleg Franciaországban az ETCS mintegy 1000 útvonal-kilométeren működik. A 2. szintet számos nagysebességű vonalon használják: Párizs-Strasbourg, Tours-Bordeaux, Le Mans-Rennes, a Contournement Nîmes-Montpellier és Perpignan-Figueras. A hagyományos hálózat egy kis szakasza a luxemburgi határ körül ETCS 1-es szintű.
A korábbi TVM biztosítóberendezés (Jeremie Anne fotója)
A Párizs-Lyon átalakítás mellett két másik rendszer is folyamatban van. A Marseille-Ventimiglia tengerparti útvonalat a „Haute Performance Marseille - Vintimille” projekt részeként ETCS-sel szerelik fel, amelynek első szakasza várhatóan 2027-ben lép életbe, míg a Longuyon-Basel útvonalat az Északi-tenger-Földközi-tenger TEN-T folyosó részeként szerelik fel.
Két újépítésű vonal is ERTMS-sel lesz felszerelve: a Bordeaux-Toulouse/Dax útvonal a Grand Projet Ferroviaire du Sud-Ouest keretében, valamint a Montpellier-Perpignan nagysebességű vonal. A TEN-T korábbi célkitűzése, miszerint 2030-ig 9000 km-nyi útvonalat, 2040-ig pedig 11700 km-t kell felszerelni, nem fog teljesülni.
A miniszter kifejtette, hogy a kormány évi 500 millió eurót tervez költeni a vasúti hálózat korszerűsítésére, beleértve az ERTMS kiépítését is.
Az SNCF Réseau kiépítené az ETCS-t azokon a nagysebességű vonalakon, amelyek jelenleg nincsenek felszerelve, elsőbbséget adva az LGV Nordnak, ahol a jelenlegi TVM-berendezések elöregedtek, és az LGV Atlantique-nak, ahol további kapacitásra van szükség. Ami a hagyományos vonalakat illeti, a cél az Északi-tenger-Földközi-tenger, Földközi-tenger és Atlanti-óceán TEN-T folyosók, valamint a Sablé-Angers-Nantes útvonal felszerelése.
A munkálatok finanszírozása a kormánytól, az SNCF Réseau-tól és az EU-tól várható. Durovray szerint a szélesebb körű kiépítésre irányuló európai törekvések „túl gyorsak”, és hozzátette, hogy jelenleg nem tervezik a hálózat többi részének felszerelését, mivel nincs elegendő finanszírozás és emberi erőforrás a szükséges előkészületek elvégzéséhez.
Az ETCS-t legelőször nemzetközi viszonylatban a Bécs-Budapest-vasútvonalon telepítették, hogy könnyebbé tegyék a vonatok átjárását a két ország között. Az akkori tervek úgy szóltak, hogy mivel a vasúti berendezések élettartama kb. 30-40 év, ha minden felújítás során az ETCS-t is telepítik, a 2030-as évekre Európa nagy részén egységes, átjárható biztosítóberendezés épül ki.
A telepítés azonban rendkívül lassan zajlik, még az elkötelezett? Franciaország is úgy számol, hogy 2044-re 6100 km-en épül ki az ETCS. Ez a francia vasúthálózat mindössze 20%-a. Ebből az következik, hogy a vasútfelújítások során a franciák a legtöbb helyen továbbra is a korábbi nemzeti biztosítóberendezést telepítették az ETCS helyett.
És hogy mikorra lesz Európa széltében-hosszában átjárható vonattal? Az eddigi tempó alapján csak a nagyon távoli jövőben...
Forrás
* A Railway Gazette French ERTMS strategy confirmed as Paris – Lyon roll-out progresses című cikke
Ha tetszett a bejegyzés, kövesd a blogot a Facebookon is!
Utolsó kommentek