Az Északi-tenger partján elterülő, alig Dunántúlnyi nagyságú ország a méretéhez képest igen fejlett, sűrű és példaértékű vasúthálózattal rendelkezik. A vasútvonalak teljes hossza 2896 km, mely normál nyomtávolságú, és 2064 km hosszan villamosított. A két- vagy többvágányú vonalak hossza 1878 km.
Thalys motorvonat Amszterdamban (kép forrása: Wikimedia Commons)
Mind a teher- mind a személyforgalom jelentős, arányosan a MÁV-val összehasonlítva Hollandia vasútja hétszer akkora forgalmat bonyolít le, mint a magyar vasút!
Így nem meglepő, hogy a kis ország is saját nagysebességű vasúthálózat fejlesztésébe kezdett, hogy a szomszédos országokat gyorsabban elérhesse.
Hollandia és Belgium meglévő nagysebességű és nemzetközi vasúthálózata (kép forrása: Wikimedia Commons)
2014-ben három nagysebességű vasúti szolgáltatás is működött az országban:
* A nemzetközi Thalys vasúttársaság járatai Amszterdamból Kölnbe vagy Amszterdamból Párizsba közlekednek;
* A Deutsche Bahn és a Nederlandse Spoorwegen ICE motorvonatai a német városokkal teremtenek kapcsolatot;
* A Fyra Amszterdam és Breda között közlekedik TRAXX mozdonyokkal és felújított személykocsikkal (ezen a viszonylaton tervezték bevetni a V250 sorozatú motorvonatokat is, de a vonatok rossz minősége miatt többszörös csúszás után végül véglegesen törölték a tervet).
A HSL-Zuid (kép forrása: Wikimedia Commons)
Egyelőre még csak a 125 km hosszú HSL-Zuid (teljes nevén hollandul: Hogesnelheidslijn Zuid, kb.: Déli nagysebességű vonal) vonal készült el, mely építése 2000-ben kezdődött és 2009-ben fejeződött be. A dedikált nagysebességű pálya 25 kV 50 Hz feszültséggel villamosított (szemben a Hollandiában általánosan alkalmazott 1500 V egyenáram helyett), végig kétvágányú, az engedélyezett legnagyobb sebesség 300 km/h.
Amszterdamot köti össze Rotterdammal, majd halad tovább a belga határ felé, ahol csatlakozik a HSL-4 nevű belga vonalhoz. A HSL-4 folytatása Belgiumban már hagyományos vonal, csak 100 km/h sebességgel járható, egészen a fővárosig, Brüsszelig. Innen pedig már csak egy lépés a HSL-1 nagysebességű vasútvonal, mely már átnyúlik a franciaországi Lilléig, ahonnan London és Párizs felé vonatozhatunk 300 km/h sebességgel.
A HSL-Zuid vonalnak hála a menetidők sokat rövidültek a fontosabb városok irányába (az adatok óra-percben vannak megadva):
* Amszterdam-Rotterdam, 62 km, 00:41 (korábban 00:58)
* Amszterdam-Breda, 105 km, 01:08 (korábban 01:44)
* Amszterdam-Antwerpen, 152 km, 01:12 (korábban 02:00)
* Amszterdam-Brüsszel, 199 km, 01:50 (korábban 02:40)
* Amszterdam-Párizs, 492 km, 03:17 (korábban 04:11)
A HSL-Zuid (kép forrása: Wikimedia Commons)
Hollandia második nagysebességű vasútvonala, a HSL-Oost (teljes nevén hollandul: Hogesnelheidslijn-Oost, kb.: keleti nagysebességű vasútvonal) lett volna, mely keresztülhaladt volna Utrecht és Arnhem városokon és folytatódott volna a német határig. Az elképzelés szerint a már meglévő, kelet felé haladó hagyományos vasútvonal mellé épülne egy 200 km/h sebességre alkalmas új vonal, így összesen négy vágányon zajlana a közlekedés. A két új vágányt 25 kV 50 Hz áramrendszerrel villamosítanák és teljesen elkülönülne a távolsági nagysebességű forgalom a regionális forgalomtól. A terveket egyelőre felfüggesztették, így várhatóan az építkezés csak 2020 után indulhat meg.
Az Angel Trainstől bérelt TRAXX mozdony és Fyra vonata Brüsszel Keleti pályaudvaron (kép forrása: Wikimedia Commons)
Hollandia 2000-ben a nemzetközi nagysebességű forgalomhoz a DB-től 4 db ICE3-M motorvonatot bérelt. A vonatok szinte teljesen megegyeznek a német testvéreikkel, csak az elején a DB logókat cserélték le a hollandra és 2002-ben az étkezőkocsikat alakították át bisztrókocsivá.
NS 406 sorozat, vagy ICE 3M Amszterdam Centraal állomáson
A motorvonatok az ICE3 nemzetközi változatai, 4 áramrendszert ismernek (1,5 kV DC + 3 kV DC + 15 kV 16,7 Hz AC + 25 kV 50 Hz AC), továbbá felszerelték őket az összes érintett ország biztosítóberendezéseivel (ATBL, TBL-2 és LZB-PZB) is.
A vonatok az Amszterdam-Brüsszel-Frankfurt (napi négy pár) és az Amszterdam-Bázel (napi egy pár) útvonalon közlekednek.
2011-ben egy motorvonat visszatért Németországba, de a másik hármat még mind a mai napig az NS bérli a nemzetközi forgalomhoz.
Ami pedig igazán érdekes, az a V250 motorvonat, becenevén az Albatrosz vagy Kacsacsőrű Emlős, és a vele járó tucatnyi gond.
Az AnsaldoBreda V250 motorvonata kívülről... (kép forrása: Wikimedia Commons)
Az Albatroszok összesen nyolc kocsiból állnak, maximális sebességük 250 km/h Felszerelték őket az ETCS L2 egységes európai vonatbefolyásolóval, továbbá a belga–holland ATB rendszerrel is.
A járműveket Amszterdam közelében, Watergraafsmeerben tartották karban, ott, ahol az NS leányvállalata, az NS Hispeed kifejezetten ezeknek a nagysebességű vonatoknak a kiszolgálására épített egy járműjavító bázist.
A 19 vonatot még 2004-ben rendelte meg a holland NS és a belga SNCB az olasz Ansaldobreda gyártól a tervezett Amszterdam-Breda és az Amszterdam-Brüsszel közötti forgalomra az addigra már megnyíló HSL-Zuid és HSL-4 vonalakra. Elsőnek a 2008-as berlini Innotranson mutatták be. Eredetileg 2007-ben kellett volna leszállítania a gyártónak, de 2008 augusztusáig csak egyetlen prototípus szerelvény készült el, amely 2009 elején kezdte meg a próbafutást a csehországi Velim-i próbapályán. A tesztek elvégzése után Amszterdamba került további tesztelési célokkal.
Így a 2007-es kezdés tovább csúszott, először 2008-ra, majd még további egy évet.
Végül 2012 júliusában tehette meg az első tesztútját, immár utasokkal a fedélzetén.
Folyamatos csúszások után végül kilenc szerelvény állt forgalomba a tizenhatból az Amszterdam-Breda közötti szakaszon 2012 december 9-én, majd mindössze 39 üzemnap után 2013 január 17-én kivonták őket a forgalomból, mivel igen gyatra rendelkezésre állást mutattak.
... és belülről! Az utastere tetszetős, de a vonat összességében csalódást okozott (kép forrása: Wikimedia Commons)
Januárban több szerelvény aljáról is alkatrészek és panelek szakadtak le, de gond volt az akkumulátorokkal, a tetőelemekkel, a forgóvázakkal és a korrózióval is. Az üzemeltetők egy igen hosszú és részletes listát küldtek a gyártóknak, követelve a hibák azonnali kijavítását. Ezek miatt az összes vonatot leállították, és az alig két napja megkapott belga biztonsági tanúsítványt is visszavonták. A vizsgálat során a HSL-Zuidot is átvizsgálták, hátha maga a pálya okozta a sérüléseket, de végül mindent rendben találtak. Felmerült, hogy talán a jéggé fagyott hó okozta a sérüléseket. A hibák eredetének kiderítéséig és kijavításukig a szerelvényeket kivonták a forgalomból.
Az SNCB 40 milliós kártérítést követel a vonatok gyártójától a sorozatos késések, műszaki hibák és az őket ért perekért cserébe. Továbbá a további három motorvonatról szóló opciót is visszamondta.
2013-ban megszüntették a Fyra szolgáltatás, az NS HiSpeed pedig beolvadt az NS-be. A két németalföldi főváros között azonban a forgalom megmaradt, helyettük az AngelTrains vasúttársaságtól 2009 óta bérelt 16 db Bombardier TRAXX villamosmozdony közlekedik "ideiglenesen" 160 km/h sebességgel szintén bérelt holland és belga hagyományos IC személykocsikkal. A szolgáltatás új neve Intercity Direct lett.
Jelenleg a pórul járt motorvonatokat kéthetente éjszaka járatják, hogy az állástól ne menjenek teljesen tönkre.
Források:
* az angol Wikipédia HSL-Zuid szócikke
* az angol Wikipédia HSL-Oost szócikke
* az angol Wikipédia High speed rail in Netherlands szócikke
* az angol Wikipédia Fyra szócikke
* az angol Wikipédia V250 szócikke
* Railfaneurope.net
Utolsó kommentek