Ausztira nagyvárosainak elhelyezkedése kedvező a vasúti személyszállítás számára. Bécs után következik St. Pölten, majd Linz, Wels, Salzburg, egy rövidke német kitérő után pedig a távoli Innsbruck. Ezeket a városokat a Innsbruck kivételével a Westbahn nevű vasútvonal fűzi fel, melyen évtizedek óta komoly fejlesztések zajlanak. Itt indult el Ausztria nagysebességű vasúti közlekedése is, először 200, majd bizonyos szakaszokon 230 km/h sebességgel.
2023-ban kezdődött meg a Linz-Wels közötti vasútvonal kettőről négy vágányúra történő bővítése
A száguldás azonban jelenleg Linz után véget ér, a Linz és Wels között jelenleg még folynak az építési munkálatok. Az ÖBB azonban már a jövőbe tekint és szorgalmazza a távolabbi Salzburg gyorsabb elérését is!
A forgalom felgyorsításához Wels és Salzburg közöt tis le kell fektetni a 3. és a 4. vágányt is, itt azonban nem párhuzamosan a meglévőkkel, hanem egy teljesen új nyomvonalon. Ezáltal nem csak rövidebb lesz az útvonal, hanem sokkal gyorsabb is haladhatnak majd a vonatok.
Tervezés
2013 januárjában véglegesítették a Flachgau-n átvezető nagykapacitású vasútvonal útvonalát. A vonatoknak 2032-től 250 km/h sebességgel kellene áthaladniuk Flachgau-n, és öt percet (!) kellene megtakarítaniuk ezen a rövid szakaszon. A Linz és Salzburg közötti megcélzott menetidő 56 percre történő csökkentése (2023-ban ez 1 óra 8 perc és 1 óra 12 perc között változik) azért szükséges, hogy mind Linzben, mind Salzburgban szimmetrikus ütemes menetrendi csomópontot lehessen megvalósítani, és megteremtsék a feltételeket ahhoz, hogy az S-Bahn kívánt kapacitásnövelését meg lehessen valósítani. Ehhez két új vágányt kell építeni, többnyire alagutakban, 20 kilométer hosszan. A költségtervezés összesen 1,65 milliárd eurót tett ki (2013-as állapot szerint). A költségbecslés 2020-ra már 2,3 milliárd euró körül alakult. Az ÖBB 2018 és 2023 közötti keretterve már mintegy 36 millió eurónyi tervezési költséget és telekmegváltási kiadásokat tartalmazott, de az építési költségeket még a szövetségi kormánynak kellett a kerettervbe foglalnia, és az ÖBB bizottságainak jóvá kellett hagynia. A tervek szerint a pályáztatási eljárás 2025-ben kezdődik. Az ÖBB tervezett flachgaui nagy teljesítményű vasútvonalának környezeti hatásvizsgálatát (KHV) 2018-ban nyújtották be.
A projekt központi eleme a 14 kilométer hosszú Seekirchnertunnel lesz. Egy második alagutat, a Leitnerbauer-alagutat két kilométer hosszúságban tervezik. Az útvonal a helyi lakosok tiltakozásának elkerülése érdekében 120 méterrel a felszín alatt futna. Az alagút kijárata Köstendorf településen, a Seekirchner Landesstraße (L 238) útvonalon, a Palfinger AG üzemének közelében azonban évek óta vitás kérdés (2021 februárjában még nem oldódott meg).
A vasútvonal nyomvonala
Az új vasútvonal Salzburg-Kasernnél, a Westautobahn-híd térségében kezdődik majd. A Söllheimerstraße keresztezése után az új vasútvonal a föld alá merül. A kb. két kilométer hosszú "Leitnerbauern-alagút" a Grafenholz alatt halad. Az alagút után az vasútvonal egy Fischach-hídra vezet, és a 14,3 kilométer hosszú, kétcsöves Seekirchnertunnelbe vezet. A Seekirchnertunnel 120 méter mélyen a talajszint alatt halad Katzmoos, Midering, Gschaid, Mayerlehen településeken keresztül Schöngumprechting és Kothgumprechting településekre. Reith, Oberried és Nothwinkl érintésével az alagút útvonala nem sokkal a Seekirchner Landesstraße előtt ér véget Reischberg és a wengi Waldsiedlung között, a Palfinger vállalat köstendorfi telephelye közelében.
A Gerperding tanyánál az útvonal megközelíti a meglévő vonalvezetést, és Kleinköstendorftól nyugatra csatlakozik a meglévő vasútvonalhoz.
16,5 kilométer hosszú alagút Köstendorf és Kasern között
A nagyszabású projekt egy új, 21,3 kilométer hosszúságú vonalat tervez Salzburg-Kasern és Köstendorf között. A projekt központi eleme egy 16,5 kilométer hosszú, két egyvágányú csőből álló alagút, amely Köstendorf, Seekirchen am Wallersee, Hallwang és Elixhausen települések alatt halad át.
Az új vonal a két további vágány segítségével nagyobb kapacitást kíván teremteni a személy- és teherszállítás számára. Míg a 150 éves vonal csak viszonylag alacsony sebességet tesz lehetővé a kacskaringós vonalvezetése miatt, az új vonalon vonatok a jövőben akár 250 km/h sebességgel is közlekedhetnek. Az építkezés mintegy öt perccel rövidítené meg a Salzburg és Bécs közötti menetidőt, de mindenekelőtt a meglévő vonalon több hely a helyi közlekedés számára teremtene helyet.
Ritka állatfajok nehezítik a meddő elhelyezését
A kezdetektől fogva az egyik problémás pont a kétmillió köbméternyi építési törmelék tárolása volt. Eredetileg a Lochen am See településen (Braunau am Inn kerület, Felső-Ausztria) található Steinbachgraben volt tervben. Ez a terület veszélyeztetett fajok, például a védett futrinka otthona, ezért ezt a lerakóhelyet el kellett vetni. Az ÖBB a kitermelt anyagot a Tannbergen keresztül egy anyagkötélpályán keresztül akarta elszállítani, ami szintén ellenállásba ütközött. Ezután egy védett kövi rák felfedezése miatt a flachgaui tárolóhelyet is fel kellett adni.
Az ÖBB 2020 februárja óta több lehetőséget vizsgál, köztük két lerakóhelyet is. Alternatívaként már benyújtották a Tannbergi változatot is. A tervezők azt is fontolóra vették, hogy az anyagot a Köstendorf és Seekirchen határán fekvő Karlsreith területén helyezzék el, amelyet átmeneti tárolóhelynek szántak. A lerakóhelyeken kívül négy vasúti rakodóhely is szerepelt a tervekben, ahonnan a kitermelt anyagot vagonokban szállították volna el. Hátránya: egy ilyen változathoz új, távolabbi lerakóhelyet kellene találni.
Megérkezés Fortezzába. A bal oldali fehér kőhalmok az épülő, 56 km-es Brenner-bázisalagútból kitermelt törmelék halmai. Nem kevés anyagmennyiségről van itt sem szó!
2020 júniusában az ÖBB összesen 29 kritérium alapján készített egy első értékelést. Összefoglalva: A két hulladéklerakó a szállítás és a technológia, valamint a költségek terén lényegesen jobban teljesít, mint a vasúti szállítás. A tér és a környezetvédelem területén, ahol például az olyan állatfajok előfordulását, mint a védett futrinka, a víztestekre gyakorolt hatásokat és a zajszennyezést is figyelembe veszik, a vasúti szállítás változatai túlnyomórészt jobb minősítést kaptak. Christian Höss, az ÖBB projektvezetője szerint az ÖBB most konkrétan két lehetőséget vizsgál: A karlsreithi hulladéklerakót, amely lényegesen jobban teljesít, mint a tannbergi, és a legígéretesebb vasúti szállítási lehetőséget.
A Christian Höss által vezetett ÖBB-projektcsoport 2020. szeptember 10-én bemutatta a döntést, miszerint a Köstendorf és Salzburg város közötti nagy teljesítményű vasútvonal 16,5 kilométeres alagútjának építésénél kitermelt anyag nagy részét ártalmatlanítani kell. Miután a Steinbachgrabenben (Lochen település) lévő lerakóhelyet a nagy rákpopuláció miatt nem minősítették környezetvédelmi szempontból megfelelőnek, a több mint kétmillió köbméternyi anyagot most a Köstendorf és Seekirchen határán fekvő Karlsreith területén helyeznék el. Ha a projekt megvalósítása nem ütközik további akadályokba, az ÖBB célja, hogy az építkezés 2026-ban megkezdődhessen. A tervek szerint az új vasútvonal 2040-re készülne el.
Eközben az interneten petíciót indítottak a hulladéklerakó megakadályozására.
A szigorúan védett futrinka is itt él.
2020 szeptember végén bejelentették, hogy az "Aktion lebenswerter Flachgau" polgári kezdeményezés természettudósokkal együttműködve a szigorúan védett fekete vízifutrinka "több száz" egyedből álló populációját azonosította az alagút tervezett keleti portáljánál, Köstendorf közelében.
A védett futrinka az egyik oka annak, hogy az építkezés csúszik
A veszélyeztetett vörös kánya is itt szaporodhatna.
2021 márciusában kiszivárgott, hogy a közlekedési minisztérium javítási utasítást készít elő a polgári kezdeményezés által észlelt bogár-populáció jelenléte miatt. Az ÖBB ekkor bejelentette, hogy a tervezett hulladéklerakó területét újra szakértővel kívánja megvizsgálni. Ezeket a vegetációs időszakban kellett volna elvégezni és késő ősszel befejezni.
A jelentések szerint nemcsak a szigorúan védett bogárból találtak a vártnál lényegesen több példányt. Állítólag egy másik veszélyeztetett fajt is felfedeztek: Nevezetesen a vörös kányát, amely akár költ is a területen. Más ritka fajok felfedezéséről is találgatások vannak. Karlsreith ezért állítólag az ÖBB hulladéktelepként is szóba jöhet. Új logisztikai koncepciót fontolgatnak arra vonatkozóan, hogy a több mint kétmillió köbméternyi kitermelt anyagot hogyan lehetne alternatívaként elszállítani és ártalmatlanítani.
Megéri öt percért?
Talán túlzásnak tűnik, hogy ezért az öt percért ennyi alagutat fúrnak, azonban ha távolabbról tekintünk az egész projektre, jobban értelmet nyernek a beruházások.
Először is, nem csupán sebességnövelés, hanem kapacitásnövelés is zajlik: egymást érik aWestbahnnon a távolsági vonatok, miközben helyi s-Bahn vonatokra is lenne igény. Bizonyos járatok csak óránként járnak, de egyszerűen nem lehet már tovább sűríteni, így indokolt a vágányok számának bővítése is.
A második indok, mely az alagutak megépítése mellett szól, az a jobb menetrend megírásának lehetősége. Ha Linz és salzburg között a menettidő egy órásra csökken, akkor könnyebben kialakíthatóak az ún. "menetrendi pókok", amikor minden óra azonos percében érkeznek a vonato kminden irányból, majd indulnak is tovább, ezáltal minden irányból minden irányba lehetséges az átszállás 1-2 perces várakozási idővel. Az öt perccel rövidebb menetidő az átszálló utasoknak 35 vagy akár 65 perccel rövidebb utazást fog jelenteni!
Évről-évre egyre többen választják az ÖBB-t az utazáshoz, a növekvő igényekhez pedig fejleszteni is szükséges!
1-2-3-4, mondta az osztrák államvasút néhány évvel ezelőtt, vagyis Bécsből legyen egy óra alatt elérhető St. Pölten, két óra alatt Linz, három óra alatt Salzburg és 4 óra alatt Innsbruck! Ebből az álomból az első 3 pont már megvalósult, már csak Innsbruck van 4 órától távolabb Bécstől. De minden egyes fejlesztéssel közeledik és egyszer csak tényleg négy órányira lesz az osztrák fővárostól!
Források
* A Salzburg-wiki ÖBB-Hochleistungsstrecke im Flachgau című cikke
Ha tetszett a bejegyzés, kövesd a blogot a Facebookon is!
Utolsó kommentek