Miközben Európa próbál átállni a zöld energiára, hogy rövid időn belül elérje a nulla százalékos széndioxid-kibocsátást, addig a világ más részein ez még nem indult el ennyire látványosan. Bár vannak biztató beruházások világszerte, de az energiaszükséglet is tovább növekszik, amivel nehezen tudnak lépést tartani a megújuló energiák.

Szénszállító vonatok a Haoji-vasútvonalon

Kína energiatermelése még napjainkban is legnagyobb mértékben a szénre támaszkodik. A kitermelt szenet pedig igyekeznek a lehető leghatékonyabban eljuttatni az erőművekbe. ennek egyik példája a "kínai szénvasút", mely a világ legnagyobb teherforgalmát lebonyolító vasútvonal. Ez azonban még mindig nem elég a mohó szénerőművek ellátásához, ezért egy külön vasútvonalat építettek 1813 km hosszúságban, melyen csak a szén szállítása zajlik elképesztő mennyiségben.

Az 1813 kilométer hosszú Haoji-vasútvonal (kínaiul: 浩吉铁路; pinyin: Hàojí tiělù) a világ egyik leghosszabb, kifejezetten szénszállításra épített nagy teherbírású vasútvonala. Hivatalosan 2019. szeptember 28-án adták át, és úgy tervezték, hogy évente akár 200 millió tonna szenet is szállíthasson az északi régiókból, például Belső-Mongóliából és Shanxi tartományból Kína déli tartományaiba.

A Daqin- és a Haoji-vasútvonal elhelyezkedése Kína térképén

Ezt a vasútvonalat azért fejlesztették ki, hogy csökkentsék a szénszállítás tengeri útvonalaktól való függőségét, és hogy a tengeri szállítással töltött mintegy 20 napos tranzitidő vasúton mindössze 3 napra csökkenjen. A teljes építési projekt mintegy 28 milliárd dollárba került. A vasútvonal lenyűgözően hatékony infrastruktúrával rendelkezik, beleértve számos hidat és alagutat, és a tehervonatok maximális sebessége eléri a 120 km/órát.

A vasútvonal egyben az első észak-déli vasútvonal Kínában, amely kizárólag szénszállításra szolgál, és a meglévő szénszállítási útvonalak megkerülésére épült, amelyek a tengerparti városokon keresztül hajón keresztül haladnak. A vonal több ponton csatlakozik a meglévő vasútvonalakhoz, hogy a karbantartási létesítményeket megosszák.

A vonalat 2014-ben hagyták jóvá 27,2 milliárd amerikai dolláros költséggel, amelyet a China Railway és több nagy hazai szénbányászati vállalat finanszírozott. A vasútvonal építésének a költsége végül elérte a 28 milliárd amerikai dollárt (kilométerenként mintegy 6 milliárd Ft-ba került)és 2019. szeptember 28-án fel is avatták a vasútvonalat.

Műszaki jellemzői

A vasútvonal a Kínában már megszokott és elterjedt normál nyomtávolsággal (1435 mm) épült meg, a villamosítási rendszer pedig 25 kV 50 Hz. A vonatokat kétszekciós villamos mozdonyok vontatják kettesével párba kötve.

Szénvonatok indulásra várva

Jelentősebb műtárgyak

Azért, hogy a szénszállító vonatok minél könnyebben haladhassanak, számos olyan látványos műtárgy épült, hogy elkerüljék a meredek lejtőket és emelkedőket. Ezek közül a legfontosabbak:

* Hanjiang-híd, 5242 méter hosszú kábelhíd, amely a vasutat a Hanjiang folyó felett viszi át;
* Egy 8 kilométer hosszú viadukt Hejinben;
* Sanmenxia híd, egy kétszintes közúti-vasúti híd a Sárga-folyó felett Sanmenxiánál;
* Dongting tó feletti híd, egy kábel híd a Dongting-tó felett.

A Fenhe-híd, melynek lábai 85 méter magasak!

Üzemi sebesség

A Jinzhou-Yueyang szakaszon a kijelölt sebesség 120 km/h helyett 200 km/h, bár ez jelenleg nincs kihasználva.

Videó a vasútvonal viaduktjáról a Youtube-on

A villamosított vonal a belső-mongóliai Ordos városától délre, Shaanxi, Shanxi, Henan, Hubei, Hunan és Jiangxi tartományokon keresztül halad Ji'anig. A Taoli Temple és Pingtian közötti szakasz kétvágányú, míg a vonal többi része egyvágányú, de szükség esetén egy második vágány is lefektethető.

A korábban Menghua vasút néven ismert projektnek komoly kihívásokkal kellett szembenéznie, mivel a vonal kétszer keresztezi a Jangce és a Sárga folyót. Emellett áthalad a Mu Us sivatagon, a Loess-fennsíkon és három hegyvonulaton is. A vasútvonal 770 hídból áll, amelyek teljes hossza 381 km, és 229 alagútból, amelyek hossza összesen 468,5 km.

Innovációk

A China State Railway Group (CR) szerint „az építkezés során összesen 119 építési módszert újítottak meg, 165 szabadalmat szereztek, 60 tudományos és technológiai díjat nyertek, és 85 tudományos kutatási projektet hoztak létre. Kifejlesztették a világ első nagy szelvényű, profilozott földnyomást kiegyenlítő fúrópajzsát.".

A vasútvonal építése

A Haoji-vasútvonal szintén a legmodernebb technológiát alkalmazza, és rendelkezik a CR szerint intelligens integrált diszpécserrel, intelligens vontatási áramellátással, valamint az infrastruktúra intelligens üzemeltetésével és karbantartásával.

A projekthez új vállalati modellt hoztak létre. A korábbi Vasúti Minisztérium és a helyi önkormányzatok vezetésével 2012-ben 16 vállalat, mint projektszponzorok, létrehozták Kína legnagyobb vegyes tulajdonú vasúti társaságát. A részvényesek száma azóta 21-re nőtt.

A Haoji-vasútvonal 21 terminállal rendelkezik, és tervezési kapacitása több mint 200 millió tonna szén elszállítása évente.

Ha tetszett a bejegyzés, kövesd a blogot a Facebookon is!