Belgium Európa nyugati részén, az Északi-tenger partján fekvő ország. Szomszédjai északról Hollandia, keletről Németország és Luxemburg, délről és nyugatról Franciaország, északnyugat felől az Északi-tenger határolja. Az Európai Unió alapító tagja, fővárosa Brüsszel, amely egyben az uniós intézmények egyik székhelye is.

Gazdaságilag és politikailag rendkívül fontos ország, lakosai magas jövedelműek. Jelentős a nemzetközi forgalom, az utasok autóval, repülővel vagy épp vonattal érkeznek Belgiumba, így ezek kiszolgálására fejlett autópálya és vasúthálózat épült ki, melyeket még napjainkban is továbbfejlesztenek.

Thalys motorvonat Brüsszelben (kép forrása: Wikimedia Commons)

Brüsszelből nagysebességű vonatokkal három országba is eljuthatunk közvetlenül: Hollandiába, Németországba és Franciaországba. Franciaországon keresztül pedig a Csatorna-alagúton át tovább Angliába is.

Az ország első nagysebességű vonala 1997-ben nyílt meg Franciaország felé, hogy Brüsszel és Párizs között közvetlen nagysebességű kapcsolat jöhessen létre. Az, hogy két szomszédos ország fővárosa között nagysebességű járatok közlekednek, szinte végig nagysebességű, dedikált pályán, az még 2014-ben is egyedülálló az egész világon (London és Párizs között bár van nagysebességű járat, a tenger alatti alagút csak 160 km/h sebességre alkalmas)!

Jelenleg az országban négy nagysebességű vasúti szolgáltatás működik, Brüsszel legnagyobb és legforgalmasabb állomásáról Brussels South-ról indulnak a járatok:
* Az ICE és a Thalys vonatok Németország felé a HSL-2 és HSL-3 vonalakon Kölnön át  Frankfurtig;
* A TGV vonatok Párizs felé;
* Az Eurostar vonatok London felé a St Pancras pályaudvarra;
* Ezen kívül még több, mozdony vontatású hagyományos InterCity is közlekedik az országban, igénybe véve útjuk során a nagysebességű vasútvonalakat is.

Hollandia és Belgium meglévő nagysebességű és nemzetközi vasúthálózata (kép forrása: Wikimedia Commons)

Belgim vasúthálózatának hossza 3233 km, melyből kétvágányú 1878 km. Az ország vasútvonalait 3000 V egyenárammal villamosították, de nagysebességű vasútvonalakon már 25 kV 50 Hz-ces rendszert építették ki. A nagysebességű vasútvonalak hossza összesen 209 km.

Három vasútvonalon 300 km/h, egyen pedig 260 km/h a legnagyobb sebesség.

A HSL1 nevű vasútvonal (holland nyelven: Hogesnelheidslijn 1) 88 km hosszú és Brüsszelt köti össze a francia határral. Ebből 72 km a dedikált nagysebességű vasútvonal és 16 km a felújított vonal. 1997 december 14-én indult meg rajta a forgalom. Az új vonalnak hála a belga főváros és Párizs között jelentősen csökkent a menetidő, jelenleg mindössze 1 óra 22 perc a legrövidebb utazási idő. Folytatása az LGV Nord, így Franciaországon keresztül az egyesült Királyság fővárosával, Londonnal is kapcsolatot biztosít. A vasútvonalon TGV, Thalys PBA és Thalys PBKA motorvonatok közlekednek. Az építkezés teljes költsége 1,42 milliárd euró volt. A vonalon a TVM 430 típusú vonatbefolyásoló rendszer épült ki, akárcsak a francia LGV Nordon és az angliai High Speed 1 vonalakon.

Eurostar motorvonat a HSL-1 vonalon (kép forrása: Wikimedia Commons)

A HSL2 nevű vonal (holland nyelven: Hogesnelheidslijn 2) 95 km hosszan húzódik Leuven és Ans között, melyből 65 km a dedikált nagysebességű szakasz, további 30 km pedig a modernizált vonal. A forgalom 2002. december 15-én indult meg. Folytatásával, a HSL3-mal együtt gyorsabb és rövidebb utazást tesz lehetővé az utasoknak Brüsszel, Párizs és Németország között. A vonalat a Thalys és ICE motorvonatok, további a gyors belföldi InterCity vonatok használják.

A HSL-2 (kép forrása: Wikimedia Commons)

A HSL3 nevezetű vonal (holland nyelven: Hogesnelheidslijn 3) Liège és a német határ között húzódik 56 km hosszan, melyből 36 km a dedikált nagysebességű pálya, 20 km pedig modernizált hagyományos vonal. 2007 december 15-én fejeződött be az építkezés, azonban a forgalom csak 2009 június 14 után indulhatott meg, majd mésfél év késés után. A vonalat a nemzetközi Thalys és ICE motorvonatok használják csak, szemben a HSL2-vel, melyet a belföldi InterCity vonatok is használnak.

A HSL-3 (kép forrása: Wikimedia Commons)

A HSL4 nevezetű vonal Antwerpentől halad a belga határ felé, ahol találkozik a holland HSL-Zuiddal. A 87 km hosszú vonalnak kevesebb mint fele, 36 km a nagysebességű dedikált pálya, 51 km-en pedig modernizált hagyományos vasút.

A HSL-4 (kép forrása: Wikimedia Commons)

Az építkezés 2007-ben lett kész, de a jelzőberendezés problémái miatt a forgalom csak 2009 decembere után indulhatott meg. A vonalat Thalys motorvonatok, belföldi InterCity járatok, 2012-től pedig az NS Hispeed járatai használják.

Brüsszel és Antwerpen között, 47 km hosszan a vonatok legnagyobb sebessége csak 160 km/h, de a vonal többi szakaszán már 300 km/h.

Ha a vonal teljesen elkészül, létrejön egy közel-folyamatos 300 km/h sebességgel járható vasútvonal Brüsszel és Amszterdam között, egyedül Mechelen és Antwerpen között lesz szükséges a lassításra. A hiányzó szakasz megépítése egyelőre nincs tervben a belga kormány részéről.

A cikkben többször is említettem a Thalys márkanevet, amely a nagysebességű vasúti járatokat üzemeltető vasúttársaság neve. A vállalat francia, belga, holland és német közös tulajdonban van. A társaság Franciaország, Németország, Belgium és Hollandia közötti járatokat üzemelteti.

A kilenc Thalys PBA motorvonatot a francia SNCF TGV Réseau sorozatból fejlesztették ki, akárcsak Dél-Korea KTX motorvonatait. Mint ahogy a neve is mutatja (PBA), a vonatok Párizs, Brüsszel és Amszterdam között közlekednek. A tízkocsis vonatok 1500 és 3000 Volt egyenáram vagy 25 kV 50 Hz-es váltakozó áram alatt képesek működni. Maximális sebességük 320 km/h.

Thalys PBA motorvonat Párizsban

A tizenhét Thalys PBKA motorvonat alapja a TGV Duplex, azonban az emeletes kocsik helyett egyszintes kocsikból áll. Nevében a K betű Kölnre utal, így a PBA motorvonatok három áramrendszerén kívül még negyedikként ismeri a német 15 kV 16,7 Hz-et is. Az érintett városok között szintén 320 km/h sebességgel képes haladni, már ha a megfelelő pálya rendelkezésére áll.

A minilandi terepasztal lindaui részlete egy Thalys PBKA motorvonattal, a valóságban természetesen ez a jelenet nem fordul elő

Télen a vonatok eljutnak egészen a svájci határon fekvő Bourg-Saint-Maurice városig, nyáron pedig a Földközi-tenger partján elterülő Marseilleig.

Az elegáns, bordó színű motorvonatok napjainkban már 26 európai nagyváros között biztosítják a kényelmes, pontos és megbízható utazást. A 2012-es évben már 6,6 millió utast szállítottak el, melyből az utazások 48 % volt üzleti célú.

A járatok gyorsaságára jó példa, hogy Párizs és Brüsszel közötti 310 km-nyi távolságot 1 óra 25 perc alatt teszik meg, mely 220 km/h átlagsebességnek felel meg. Ez a út autóval 3 óra, busszal 3 óra 45 perc, vonattal több mint 3 óra lenne. Versenyképességét még a repüléssel szemben is jól mutatja, hogy ezen a viszonylaton a menetidő mindent egybevetve rövidebb, mint repülőgéppel utazva. Így a két város között az Air France már nem is indít gépeket!

A vonatjegy 2009-ben Belgiumban vásárolva, csúcsidőre, kedvezmények nélkül 88 euróba került.

A belga kormány a hollanddal együttműködve tervezte, hogy nagysebességű motorvonatokat közlekedtet majd Amszterdam és Brüsszel között Fyra márkanéven. Ám a megrendelt motorvonatok szállításának késése, majd később a megbízhatatlanságuk miatt helyettük mozdony-vontatású, hagyományos kocsikból álló vonatok közlekednek a két város között. A Fyra szolgáltatás történetéről bővebben a Nagysebességgel Hollandiában című cikkben írtam részletesebben.

Források:
* Az angol Wikipédia High-speed rail in Belgium szócikke