Vonattal? Természetesen!

A Circumvesuviana egy nápolyi vasúttársaság neve, mely a Vezúv körüli településéket összekötő vasúthálózatot üzemelteti. A vonalak a teljes Vezúv vulkánt megkerülik. A 950 mm-es nyomtávolságú villamosított vasúthálózat összesen 138 km hosszú, melyen 96 állomás található, köztük Pompei is. A vonatok legnagyobb sebessége 90 km/h. Az összes vonal végállomása nápolyi Porta Nolana pályaudvar.

Sarno, a Circumvesuviana piros vonalának végállomása

Az olaszországi utam során csak két napot töltöttem Nápolyban, így a hálózatból csak a piros és a zöld vonalat sikerült beutazni, ami a 138 km-es hálózatból 73 km. De ezzel eljutottam Sarno-ig és megkerültem a teljes Vezúvot. Az út során remek kilátás nyílt a vulkánra és talán egy kicsit jobban megismertem az olasz vidéket is.

Ezekből a képekből mutatnék be most néhányat.

Az olaszországi utam képeivel már régóta adós vagyok, most a téli eseménytelen időszakban szakítok rá némi időt, hogy befejezzem az élménybeszámolómat.

A nyaralásom előzménye eléggé kedvezőtlen kritikát kapott az olvasóktól, talán emiatt is késett ennyit a folytatás. Nos ebben a cikkben se kimondottan Nápolyról lesz szó, hanem az ottani közlekedésről.

Így aki templomokról szeretne képeket nézni, az más weboldalon keresse!

Nápoly látképe, háttérben a Vezúv

Az előző cikkemben bemutattam a Nürnberg és Erfurt közötti új vasútvonal építését és történetét. A mostani cikkben következik a folytatás: Az Erfurt és Lipcse/Halle közötti nagysebességű vasút.

A vasútvonal egyik érdekessége, hogy az Erfurt és Lipcse közötti szakasz tartalmaz egy rövid leágazást is Halle város irányába. Emiatt a vonal alakja erős túlzással egy Y-hoz hasonlít (és emiatt ilyen szokatlan a vasútvonal írásmódja is). A vasút Németország három tartományát is érinti: Szászországot, Szász-Anhaltot és Türingiát. Útja során három vasútvonalat is keresztezni fog, bár ezek közül a Finnebahnon már 1994 óta nincs forgalom.

Hosszúsínek szállítása az épülő vonal egyik alagútjába (Kép forrása: Wikimedia Commons)

A cikk képei a Wikimedia Commonsból származnak, további nagyszerű képek a Leipzig/Halle high-speed rail line kategóriában találhatóak.

Jelenleg közvetlen ICE vonattal Münchenből Berlinbe utazni 5 óra 52 perctől 7 óra 10 percig tart, napszaktól függően. A német ADAC autóklubb szerint a két város közt a táv 582 km, mely autóval mindössze 5 óra 19 perc.

A vonat lassúságának egyik oka, hogy a táv nagyrészén az ICE vonatok hagyományos pályán haladnak. Jelenleg csak Ingolstadt és Nürnberg között alkalmas a vasút a nagysebességű közlekedésre, de az útvonal nagyobbik részén a lassabb regionális- és tehervonatokkal együtt közös pályán kénytelen haladni a nagysebességű ICE motorvonat, lemondva ezzel sebességének feléről, kétharmadáról.

De már évek óta épül két nagysebességű vasútvonal is az országban, hogy a közeljövőben minél nagyobb távon haladhassanak a a vonatok 300 km/h sebességgel.

A cikk képei a Wikimedia Commonsból származnak, további nagyszerű képek a ABS/NBS Nürnberg–Erfurt kategóriában találhatóak.

Betonlemezes pálya építése Arnstadt közelében (kép forrása: Wikimedia Commons)

Kétrészes cikksorozatom első részében a Nürnberg és Erfurt közötti nagysebességű vonal építését mutatom be.

2011 nyarán a fejembe vettem, hogy végre kipróbálom a fogaskerekű Bayerische Zugspitzbahnt és felvonatozom a Zugspitze-re, mely Németország legmagasabb hegycsúcsa. Garmisch-Partenkirchenig rendben el is jutottam, de onnan a tervezett program más fordulatot vett, így a Zugspitze helyett az Außerfernbahnt utaztam be (megjegyzés: a szövegek egy része a magyar Wikipédiáról ismerős lehet, ahová korábban én is írtam).

DB 628 sorozat Reutte in Tyrolban

De lássuk, miért!