Ez a cikk 2012 április 22-én jelent meg a Vonatmagazin.blog.hu blogban.
Április 15-én, a szabadnapomon ismét egy kis kirándulást tettem a München környékén. Már régóta szerettem volna beutazni a Bayerische Oberlandbahn (röviden: BOB) vonalait. Korábban már kétszer is elmentem Tegernsee-ig, de a hálózat másik két szárnyvonalát még nem jártam be. Előző héten vettem egy új fényképezőt is, amit ideje volt már kipróbálni. Sajnos az időjárás nem volt a legmegfelelőbb, délelőtt szemerkélt az eső, délután pedig végig esett.
A képek nagyobb méretben és még további képek a http://commons.wikimedia.org címen találhatóak.
A BOB hálózata és a társaságra jellemző VT 110 motorvonat fotója egy jegyautomatán.
A Bayerische Oberlandbahn GmbH egy magántulajdonban lévő vasúttársaság Münchenben. Székhelye Holzkirchen. A BOB vonatok kapcsolatot biztosítanak a bajor főváros és az alpesi falvak (Bayrischzell és Lenggries, továbbá a fürdőváros Tengernsee) között. A vonal csak Holzkirchenig villamosított. A forgalmat két különböző dízelmotorvonat sorozat szolgálja ki.
A BOB VT 105 Integral motorvonatok (vagy más néven Integral S5D95) érkeztek korábban, ezekből 17 szerelvény állt forgalomba 1998-ban. Később, 2003-ban, a forgalom növekedésével a társaság négy újabb vonatot vásárolt, de ezek már a VT 720 sorozatba tartoznak. Ezek a Magyarországon is ismert Bombardier Talent motorvonatok dízel változata. Furcsa, mert én már lassan két éve élek Münchenben, és sűrűn járok a városban vagy a BOB városi szakaszain, de ezeket még sose láttam forgalomban, csak állomáson ácsorogni. Ezen kívül a társaságnak van két dízelmozdonya is: egy V 125 és egy V 126.
A társaság 1998 március 31-én alakult és még ugyanebben az évben el is indította a szolgáltatását. A kezdetek nem voltak problémamentesek, részben az új Integral motorvonatok miatt. Napjainkban azonban már megbízható szolgáltatássá vált, népszerűsége folyamatosan növekszik.
A 3-4 szinkronban közlekedő motorvonat München Hauptbahnhofról indul ütemes menetrend szerint. Legelőször a szerelvény Holzkirchen megállónál válik ketté. Az egyik vonatrész továbbhalad Bayrischzell felé, majd kb. félúton Schliersee állomáson irányt is vált. A többi pedig együtt halad Schaftlach felé, ahol ismét szétválnak két részre. Innen az egyik vonatrész Tegensee állomásra, a másik pedig Lengries állomásra indul tovább. Visszafelé fordított sorrendben kapcsolódnak össze egy újabb 3 vagy 4 részes motorvonattá. Hétközben a hivatásforgalom jelentős, hétvégén pedig a kirándulóforgalom a Bajor-Alpokba. Bicikliszállítás is lehetséges a vonatokon. Autóbuszra való átszállás lehetséges Lenggries és Tegernsee állomásokon Karwendel, Achensee, Rofan városok és a Wendelstein, Sudelfeld, Brauneck, Spitzing sípályák felé.
Münchenben a vonal az MVV tarifaközösség tagja, városi utazáshoz így igénybe vehető. Ha nincs MVV jegyünk vagy bérletünk, akkor a nem villamosított szakaszokra napijegyet (Das Oberland-Ticket - 14 euró) vagy vonaljegyet kell váltani. Létezik még egy kombinált jegy is, a BOB-MVV-Single-Ticket (16 euró), mely jó az MVV hálózatra és a BOB-ra is. Természetesen a Bayerntickettet is elfogadják. Fontos tudnunk, hogy BOB jegyet csak BOB automatából vagy BOB pénztárban tudunk vásárolni, és bármilyen heti vagy napi MVV jegyet vásárolunk, az nem lesz jó a BOB városon kívüli vonalaira, csak Holzkirchen és a főpályaudvar közötti részekre. Felszállás előtt ne felejtsük el az automata melletti lyukasztóval a jegyet is érvényesíteni.
A vonal hangulata a Budapest-Esztergom vonalhoz hasonlítható. A városi szakasza villamosított és áthalad egy nagy hídon az Isar folyó felett. Kék színű dízelmotorvonatok közlekednek rajta, melyek erősen elütnek a német piros vonatoktól (Magyarországon épp fordítva: a piros Desirók lógnak ki a sok kék kocsi közül). A táj hegyes, hétközben főleg a hivatásforgalom a jellemző, de hétvégén megtelik kirándulókkal. Hangulatos kis egy-két vágányos állomásokat érint, majd a vonalak végén fejállomás található.
BOB kék színű jegyautomata, mely jelentősen elüt az S-Bahn piros automatáitól.
Én Planeggben vásároltam egy MVV napijegyet, majd azzal beutaztam München-Donnersbergerbrücke megállóig. Még volt 40 percem a BOB érkezéséig (mivel menetrendet nem néztem otthon), ezért inkább beutaztam a főpályaudvarra. Jól tettem, mert sikerült pár fotót készítenem a várakozó VT 110-es motorvonatról (lásd lent) és más egyéb vasúti járművekről. A nagy nézelődésben még majdnem le is késtem a vonatomat! A kalauz jóindulatának köszönhetem, hogy a kezével tartotta nekem az ajtót, míg oda nem értem.
A BOB reklámja München Hauptbahnhof-on.
BOB motorvonat indulásra készen a csarnokon kívül, a 33. vágányon.
Itt mindenki már csak rám vár!
Érdekesség még, hogy a motorvonatokban van első osztályú utastér is, még ha meglehetősen kicsi is, mindössze nyolc személyes!
Én legelőször a Lenggriesbe tartó motorkocsiba szálltam és egészen Lenggriesig utaztam, mely a hálózat legtávolabbi vége. A város 66 km-re van a főpályaudvartól. A motorvonat meglepően csendes, a pálya pedig kiválóan karbantartott itt is. Becslésem szerint 100-120-szal haladtunk a városban, amire szükség is van, mert közös pályát használtunk a müncheni S-Bahnnal.
Holzkirchen, München határa, a villamosított vonal vége és az első szétválás helye
Holzkirchen állomáson a szétválás gyors és szinte észrevétlen volt. Itt átszállási lehetőség van Rosenheim felé is. Lenggriesben az eső elállt és a nap is kicsit kisütött. mivel időm bőven volt, ezért bejártam a várost, mely vasárnap lévén eléggé kihalt volt. Majd kis tavaszi tornaként megmásztam az egyik közeli dombot. A kilátás nagyon jó volt és még hófödte hegyoldalakat is láttam. Sokat nem töltöttem fent, visszaindultam majd 20 perc múlva indultam is vissza Holzkirchenbe.
Fűtőház Lenggriesben, a háttérben néhány dízel Talent várakozik
Holzkirchenben megvártam a München felől jövő motorvonatot, majd a szétválás után a Bayrischzellbe tartó vonatrésszel egészen a végállomásig utaztam. Az út során Schliersee városban irányt váltottunk, majd megkerültük a Spitzingsee tavat. Bayrischzellben a vonat a visszafordulásig mindössze 5 percet várakozott. Itt már szakadt az eső, és mivel vasárnap délután is volt, nem láttam értelmét a következő vonatot megvárni, így néhány fotó után vissza is szálltam.
Ezután Donnersbergerbrücke megállóig utaztam, ahol láthattam még, ahogy a 6-os S-Bahnom elegánsan kihúzott Tutzing irányába... Szerencsére az S-Bahn vasárnap is 20 percenként jár, így a következő járattal visszamentem a főpályaudvarra, menet közben még összefutottam egy BOB dízel Talenttel, majd kb. 10 perc várakozás után elindultam haza. A hálózat harmadik ága pedig Tegernsee-be vezet, de ezt már korábban kétszer is beutaztam, szerencsére jó időben.
A vonal festői tájakon halad keresztül
Ehhez kapcsolódik egy rövid és kedves történet is az itteni vasúti dolgozók hozzáállásáról. Nyáron én és a barátom utaztunk Tegernsee-be, de én akkor nem tudtam, hogy amit ketten vettünk, Innenraum napijegy már nem érvényes a BOB-ra. Az érvénytelen jeggyel való utazást pedig keményen, fejenként 40 euróval büntetik! A kalauznő csak Holzkirchen után jött, ahonnan már nem volt érvényes az MVV jegy. De mivel látta rajtunk, hogy turisták vagyunk, ezért eltekintett a bírságtól, helyette csak vetetett velünk egy-egy napijegyet mindenféle pótdíj nélkül. Én nagyon hálás voltam a kedvességéért, de ez már nem volt elmondható a barátomról, aki még így is sokallta az árát. Így neki a tegernsee-i kirándulás teljesen negatív élmény volt, és érkezés után még a szép táj se tudta felvidítani...
Utolsó kommentek