Vonattal? Természetesen!

A Zell patak völgye, a Zillertal Jenbachnál kezdődik az ausztriai Tirolban. Ez egy zsákvölgy, mintegy 45 km hosszan Jenbachtól Mayrhofenen és Tuxon át egészen Hintertuxig. Ahogy haladunk a vége felé, a közlekedési lehetőségek is egyre szerényebbek: míg az elején főút és helyenkét kétvágányú vasút is együtt fut, Mayrhofennél megszűnik a vasút, majd hamarosan a főút helyett is csak egy mellékút vezet Tuxig, majd tovább Hintertuxba. Itt véget ér a völgy, a továbbutazás már csak kötélvasúttal lehetséges, de az sem olyan egyszerű: a hegygerincig három kötélvasutat kell igénybe venni és emiat tkétszer is át kell szállni!

Felszállás a Hintertuxba induló autóbuszra Zell am Zillerben. A rossz idő ellenére sokan indultak Hintertux felé

A kiindulási állomásunk Zell am Ziller volt, 575 méteres magasságról, ám mire eljutottunk utunk végére, több mint 2700 métert is emelkedtünk. A hőmérséklet mintegy 25 fokot esett, a kellemes nyárból rövid időn belül egy síparadicsomba érkeztünk.

A Bécs–Schwechati nemzetközi repülőtér (német nyelven: Flughafen Wien-Schwechat) 16 kilométerre található Ausztria fővárosától, Bécstől. A repülőtér nem csak Ausztria legnagyobb, Közép-Európa egyik legforgalmasabb repülőtere, hanem az ország keleti felének legnagyobb munkaadója is. A City Airport Train, a közvetlen reptéri vasúti járat 2002 óta köti össze a várost a repülőtérrel, de 2015 decembere óta bizonyos Salzburg és Linz felől érkező távolsági vonatok végállomása is a repülőtér lett. Ezen kívül még a bécsi S-Bahnnal is elérhető.

A City Airport Train érkezése a repülőtér alatti állomásra. Már 2002 óta létezik a belvárost a repülőtérrel összekötő kapcsolat (kép forrása: Wikimedia Commons)

Az osztrák főváros és Nyugat-Ausztriából tehát már napjainkban is könnyen megközelíthető köztött pályán, a vonatokról leszállva közvetlenül a terminál alá érkezünk. Ausztria azonban nerm elégszik meg ennyivel, a kelet felől érkező vonatokat is a reptér felé fogja terelni a jövőben! A Flughafenspange nevet kapó összekötő vágány megépítését az ÖBB a napokban jelentette be.

Stuttgart és a német államvasút, a Deutsche Bahn nagy fába vágta a fejszéjét, amikor belevágtak a Stuttgart 21 projektbe, mely Közép-Európa legnagyobb vasútfejlesztése, hatása pedig, he elkészül, egészen Budapestig ér!

A jövendőbeli pályaudvar már elkészült vonatfogadó csarnoka, egyenlőre még vágányok nélkül (kép forrása: www.sueddeutsche.de)

Stutgartnak történelmi okokból egy központi fejpályaudvara van, ahová számos irányból futnak be a járatok. Mivel Stuttgart nem csak végállomása a vonatoknak, hanem átmenő állomása is, fejpályaudvarán a vonatok egy része irányt is vált, majd pár perc tartózkodás után továbbhalad. A városból olyan távoli városok érhetőek el vonattal, mint Párizs, Bécs vagy épp Budapest.

A 19. századi infrastruktúra azonban nem alkalmas a 21. század igényeihez, így a város a vasúti közlekedését radikálisan elkezdte átalakítani, a teljes projekt pedig a Stuttgart 21 nevet kapta, utalva mind a városra, mind a 21. századra. Legutóbbi látogatásom óta jelentős változások történtek a városban, de messze még a teljes készültség.

A Ziller völgye számos víztározónak és vízierőműnek ad otthont, melyek egy bonyolult és komplex rendszert alkotnak. A vízierőmű-rendszer nem csak szimplán energiát termel Ausztriának, hanem tározós erőműként segít kiegyenlíteni az áramfelhasználás kilengéseit: ha felesleges energia van, a szivattyúk a tározókba szivattyúzzák a vizet, ha pedig szükséges, energiatermelés céljából ismételten leengedik azt.

A víztározó völgyzáró gátjánál

2023. július 10-én egy újabb tározós erőművet látogattam meg barátommal és kollégámmal. Az erőműhöz egy több alagútból álló kacskaringós és igen meredek buszút vezet, mely csak nyáron járható. A jó időt kihasználva útra keltünk, a cél ezúttal a Zillergründli víztározó volt.

Kína vasútjáról már többször is szó esett a blogon, de a korábbi bejegyzésekben leginkább csak a nagysebességű vasútvonalakról esett szó. Érdemes azonban a teljes hálózatot szemügyre venni, ugyanis az elmúlt közel 20 év alatt a vasúthálózat hossza megduplázódott az országban. Ez többek között azt is jelenti, hogy Kína a 4. helyről a második helyre lépett azon a listán, mely az összes országot felsorolja a vasúthálózat hossza szerint.

Hagyományos személyvonat hagyja el Sanghaj főpályaudvarát (kép forrása: Wikimedia Commons)

2000-ben 68 700 km, 2010-ben 90 510 km, 2013-ban 103 000 km, 2022-ben pedig már 155 000 km hosszúságú vasút volt az országban.

És a fejlődés ezzel még koránt sem ért véget, a jövő is legalább annyira ambíciózus, mint az edidgi elért eredmények: 2035-ig további 45 ezer km-nyi vasútvonalat terveznek építeni az országban.