A most következő bejegyzésben egy olyan vonatokkal foglalkozó szimulátort szeretnék bemutatni, ahol a hangsúly nem a járművek vezetésén, hanem a forgalom szervezésén van.

A JBSS Bahn program már többször is szerepelt itt a blogon, akkor azonban nem volt részletesen bemutatva. A játékban teljesen szabad kezet kapunk és a nulláról kell felépítenünk egy jól működő, precíz közlekedési hálózatot, ahol a járatok menetrend szerint közlekednek, megállnak, újra útnak indulnak, a viszonylatok fonódnak majd elágaznak, mindezt óramű-pontossággal.

Berlin a JBSS Bahnban

A JBSS Bahn első ránézésre meglehetősen minimalista grafikával rendelkezik, ugyanis a hangsúly itt nem a látványon, hanem a játékélményen van. Egy idő után, miután megszoktuk a 2D-s grafikát, még ezt is sokallni fogjuk és gyakran váltunk majd sematikus nézetre, ahol a vasútvonalak csak vékony piros csíkok, amin fehér kukacok módjára araszolnak járműveink.

A játékban az élmény az építésen van, így nincsenek elérendő célok, kampányok, csődbe jutó vállalkozások vagy éppen dühös, elégedetlen utasok.

Története

A JBSS Bahn-t mindössze egy ember, Jan Bochmann fejleszti, ki főállásban villamosvezető Chemnitzben. A játék első verziója még 1991-ben jelent meg DOS operációs rendszerre STRABA néven. Ez a verzió két kiadást ért meg, majd a játék nevet váltott, a még ma is használt Bahn nevet vette fel. A Bahn 3.70-es verzió 2001-ben jelent meg és ez volt az első Windowsos verzió, mely az akkor már igencsak koros Windows 3.1-es verzióra készült (miközben már az ablakon kopogtatott a Windows XP is).

Egy évekkel ezelőtti verzió, az alapok azóta sem változtak

2002-ben jelent meg a Windows 9x verziókra szánt verzió, a Bahn 3.80-as, mely már szinte teljesen megegyezett a játékmenetben a jelenlegi legfrissebb kiadással. A következő verziókban megjelenő újdonságok néhány órás játék után talán fel sem tűnnek, hiszen annyi lehetőség és opció van, hogy a programmal való ismerkedés akár hetekig is eltarthat.

2002 óta a 3.80-as főverziónak jelennek meg alverziói, 2021 márciusában jelent meg a legutolsó kiadás, a Bahn 3.89r4d. A játék fejlesztése az utóbbi években nagyon lelassult.

2013 júniusában jelent meg a Bahn 4.0, mely sok jelentős újítást hozott (többek között a 22,5 fokos sínelemeket és a hozzá való kitérőket, továbbá a kisebbre állított építési nagyságot, erről részletesebben később), de nem nyerte el a felhasználók tetszését a rendkívül bonyolult használata miatt. Ehhez az évek alatt még kijött pár frissítés, de a készítő inkább visszatért a korábbi verzió fejlesztéséhez és a béta béta maradt. Ezzel az a furcsa helyzet is előállt, hogy a 3.88-as verzió fejlettebb sok tekintetben, mint a 4.0-s béta.

A Bahn 4.0 sokkal többféle sínelememmel rendelkezett ám mégsem vált népszerűvé

A játék már a kezdetektől fogva nyílt, így elérhető hozzá többféle nyelvű fordítás (néhány verzióhoz magyar is), további járművek, sínelemek és jelzők. A program egy beépített szerkesztővel is rendelkezik. Ezzel új járművet nem hozhatunk létre, de a meglévőket szabadon módosíthatjuk.

Játékmenet

A játék indításánál mindig egy önmagába visszatérő villamospályát kapunk egy kocsiszínnel és három megállóval. A pályán egy villamos köröz, megállva a megállóknál. Ez a kis példapálya nagyjából meg is mutatja, mire számíthatunk a későbbiekben. A pályát innentől továbbfejleszthetjük vagy indulhatunk tiszta lappal. Mint korábban is írtam, kimondott cél nincs, egyszerűen csak a lehetőség, hogy egy egyszerű vagy bonyolult hálózatot építünk villamosoknak, vonatoknak, autóbuszoknak, hajóknak vagy ezek kombinációjának. Ez lehet egy valós város modellezése vagy teljesen a fantáziánkban élő utópia.

Az alap pályánk, továbbfejleszthetjük vagy kérhetünk egy újat

Völgyben fekvő állomás hajókikötővel, a háttérben látható viadukt a francia Morlaixban található hasonló völgyhíd hatására született, a kis szigetet pedig a Königssee hasonló szigete ihlette. A híd lecsukható, saját ötlet, hogyan lehet ilyen apró animációt megvalósítani, amivel  még a játék fejlesztőjét is sikerült meglepnem!

A játék indításakor egy hatalmas, 65520*65520 mezőből álló üres területet kapunk. Egy mező mérete alapértelmezetten 16*16 méter, de ezt növelhetjük vagy csökkenthetjük is. Ebből gyorsan kiszámíthatjuk, hogy a beépíthető területünk 1048*1048 km. A léptéket 2 és 90 között állíthatjuk, ettől több területünk nem lesz, de a vonatok a lassulást és a gyorsulást, továbbá a megtett kilométereket már ezek alapján fogják számolni. Kettes léptéknél a beépíthető terület már több mint 32000*32000 km-es méretre nő! De még az alap léptéket nem változtatva is lefektethetjük a síneket méretarányosan Budapesttől a svájci Bernig, vagy Budapesttől az ukrán fővárosig, Kijevig, esetleg Budapesttől a bolgár Várnáig.

Egy egész országot is megépíthetünk, ha van hozzá türelmünk

Egy mezőbe csak egy építőelemet helyezhetünk, néhány építőelem viszont több mezőt is elfoglalhat (így kis trükközéssel elérhető, hogy egy-egy építőelem úgy lógjon át egy szomszédos mezőbe, hogy végül is egy mezőbe mint ha kettő építőelemet is leraktunk volna).

A sínelemek szintén egy teljes mezőt elfoglalnak, így itt találkozunk is egy hatalmas aránytalansággal, az egyvágányos vasútvonalunk egy 16 méteres sávot fog elfoglalni, két vágány esetében ez már 32 méterre nő, egy hatsávos autópálya vagy egy 30 vágányos állomás pedig már egészen elképesztő nagyságúvá hízik. Emiatt nehéz szép valós pályát építeni, valahol mindenféleképpen egyszerűsíteni kell, hogy elférjünk (vagy játszhatunk a léptékekkel, ekkor viszont a járműveink lesznek aránytalanul kicsik). Vagy szemet hunyunk ezek felett, hiszen helyünk amúgy is van bőven.

A Bahn 4.0 egyik újítása volt, hogy ezeket a mezőket megnegyedelte, így 8*8 méteres blokkokat kaptunk az építkezéshez. Egyrészt még ez is túl nagy, másrészt meglévő pályánk átkonvertálása meglehetősen érdekes eredményt hozott. A harmadik probléma pedig az volt, hogy míg a normál verzióban létezett olyan vágány is, amihez peron is járt, így elfért a 16 méteres blokkban a peronnal együtt, addig a 4.0-ban ehhez már két 8 méter széles blokk kellett, egy a vágánynak és egy a peronnak, így pont ott, ahol jó lett volna a zsúfolódás, ott nem lehetett kihasználni a lehetőséget.

A járműkínálat zavarba ejtő, több, mint 14 000 járműből választhatunk!

Miután lefektettük az első vágányainkat, szükségünk van egy kocsiszínre (depot), ahonnan elindíthatjuk első járatunkat. Első alkalommal fel kell installálnunk azokat a járműveket, amiket használni szeretnénk. Ez nem bonyolult, egy kattintás az egész, célja csupán annyi, hogy mikor újabb és újabb szerelvényeket állítunk be, ne a játék közel 14500 elemű! jármű állományában keresgéljünk, hanem csak azok között, amiket ténylegesen használni is fogunk.

Az elinduló járművünknek szüksége lesz egy útvonalra (route), egy sorszámra, egy kategóriára, megadhatjuk a leghosszabb-legrövidebb időt, amit a megállóban tölt, legnagyobb sebességét, gyorsulását, lassulását, szolgálatba állása idejét és a szolgálatból kiállás idejét is, továbbá, hogy melyik depotból induljon.

Ennyi beállítási lehetőségünk van minden egyes járművünknél, ezeket az értékeket menet közben is változtathatjuk, más fordába forgathatjuk a járműveket vagy módosíthatjuk a sebességüket, gyorsulásukat...stb.

Ezután a járművünk követi a síneket a megadott beállítások alapján, egészen addig, míg a vágányok véget nem érnek.

A játéknak van egy saját órája, ami a játékidőt mutatja. Ezt gyorsíthatjuk, lassíthatjuk de meg is állíthatjuk, ha úgy szükséges. A program figyelembe veszi a hét napjait is, így tudunk külön hétköznapi és hétvégi menetrendet is készíteni.

Számos olyan építőelem is a rendelkezésünkre áll, mellyel díszíteni tudjuk a művünket: házak, gyárak, fák, bokrok, lámpaoszlopok, különféle úttípusok, peronok, perontetők... A pályánkat szépen feldíszítve egy működő, csinos kis virtuális terepasztalt kapunk.

Nagyvárosi hangulat vasútállomással

Miután elindult az első járatunk, lehet a rendszert bonyolítani. A sínek elágazhatnak, visszatérhetnek önmagukba vagy egy ütközőbakkal véget is érhetnek. A sínek mellé megállókat tehetünk, a forgalmat pedig jelzőkkel szabályozhatjuk. Baleset nincs, se lerobbanás, de ne örüljünk azért előre. Ahogy egyre nagyobbá válik a hálózat, egyre több járműre is szükségünk lesz. Rossz menetrenddel ezek akár fel is tarthatják egymást, sőt szemből össze is ütközhetnek. Baj ekkor sem történik, mindkét jármű megáll és várják a további utasításokat. Egy bonyolultabb hálózat esetén a visszatolatás már nem fog segíteni, hiszen azzal újabb járműnek ütközhetünk, a menetrendet már nem fogja tartani egyik érintett járat se, a bajok halmozódni fognak, és végül egyszerűbb lesz egy korábbi mentést visszatölteni, majd a hibát megkeresni és elhárítani. Ezután ismét indíthatjuk a szimulációt és reménykedünk, hogy most már minden jó lesz (nem lesz).

Befejezni tényleg nem tudjuk, mert ha egyszer minden jól működik, akkor úgy is eszünkbe jut egy újabb betétjárat lehetősége, egy vonalhosszabbítás vagy egy teljesen új viszonylat.

Lehetőségek

A járműveket aprólékosan beállíthatjuk, de a pályát is kedvünkre szabályozhatjuk. Rakhatunk ki lassújeleket, jelzőlámpákat, a megállóknál a várakozási időt nem csak másodpercre pontosan, hanem bizonyos intervallumon belül véletlenszerűre is állíthatjuk.

Kitérők

A kitérők beállítási lehetőségeit mind leírni..., egy bejegyzés nem is lenne minden opcióhoz elég. De csak tőmondatokban röviden néhány opcióról: lehet mindig egyenes, mindig kitérő, véletlenszerű (a két irány aránya is beállítható), egyszer így-egyszer úgy (az arány szintén állítható) állás, függhet járatszámtól, járműkategóriától, vagy akár attól is, hogy a jármű éppen szolgálatba áll vagy befejezte a szolgálatot.

Egy bonyolult csomópont számos kitérővel

Jelzők

A jelzőlámpákkal is mindent meg lehet oldani, sőt mindennek az ellenkezőjét is. Alapértelmezetten a zöld jelzésen a jármű áthalad, a vörösnél megáll. Beállítható, hogy ha a zöldön áthaladt, a jelzőt átváltsa-e vörösre, egy másikat esetleg zöldre, felsorolhatjuk mely járatok állítsák a jelzőt és melyek ne, mik legyenek a kivételek, hány másodperc múlva álljon vissza a jelző alapállásba, mennyivel folytassa a sebességet a zöldön áthaladva és mely más jelzőket kapcsoljon még. A jelzők utasításainál nem csak felsorolhatjuk, hogy mely jelzőket kapcsolja, hanem az utasításoknál használhatjuk a vagy, az és, a kizáró vagy utasításokat is, sőt a jelzőknél a feltételeket zárójelekkel is finomíthatjuk, prioritásokat felállítva ezzel.

Egy egyvágányú vonal jelzője, mely véd a szembemenesztéstől, viszont két vonatot is beenged ugyanabból az irányból az állomásközbe

A jelzők segítségével építhetünk vasúti átjárókat, biztosíthatjuk az egyvágányú vasútvonalakat szembemenesztés ellen, térközökre bonthatjuk a nyílt vonalat és szabályozhatjuk, hogy mely vágányra járjon be a vonat az állomásokon. Az állomási tolatási műveleteknél is jól jönnek, a körüljáró mozdony nem ütközik össze egy másik vonattal vagy visszatalál a saját szerelvényéhez egy bonyolult csomóponton.

Vágányutak

A vágányutak hasonlóak a jelzőrendszerekhez, és gyakran együtt is kell használni őket.

A jelzőrendszerekkel összehasonlítva a vágányutak technikája közelebb áll a vasúti technikához és a jelzőkhöz.

Ezek a csomópontok és az állomási bejárati területeik védelmére szolgálnak, amelyekre csak korlátozott megoldásokat lehet létrehozni a jelzőrendszerekkel önmagukban. A helyzettől és a haladási iránytól függően többnyire ezek olyan területek, ahol egy vagy több vonat egyszerre közlekedhet anélkül, hogy egymást veszélyeztetnék.

A jelzőrendszerek általában olyan egyes vágányok vagy vonalszakaszok védelmére szolgálnak, ahol egy vonat hosszabb ideig is tartózkodhat. Ezzel szemben a csomópontoknál találunk útvonaljelzőket, amelyek a váltókat és a kereszteződéseket biztosítják.

Egy vágányút egy kezdőponttól (indítójel) egy végpontig vezet. A vágányúton belül a vonat nem veszélyeztethet más vonatokat, és nem veszélyeztetheti más vonat. Ennek eredményeképpen egyetlen vonat sem haladhat egymással szemben, semmi sem követheti közvetlenül a másikat, és semmii sem jöhet oldalirányból. Néha más veszélyeket is ki kell zárni, pl. nyitott vasúti átjárókat vagy a gyalogosok peronra vezető útját.

A vonatok automatikusan kérik és kiadják az útvonalakat. Az útvonalak kiosztását a program vezérli.

Minden útvonalnak egyedi neve és bekapcsolási ideje (időtartama) van. Meghatározható egy sebességkorlátozás is.

Továbbá többnyire van váltási funkció. Ez leírja az útvonal más útvonalak és jelzőrendszerek függőségét. Csak akkor lehet az útvonalat kijelölni, ha ez a funkció "clear" (tiszta) eredményt ad.

Ezenkívül van egy kapcsolási lista is. Ez tárolja, hogy az útvonal kijelölésének pillanatában mit kell kapcsolni.

Egy vágányút egyes elemekkel kapcsolódik: A jelzések szempontja függhet a vágányúttól. Ez a kapcsolási függvényeken keresztül valósul meg. A kapcsolási listával rendelkező elemek kérhetnek vágányutakat és felszabadíthatják azokat.

Lassújelek

A lassújeleknél szintén adhatunk feltételeket, sőt a lassújelnek időintervallumokat is beállíthatunk. A lassújelek véletlenszerű állításával és időintervallumokhoz kötésével lehetséges forgalmi torlódásokat imitálni.

Kocsi lekapcsoló/felkapcsoló elem

A kocsik le- és felkapcsolása villamosok esetében kevésbé fontos, a vasúti forgalomban viszont annál inkább szükségünk lesz rá. Segítségével megvalósíthatjuk a körüljárást állomásokon a mozdonyok számára, de végezhetünk mozdonycserét a határállomáson, kocsikat akaszthatunk le vagy fel iparvágányokon vagy közvetlen kocsit indíthatunk fővárosunkból eltérő célállomásokra.

De építhetünk rendezőpályaudvart is, ahol egy guritódombon át a kocsik a megfelelő vágányra gurulnak. Itt jól jöhetnek a véletlenszerű kitérők is.

Egy nagyobb fejpályaudvar elképzelhetetlen tolatómozdonyok nélkül. a V46-os "Vasaló" a kocsirendezésben segédkezik az állomáson 

Ezen kívül még számos olyan elem van, ami befolyásolja járművünk mozgását, ilyenek például: hangadást adó elem, visszafordító elem, járatszámot megváltoztató elem. A data change pointtal tudunk hatni a járművünk bármely tulajdonságára utólag, megváltoztathatjuk a gyorsulását, lassulását, legnagyobb sebességét, nevét...

Domborzat

Domborzatról nem beszélhetünk, csak annak hiányáról. Helyette van viszont egy érdekes lehetőségünk: a rétegek.

A saját pályám fővárosának metróhálózata, a két metróvonalon kívül látható rövidebb színes szalagok aluljárók mélyben futó vágányai vagy autóútjai, a kék részek folyókat keresztező hidakat jelez, mivel a folyó is egy alsóbb réteget használva folyik át a híd alatt

A játékterület 4 rétegből áll, amikből egyszerre csak egyet láthatunk. minden rétegre ugyanúgy és ugyanazt építhetjük. A rétegek között az alagút és a rámpa elemekkel tudjuk járatainkat átsegíteni. Minden egyes lerakott alagútkapu egy réteggel lejjebb egy rámpát helyez el az alagútkapu alatt. A rámpára ráhajtva a járatunk egy réteggel feljebb, az alagútkapun behajtva egy réteggel lejjebb kerül. Ezzel nem csak felül- és aluljárókat tudunk kiépíteni, hanem a városunk alá komplett metrórendszert is felépíthetünk. De elrejthetünk tároló-állomásokat és vezérlést szabályozó rendszereket is.

Korlátok

Minden elemnek van egy maximális száma, amennyit felhasználhatunk. Az évek alatt verzióváltásoknál ezek a limitek mindig nőttek, bár az eredetiek is szinte kimeríthetetlenek voltak. Az igazi korlát az, hogy a program 32 bites, így mindennek bele kell férnie 2 GB memóriába.

De még így is elképesztő mennyiségeink vannak:
* több, mint 524 ezer kitérő;
* 200 ezer megálló;
* 100 ezer lehetséges járat;
* egy vonat maximum 200 elem hosszú lehet, 16 méterrel számolva így a maximum vonathossz 3200 méter.

ezen felül a többi építőelem darabszáma is limitált, de több tízezres tartományban.

Extra trükkök

Bár a játék sok mindent nem támogat, néhány elem módosításával elképesztő funkciókat is bele lehet szerkeszteni álompályánkba.

Repülők

Repülők nincsenek a játékban, de lehetséges olyan új sínelem-rendszert készíteni, ami láthatatlan. Ha ezekből a sínekből építünk pályát, azon a repülőnk végig tud haladni, látszólag útvonal nélkül, repülve. Persze ez a pálya nem keresztezhet más síneket, de a vasutakat alagutakba helyezve, majd a repülővel az alagút felett repülve megmarad a repülés illúziója.

Jelzők új szerepben

A jelzőknek kettő vagy három eltérő grafikájuk van (zöld, sárga, vörös), nem csak maga a jelzőlámpa színe változik, hanem a teljes jelzőt is új grafikára cserélhetjük. Ezzel már be is tudunk csempészni egy kis dinamizmust a játékba, ha ezeket a módosított jelzőket másra használjuk. Lehet ez világítótorony, autóparkoló az állomás előtt, felnyitható híd vagy bármi egyéb.

Háttérkép beillesztése

Az egyszínű zöld térképünkre tetszőleges bmp fájlt is rárakhatunk, egy pixel egy 16*16 méteres mező lesz. Az így átszínezett területünkre továbbra is tudunk építkezni, ezzel a módszerrel hatalmas vízfelületeket, dombokat, hegyeket, havas részeket is imitálhatunk. A teljes térkép beborításához viszont hatalmas bmp fájlra lenne szükségünk, egy 65k*65k*3 byte nagyságúra (ez kb 11 Gbyte).

Precíz járműforda

Bár minden ingyen van és minden szinte korlátlan, ha valóságos szimulációt szeretnénk, lehetőségünk van igazi szimulációs finomságokra is. A csúcsidőben több járművet közlekedtetünk, a járatokat átforgatjuk egyik útvonalról a másikra, vagy éppen a szerelvényeket elküldjük a javítóüzembe (lehetőleg minden nap másikat, ha már szimulátor)

Végszó

Remélem sikerült némi betekintést nyújtani a JBSS Bahn játékba, mely bár elsőre egyszerűnek tűnik, mégis a legkomplexebb, legjobban finomhangolható és nyitottságának hála sok mindennel bővíthető program.

További információk

* A játék hivatalos oldala
* A játék magyar Facebook csoportja

Ha tetszett a bejegyzés, kövess Facebookon is!