A vasúttársaságok alapvetően személy- és teherszállítást végző társaságok, legfontosabb feladatuk az utasok és az áruk célba juttatása, minél magasabb színvonalon. Néha azonban az utasok szemeinek kiszolgálása meglepő és izgalmas vasúti járműveket igényel. A következő néhány oldalon szép és ötletes vasúti járművek következnek, melyeknél a kilátás legalább olyan fontos, mint a sebesség és a kényelem.

A Rheingold panorámakocsija. A vonat Hollandia és Svájc között közlekedett, a festői Rajna-völgyében (kép forrása: blechi-b.de)

A gyűjtés nem teljes, hiszen az évek alatt rengeteg különféle panorámakocsi, panoráma ablakokkal is ellátott motorkocsi és motorvonat született és akkor még a magyarországi forgalomban teljesen ismeretlen obszervatórium kocsikról még szó sem esett!

A panorámaablakos ICE étkezőkocsi

A német vasút ICE 1 motorvonatának étkezőkocsijai talán némileg kilógnak a képből, hiszen nem klasszikus panorámakocsik, mégis azért került bele a gyűjtésembe, mert ez a típus az, amivel a legkönnyebben összefuthatunk egy németországi vagy egy svájci utazásunk során. Ez az étkezőkocsi magasságával és ablakkiosztásával annyira kitűnik a sorból, hogy az ICE 1 motorvonatok legfeltűnőbb jellegzetessége is.

Az ICE 1 étkezőkocsija (kép forrása: Wikimedia Commons)

A panorámakocsik kényelme legtöbbször felárért vagy első osztályú jeggyel vehetőek igénybe, az ICE 1 esetében azonban bármelyik utas kipróbálhatja egy étkezéssel vagy italfogyasztással egybekötve.

A Glasner Zug

A Glasner Zug, hivatalos nevén a DR ET 91 sorozat két egysége 1935 és 1936 között készült Németországban az AEG és a Fuchs Waggonfabrik közreműködésével. A különleges villamos motorkocsik megfordultak Németország déli részén, Ausztriában, sőt még Svájcban is. Kimondottan kirándulóforgalomhoz tervezték, hiszen befogadóképességük mindössze 70 fő volt.

A DR ET 91 sorozat Bahnpark Augsburgban  (Kép forrása: www.bahnbilder.de)

A két motorkocsi közül az egyiket bombatámadás érte a második világháború alatt, a másikat sikerült biztonságos helyre menekíteni. Még hosszú évekig szolgálta az utazóközönséget, azonban 1995-ben Németországban Garmish-Partenkirchenben vonatbaleset áldozata lett. A könnyűszerkezetes kocsi annyira megrongálódott, hogy ki kellett vonni a forgalomból. A DB a Nürnbergi vasúti múzeumnak adományozta, onnan a Bahnpark Augsburgba került. Ottjártamkor még messze volt attól, hogy lábra álljon, valószínűleg azóta is félkészen várja sorsa jobbra fordulását.

A Trans Europ Expresszek kocsijai

A Trans Europ Express hálózat a mai Eurocity-hálózat őse volt, csak Nyugat-európai célállomásokkal és kezdetben kizárólag első osztályú kocsikkal. Később azonban a döntéshozók megenyhültek, és gazdaságossági okokból másodosztályú kocsikat is kaptak. A TEE vonatok voltak Európa legszebb, legelegánsabb vonatai, így többségük a leggyorsabb, legmodernebb mozdonyokkal és az ezekhez passzoló kocsikkal jártak.

A luxushoz hozzátartozott az elegáns étkezőkocsi is, melyet nagyméretű panorámaablakokkal tettek még vonzóbbá.

A Rheingold panorámaablakos étkezőkocsija, az eredeti kocsin a felső ablaksor nyolc üvegtáblából állt, ennél a kocsinál már csökkentették az osztók számát (kép forrása: Youtube)

A TEE vonatok helyét átvették az ütemesen közlekedő TGV-k, ICE-k és hasonló hárombetűs nagysebességű vonatok és az Eurocityk, a régi TEE kocsik közül azonban jópár a nosztalgiaflottánál kapott helyet. Kis szerencsével a nagyobb német pályaudvarokon vagy a szép fekvésű vasútvonalakon még összefuthatunk az elegáns bordó-sárga kocsikkal. De ha nagyban már nem is, kicsiben, a vasútmodellezők terepasztalán biztosan, hiszen ezek a különleges kocsik több gyűjtő szívét is megdobogtatja!

Svájci különlegességek

Talán túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a világ legszebb vasútvonalai Svájcban találhatóak. Svájc a bankszektor, a csoki, az óragyártás mellett a turizmusból is tekintélyes bevételre tesz szert. Az alpesi ország vasúthálózata világhírű szépsége, pontossága és precízsége miatt. Évente milliók utaznak a svájci hegyek között az SBB vagy egy magánvasút vonataival.

A svájci Glacier Express a Landwasser viadukton (kép forrása: Wikimedia Commons)

Svájcban annyi a látnivaló, hogy bizony hatalmas az igény a panorámakocsikra. A legtöbb vonalon, sőt a legtöbb járaton utazhatunk csupaüveg kocsikban is, hogy jobban megcsodálhassuk az alpesi ország természeti szépségeit. További különlegesség, hogy a panorámakocsik többsége ráadásul keskeny nyomtávolságú!

De létezik panorámakocsi normál nyomtávolságra is, melyek korábban egészen Bécsig is eljutottak! Emlékszem ifjú koromban hogy megcsodáltam a gyönyörű SBB panorámakocsit a bécsi állomáson, irigykedve azokat, akiknek ilyen kocsiba szólt a jegye. Talán egy év telt el és én is egy olyan vonaton utazhattam, amiben az első osztály svájci panorámakocsi volt!

Az SBB normál nyomtávolságú panorámakocsija belülről (kép forrása: Wikimedia Commons)

Ez a kocsi még egyszer keresztezte utamat, mikor egy Zürich-Graz EC-vel utaztam Ausztriában Zell am See-ből Linzbe.

Megérkezett az EC Graz felől és hamarosan indul tovább Zürich felé. A vonatba sorolt panorámakocsi csak első osztályú menetjeggyel vehető igénybe

Az 1991-ben gyártott svájci kocsik korábban még a Transalpin járatokban is megfordultak, de a Railjetek kiszorították mára már őket a hagyományos ÖBB IC kocsikkal együtt. A 12 darabos flotta sorsa ezzel megpecsételődni látszott, az SBB selejtezni is szerette volna a munka nélkül maradt vagonokat. Végül azonban inkább mégis felújították őket 2015-ben, így szerencsére még találkozhatunk velük a Zürich-Graz EC-ben és néhány Svájcban közlekedő, belföldi vonatban.

A Szerencsés hetes

A Settebetto egy hétrészes, olasz villamos-motorvonat sorozat volt, mely 1988-ig közlekedett Olaszországban.

Az egyik megőrzött ETR 300-as 2003-ban (kép forrása: Wikimedia Commons)

Nem kimondottan panorámakocsi, viszont rendkívül különleges utasélményt biztosító járműkialakítással rukkoltak elő az olaszok 1952-ben.

A Settebetto utastere az orr-részben (kép forrása: Wikimedia Commons)

Az akár 200 km/h sebességre is képes motorvonat különlegessége a tetején dudorodó púp, ahonnan a mozdonyvezető irányította a vonatot, miközben az üvegezett orr résznél előrefelé is láthattak az itt helyet foglaló utasok. Becenevét a hétrészes kivitele és a szép megjelenése ihlette.

A berlini S-Bahn

A kiterjedt berlini S-Bahn még panorámaablakos motorvonattal is rendelkezik. Hiába, Berlin történelme színes és mozgalmas, a várost bejárni meg mi mással lehetne jobban, mint S-Bahnnal!

Ponaráma S-Bahn (DB 488.0 sorozat)  a Berlini főpályaudvaron (kép forrása: Wikimedia Commons)

A DB 488.0 sorozat mindössze egy példányban készült, kettő, négyrészes motorvonat feláldozásával 1997 és 1999 között. A háromrészes motorvonat üléselrendezése igencsak szellős, látszik rajta, hogy nem a tömegigények kielégítése a célja, hiszen összesen 65 utas foglalhat benne helyet.

Az alapja az 1943-ban gyártott DR ET 167 sorozat, mely a berlini S-Bahn járműállományának gerincét alkották. A típus mára már átadta helyét modernebb társainak, nyári panoráma-szerelvényként azonban még két motorvonat véglegesen eggyé válva még továbbél a német fővárosban.

Egy különlegesség Karlsruhéból

Karsruhe volt az első város, mely a városi villamosokat és a mellékvonali motorvonatokat egy univerzális szerelvénnyel váltotta ki. Akkoriban még talán nem is tudták, hogy ötletük nem csak a város határait, de még országhatárokat is átlépve egy új rendszer első fecskéje. Karsruhe tömegközlekedése az általuk feltalált Tram-trainnak hála gyors fejlődésnek indult, ami az utasszámokon is meglátszik.

GT8–80C (kép forrása: Wikimedia Commons)

A sok utas pedig lehetővé tette a szolgáltatások bővítését is, további terjeszkedést, na és egy panorámaablakos Tram-train forgalombaállítását is. A plusz ablakfelületek nem csak a városon belüli közlekedés során hasznosak, hanem az egykori mellékvonalakból kialakult új vidékies villamosvonalak megcsodálásában is.

Panorámakocsik az USA-ban

Az Amerikai Egyesült Államokban a távolsági személyszállító járatok elsősorban turistaforgalmat szolgálnak ki. Se a sebességük, se a megállóik elhelyezkedése, de főleg nem a heti néhányszori közlekedésük nem vonzó a hétköznapi utasoknak. Ha viszont már turisták, akkor szolgáljuk ki őket maximálisan! Amerika is tele van csodás tájakkal és természeti szépségekkel, na és persze olyan utasokkal, akik ki is tudják fizetni a drága menetjegyeket.

Panorámakocsi az USÁ-ból (kép forrása: Wikimedia Commons)

Több távolsági vonaton is találhatunk ilyen különleges kocsit, ráadásul a nagyobb amerikai űrszelvény miatt a panorámarész is magasabban található, így még messzebbre láthatunk el!

Talán amerika még abban különleges, hogy a felső szinteken a hely még amerikai mércével is hatalmas, az ülések gyakran forgathatóak, így hátradőlve nem csak előrefelé, hanem oldalirányba is kiláthatunk.

Az obszervatórium-kocsik

Az obszervatórium-kocsik elsősorban az USA-ban terjedtek el, de bizonyos tekintetben a Talgo kocsik első- és utolsó kocsijai is ebbe a kategóriába számítanak. Ezek a kocsik a szerelvények végén voltak, egy áramvonalas lezárást adva a vonatnak. Volt közöttük nyitott peronos változat is, és teljesen zárt is, ahonnan láthatták az utasok a vonat már megtett útját. Mivel ide a látvány kedvéért jöttek, általában valamiféle közösségi teret rendeztek be az utasoknak, szalon vagy bár várta a kíváncsiskodókat.

Obszervatórium-kocsik az USA-ban (Kép forrása: Wikimedia Commons)

Ezeknek a kocsiknak a nagy hátránya, hogy tényleg csak a szerelvény végén volt értelmük, átjárni nehézkesen lehetett rajtuk. Egy ilyen kocsival lezárt vonat megfordítása bonyolultabb volt, hiszen vagy egy hatalmas hurokvágányon át vagy Y tolatással kellett az egész szerelvényt megfordítani. A személyszállításban a motorvonatok egyre nagyobb térnyerése folytán ez a kocsitípus mára már jelentősen visszaszorult.