A 2016. június elsejével átadott 56 km hosszúságú svájci Gotthárd-bázisalagút egy rendkívüli mérnöki teljesítmény! Az átadást követően rengeteg cikk foglalkozott az alagúttal, és Svájcra, sőt egész Európára vonatkozó jövőbeli hatásával. Nem csak a teherforgalomban, de az ország nagysebességű távolsági forgalmában is rendkívüli fontosságú az átadása. Az esemény jelentőségét jól mutatja, hogy a megnyitón még Németország kancellárja, Angela Merker is jelen volt!

A faidoi lejárat

Az alagút megnyílt a teherforgalom számára, decembertől pedig már a személyszállító vonatok is a mélyben fognak száguldani. Ezzel az utasok nyernek egy órát, cserébe viszont le kell mondaniuk a régi vasút lélegzetelállító vonalvezetéséről.

A most következő cikk igazi kuriózum lesz, hiszen egy olyan olvasó képeit láthatjuk, aki maga is ott járt az építkezésen!

A fényképek segítségével bepillantást nyerhetünk a földalatti világba, ahol közel 20 évig folyt a munka, a több ezer méternyi szikla alatt.

Következzenek hát Gyula képei és beszámolója a világ leghosszabb alagútjának az építéséről!

2010 Karácsonyán (December 21 és 31 között) voltam munkatársaimmal együtt először az építkezésen, melyet még három alkalommal látogattunk meg márciusig.

A Gotthard bázisalagút igazából egy alagútrendszer, mely a régi vasútvonalat hivatott kiváltani.
Igazából 3 alagútból áll Délről (Milánó) - Északi (Zürich) irányba haladva: 16km hosszú, 57km-es és még egy 21km-es alagútból.

Én a leghosszabban dolgoztam, amely már fizikailag kész volt, a két fúrópajzs 1-2 hónappal korábban találkozott valahol Sedrun és Faido között a mélyben. A sors fintora, hogy a gondos munka ellenére is állandó beomlásokkal és vízbetörésekkel akadályozta a természet a munkát ezen a szakaszon. Volt olyan szakasz is, ahol robbantással kellett "fúrni". Kemény meló volt az biztos.

Mi Faidoban dolgoztunk, mely egy dél-svájci kisváros Luganotól északra Mellette állt nem messze ez a tábla (lent) melyen néhány információ olvasható, illetve a hegység metszete. Jól látható, hogy miért hívják bázis alagútnak- A hegyvonulat lábánál befúrnak, majd a másik oldalon kijönnek (nagyjából) így ,megspórolnak néhány km sínt mely a helyek közt kanyarog. :)

a

A Faidoi lejárat 2700m hosszú, a lejtése kb. 16° és olyan keresztmetszetű, hogy két sávban elfért egy normál méretű busz (Le is járt a melósokat szállító menetrend szerinti járat naponta 4 alkalommal). Számolgattam akkoriban, hogy mekkora a szintkülönbség a lejárat és az alagút szint között nekem ~1600m-re jött ki, ha jól emlékszem. :P Ezen a lejáraton oldották meg a kész(ülő) alagút szellőzését és a közeli folyóból az építkezés vízellátását, illetve a hűtést hőcserélőkön keresztül, mert lent így is +36 - +42°C között mozgott a hőmérséklet, közel 100% páratartalom mellett.

Az alagút nyomvonala felülnézetben és a földalatti állomások, valamint a kép jobb oldalán a vékonyka fekete kanyargós vonal a "régi" Gotthard vasút nyomvonala

A Sedun és Faido-i földalatti állomás ábrája, gyakorlatilag keresztül kasul szétfúrták a hegyet. A sárgával jelzett szellőzőjáratok bő 2m átmérőjűek, a fő gyűjtőágakban teherautóval is kényelmesen el lehet férni. A mellékágakban helyezték el a bányavasút tárolóvágányait, illetve a majdani nagyvasút kitérőiben a rendező pályaudvart, mely több száz méter hosszú volt

A Bodio felé vezető kész, betonozott főalagút ágai láthatóak, innen kezdődnek majd a faidoi állomás Déli kitérői. A kész alagút átmérője 13m, a bányavasút két vágányon halad benne. Sajnos a szálló por és a rossz megvilágítás miatt nem készültek túl jó fotók

Vasútmániások többnyire ismerik a vasúti szelvények jelzéseit, a szelvény ezen a helyen 17080m az alagút bejáratától, illetve alatta a vasútvonal kiinduló pontjától mért távolság. Mivel Milánó volt innen közelebb, valószínű az lehet 139,75 km-re. Javíts ki ha nem így van. :)

Lent egy eldugott sarokban találtam ezeket a hevenyészett járgányokat, sajnos kipróbálni nem tudtam őket, mert le voltak lakatolva, de valószínű, hogy a helyi dolgozók használták közlekedésre ezeket. :)

A készülő alagutakat szekciókra osztották, ezzel is növelve a biztonságot, a szellőzést óriási ventilátorokkal oldották meg, a bányavonatok ezeken zsilipeltek át egy újabb szakaszba. A minivasutat nagyon komoly forgalom irányítással (a kitérőket is) valahonnan messziről irányították, minden be volt kamerázva és érdekes, de volt mobilkommunikáció is lent. A falakon minden zöld fénycső egy menedékhelyet jelöl, ahova baj esetén a lent dolgozók meghúzhatták magukat

Itt egy áttörés van a két párhuzamosan futó alagút közt, ezek a nyílások 500m-ként találhatóak, kék színű fénycső jelzi a helyüket. Ezeket robbantással vájták a sziklába. A kész alagút betonfala elég meggyőző vastagságú, helyenként a 2m-t is meghaladja és masszívan be van vasalva, alatta pedig ugyanaz a sárga szigetelés található, mint itt az átjáróban

Egy újabb alagútrészlet: A háttérben a csúszózsalus betonozó gépsor látható, mely hossza közel 2km, a vasút köré építették, tehát a bányaszerelvények alatt járkálnak és hordák a szükséges építőanyagokat (beton vasalat, beton... stb) Az alagút méreteit ez talán jól szemlélteti.

A munkánk elvégzéséhez ezt a szerelvényt kaptuk 1 fő mozdonyvezetővel

A szerelvény a következő kocsikból állt:
- 1db mozdony
- 1db aggregátorral felszerelt pőrekocsi
- 1db 60T-s vasúti daru,
- 1db pőrekocsi (rakoncákkal)
- 1db személyszállító kocsi mentőfelszereléssel, ami vezérlőkocsi is egyben.

A fenti fotón én "pózerkedek" a szerelvényünk mellett

60T-s vasúti daru összecsomagolva. Egyébként Palfinger gyártmányú volt

A kész simára zsaluzott "cső"

A még nem betonozott nyers szakasz, elég éles a kontraszt

Itt pedig egy kisebb omlás történt az előző éjszaka. Gyakoriak voltak a vízbetörések és az omlások, de a biztonságra nagyon figyelt mindenki. Az alagút építése során 9 halálos munkabaleset történt mindezek ellenére. Veszélyes a föld alatt...

Ez a fotó mélyen bent Sedrun és Faido között készült a betonozó gépsor alatt, jobbra egy újabb vágat található... mondom ezek összevissza fúrtak mindent :)

Itt a vízszigetelés látható, a fehér rész fölött a nyers alagútfal található, melyet közvetlenül a fúrás után gyorsan kötő betonnal fújtak le, ez a fajta beton olyan réteget képez, mint a nemes vakolat a házakon, de 15-20mp alatt megköt, megakadályozza az omlást és a vízbeszivárgást

Kezdődik a betonozás és a vasalás

Behelyezett előregyártott betonvasalat

Ezzel a berendezéssel továbbították a szükséges vizet a fúráshoz és a hőcserélőkhöz. A csövek átmérője 300 mm volt és 20 bar nyomással szivattyúzták a vizet

Odalenn volt egy gyors-szerviz a vasúti kocsiknak az egyik vágatban, ha volt időm elmentem bámészkodni

Vasúti szerviz a föld alatt, főleg kocsikat javítottak itt

Lehetett néha sétálni és nem találkozni senkivel :) Bár, ha most kellene ott sétálgatni amikor 250km/h-val mennek a vonatok, nem lennék oly vidám :)

Sedrunról a másik földalatti állomásról is ejtenék pár szót: Fotó ugyan nincs róla, de a lenti képen látható a két függőleges akna is. Ezek lifteknek készültek, magasságuk (vagyis a mélységük) 780 m, átmérőjük 10 m, kimenekítést illetve a turistákat hordják majd fel velük a fenti síparadicsomba, elvileg a faidoi állomás is ezt a célt fogja szolgálni időszakosan (nyilván télen megállnak majd a vonatok célzottan)

A szabadidőmben néha elmentem a régi Gotthard vasútvonal mellé fotózni, de valahogy sosem volt túl nagy szerencsém, de azért lőttem néhányat a helyi gyorsvonatokról is.

ICN motorvonattal a hegyek között

Alagút a régi Gotthárd vonalon, alig fél év múlva jelentősen lecsendesedik az itteni forgalom

Az ICN motorvonat (a Nagysebességgel Svájcban bejegyzésben volt róla korábban néhány szóban bemutatva)

Impozáns méretei és maga a kaland, hogy ott lehettem illetve részese lehettem egy picit ennek az óriási vállalkozásnak nagyon lenyűgözött és elhatároztam, hogy ha egyszer elkészül utazni akarok majd benne... lassan eljön az idő erre is. :) (és akkor majd nem a 20-al döcögő bányavasúttal kell majd száguldanom) örökké hálás leszek az építőinek!

Utaztál Te is valahová? Jártál vonattal valamilyen érdekes helyen? Küld el a képeidet és az élménybeszámolódat a balogh.zsolt84@gmail.com címre, hogy mások is elolvashassák!