Európa nyugati felén a fejlődés nem áll le. Szinte havonta érkezik valami bejelentés fejlesztésről, rekordról, tervekről. Ezúttal Olaszországból érkezett a legfrissebb nagysebességű hír: 2013 március 26-n ünnepélyes keretek közt bemutatták az FS legújabb nagysebességű motorvonatát, az FS ETR 1000 sorozatot vagy más néven a Frecciarossa 1000 sorozatot.
Az FS ETR 1000 sorozat makettje a 2012-es berlini InnoTrans kiállításon (Kép forrása: Wikimedia Commons)
Olaszország mindig is élen járt a nagysebességű vasúti közlekedésben, és továbbra sem szeretne lemaradni. 2013 elején Olaszországban 923 km nagysebességű vasútvonal üzemelt és további 395 km állt építés alatt. A vonatok maximális sebessége 300 km/h.
CRH1E, a világ leggyorsabb hálóvonata, az ETR 1000 sorozat testvére (Kép forrása: Wikimedia Commons)
A nagysebességű vasúti járművek piacának viszonylag új szereplője a kanadai Bombardier (Ugyanaz a cég, mely a Dunakeszi járműjavítót is üzemelteti Magyarországon). A német Siemenssel közösen fejlesztették ki az ICE 3 motorvonatot a Köln-Frankfurt nagysebességű vasútvonalra. Összesen 50 db 300 km/h sebességre alkalmas szerelvény készült 2000-től a Deutsche Bahn számára.
Később a Bombardier kivált a közös munkából és saját típust fejlesztett ki Kína számára. A Siemens eközben folytatta az ICE 3-mal megegyező, de már Siemens Velaro márkanevű vonatok gyártását.
A kanadai óriás szerelvénye a Bombardier Zefiro nevet kapta. Kína 2007 október 31-én rendelt belőle az új Peking–Sanghaj nagysebességű vasútvonalra, ahol maximum 250 km/h sebességgel közlekednek. A 16 részes vonatok a CRH1E nevet kapták és csak éjszaka közlekednek hálókocsikkal. Ez a világ legelső éjszakai nagysebességű járata. A vonat egy luxus hálókocsiból, 12 "puha ágyas" hálókocsiból, két ülőhelyes kocsiból és egy étkezőkocsiból áll. Az első vonat 2009 novemberében érkezett és 2009 november 4-én állt forgalomba. Erről a szolgáltatásról bővebben a Ptinfo blog számolt be.
CRH380D, az ETR 1000 legközelebbi rokona (Kép forrása: Wikimedia Commons)
A család másik tagja a CRH380D, ahol a szám utalás a vonat legnagyobb sebességére. A nyolcrészes 664, a tizenhat részes változata 1336 férőhelyes lesz. Kína 20 nyolcrészes és 60 tizenhatrészes motorvonatot rendelt összesen 27,4 milliárd jüan (2,7 milliárd euró) értékben.
Ezután csak idő kérdése volt, hogy megjelenjenek az európai piacon is. Erre nem is kellett sokat várni, ugyanis az olasz FS az ország nagysebességű hálózatára 50 db-ot rendelt tőlük 2010 augusztusában, 2013-as szállítási határidővel. A vonatokat a Bombardier az olasz AnsaldoBreda vállalattal gyártja majd le közösen.
Ez pedig már az FS legújabb büszkesége, az első ETR 1000-es sorozatú motorvonat. (Kép forrása: Wikimedia Commons)
A vonatok kb. 202 méter hosszúak és nyolc részesek lesznek. Vonófejek alkalmazása helyett a gépészeti berendezések a vonat teljes hosszában van szétosztva (mint az ICE3 és az AGV esetében), így több ülőhelyet lehetett kialakítani az utasoknak Ismeri az Európában elterjedt összes jelentősebb áramrendszert, így képes lesz üzemelni 25kV 50Hz; 15kV 16,7Hz; 3kV DC és 1,5kV DC áramrendszerek alatt is. Az átjárhatósági előírásokat figyelembe véve a típus alkalmas az olasz, a francia, a német, a belga, az osztrák, a spanyol, a holland és svájci közlekedésre is. Természetesen fékezéskor képes az energia-visszatáplálásra is és felszerelték az ETCS/ERMTS vonatbefolyásoló berendezéssel is.
Megfelel az európai nagysebességű vasúti előírásoknak is, maximális sebessége 360 km/h, a tesztek során pedig 400 km/h sebességet is elért. De közforgalomban egyelőre "csak" 300 km/h sebességgel fog közlekedni.
A vonatok darabja 30,8 millió euró, ami jóval kedvezőbb, mint a francia Alstom 35 millió/vonat árajánlata. A szerződés teljes értéke 1,54 milliárd euró, ami 654 millióval volt kedvezőbb az Alstom ajánlatától.
Az első elkészült szerelvényt 2013 március 26-án, ünnepélyes keretek közt adták át Pistoiában. Az ünnepségen el is keresztelték Pietro Mennea (1952-2013) olasz sportoló után, emléket állítva neki, aki az olasz 200 méteres síkfutás világrekordját birtokolta 1979 és 1996 között.
Ha forgalomba állnak Milánó és Róma között 300 km/h, később pedig 360 km/h végsebességgel, akkor a jelenlegi 3 órás menetidő 2 óra 15 percre csökken a kb. 600 km-es távolságon a két város között.
Az 50 db szerelvény várhatóan 2014 nyarától áll szolgálatba az utasok kegyeiért.
Utolsó kommentek