Vonattal? Természetesen!

Ha Ausztriában vonatozunk, szinte biztosan belebotlunk egy-egy nagyobb építkezésbe a vasút mentén. Ausztria legfontosabb és legforgalmasabb vasúti fővonala, a Westbahn már évek óta fejlesztés alatt áll. A cél az, hogy egyszer Bécstől Salzburgig elkészüljön a 3. ás a 4. vágány, a távolsági vonatok pedig 200-230 km/h sebességgel haladhassanak rajta.

Újabb szakaszon válik négyvágányossá a Westbahn!

A négy vágány Bécstől Linzig már elkészült, a következő munka a Linz és Wels közötti pálya átépítése.

Az évekkel ezelőtt már megírt fejlesztés szemmel láthatóan megkezdődött Linz és Wels között.

Az építkezés lassan halad, hiszen az osztrák terep nem kedvez a vasútépítőknek, ráadásul sokszor sűrűn beépített részeken kanyarognak a sínek. További gondot jelent a nagy forgalom is, melyet a munkálatok ideje alatt is fent kell tartani.

A vasútállomásokat többféleképpen is sorba lehet rendezni: kor, méret, vágányok száma..., ám jelentőségét talán leginkább az ott megforduló utasok száma alapján lehet felbecsülni. Az ide vezető út azonban hosszú volt, az európai vasúti közlekedés jelenlegi formáját több, mint 175 év alatt érte el.

Köln Hauptbahnhof a maga 116 milliós éves forgalmával fel sem fért a tízes listára! (kép forrása: Wikimedia Commons)

Európa rengeteg forgalmas és patinás vasúti csomóponttal rendelkezik, a vasúti utazási kedv is igen magas, így sok állomás akár a 100 milliót is meghaladó éves utasmennyiséggel büszkélkedhet, miközben az Amerikai Egyesült Államok nemzeti vasúttársasága, az AMTRAK éves teljesítménye alig haladja meg a 30 milliót.

Következzen hát Európa 10 legforgalmasabb vasútállomás a legkisebb forgalmútól haladva a legnagyobbig!

Isztambul Törökország legnépesebb és talán legismertebb városa, kulturális és gazdasági központ, világszinten ismert idegenforgalmi célpont. Ám Törökország fővárosa még sem Isztambul, hanem Ankara az ország belsejében. A két térség vasúttal való összeköttetése mindig is kiemelt jelentőségű volt, a két város közötti kapcsolat állandó fejlesztés alatt áll.

A hagyományos Isztambul-Ankara-vasútvonal (kép forrása: Wikimedia Commons)

A hagyományos Isztambul-Ankara-vasútvonal 1892-ben nyílt meg, 576 km-en átkanyarog az országban, több nagyvárost is kiszolgálva. A folyamatos fejlesztéseknek hála mára végig villamosított és a vonatok 160 km/h sebességgel közlekednek rajta. A további sebességnövelés helyet azonban ezzel nagyrészt párhuzamosan egy új, csak a személyszállítást kiszolgáló vasútvonal épült.

Az ausztriai Jenbach állomásról indul Tirol egyik kisvasútja, a Zillertalbahn, mely a Ziller patak völgyét szolgálja ki. A kisvasút hossza 31,7 km, a pálya részben kétvágányú, de nem villamosított. A pályán dízelmozdonyok által vontatott ingavonatok és háromrészes motorvonatok közlekednek, csúcsidőben félórás követést biztosítva a völgy lakóinak.

Várakozás a visszaindulásra Mayrhofenben

A korszerű szerelvények óránként akár 70 km/h sebességgel is közlekednek, ám a sok megálló (melyek közül több feltételes) miatt a menetidő nem túl barátságos. A kisvonat télen a síelőket, nyáron a túrázokat, ezen felül a helyi lakosokat, iskolásokat, dolgozókat szállítja. A legtöbb állomáson közös peronos átszállás van az autóbuszokra, Jenbachban pedig az innsbrucki S-Bahnra és bizonyos távolsági vonatokra is.

A magyar kormány 2023 márciusában jelentette be, hogy Budapest és Székesfehérvár között a meglévő 2x2 sávos autópályát a jövőben 2x3 sávossá építi át. Indoklásuk szerint a megnövekedett forgalom miatt szükséges, ezáltal gyorsabb és biztonságosabb lesz az autózás a Balaton irányába.

Huszonhat sáv vajon már elég lesz?

A különböző fórumokon egyből meg is indult a vita, hogy valójában szükséges-e ez a beruházás? Nem lenne-e jobb helye máshol ennek pénznek? A vitatkozók két jól elkülöníthető táborra szakadtak: az autótulajdonosokra, akik minden útfejlesztést támogatnak és a tömegközlekedőkre, akik inkább a vasutat fejlesztenék az autópálya helyett.

Vajon hoszútávon megoldást jelent a főváros és a Balaton közötti autópálya-fejlesztés vagy felesleges pénzkidobás?