A 19 és a 20. században a legtöbb iparosodott ország féktelen vasútépítésekbe fektetett, abban bízva, hogy minden egyes megépített vasútvonal a jövőben nélkülönözhetetlen lesz és hozzájárul a gazdaság növekedéséhez. A fák azonban nem nőnek az égig, tartja a mondás, és a legtöbb esetben a hálózat túlnött a gazdaságosság határán. Ilyenkor elkerülhetetléen, még ha fájdalmas is, a feleslegesen megépített vasútvonalak bezárása, a vasúti közlekedés racionalizálása.
Egykori vasútvonal Nagy-Britanniában, mely ma már csak bicikliút... (kép forrása: Wikimedia Commons)
Nagy Britannia hasonló gondokkal küzdött az 1960-es években, az átszervezéseket és a bezárásokat megszervező majd végrehajtó politikus Richard Beeching volt, aki akkoriban a British Railways Board elnökeként dolgozott. Ez a korszak pedig a vasúttörténelembe mint "Beeching cutoff" (magyarul talán Beeching-levágásnak vagy nyesésnek lehetne fordítani) vagy Beeching-Axe (Beeching-fejsze) került be.
Richard Beeching két jelentés - a The Reshaping of British Railways (1963) és a The Development of the Major Railway Trunk Routes (1965) - szerzője, amelyek felvázolták a vasút hatékonyságának javításának szükségességét és az ennek szerkezetátalakítással való elérésére irányuló tervet.
Utolsó kommentek