Vonattal? Természetesen!

A 2023-2024-es téli szezon lassan a végéhez közeledik, ezért egy régi tervet váltottam valóra egy borúsan kezdődő hétfői szabadnapon. A cél Zillertal Arena második kabinos felvonójának a kipróbálása volt, mely a Karspitzbahn névre hallgat, bár mi egyszerűen csak a "piros" liftként hivatkozunk rá.

A Karspitzbahn alsó állomása

A Karspitzbahn a síelők kiszolgálására épült, a Karspitz nevű csúcson kezdődő sípálya a végállomása. A felvonó a Zillertal Arénánál található alsó állomásról egészen 2100 méteres magasságig repíti az utasait, miközben hegyi patakok, fenyvesek, faházak, sziklák maradnak el a kabinok mögött. A felvonónak közös köztes állomása van a Rosenalmbahn egyik állomásával, melyet tavaly próbáltunk ki.

Az ausztriai Tirolban található Ziller-völgyben egyre tarthatatlanabb a helyzet. A völgy a turizmus áldozatává válik, egyre több és több turista érkezik, sorra épülnek és bővülnek a hotelek és a vendégházak, télen a síelők, nyáron pedig a túrázók jelentik a vendégeket. A nagy fejlődésben azonban egyvalamiről úgy tűnik megfeledkeztek: a közlekedési lehetőségek nem változtak, a közlekedés egyre nehezebb, nem csak az idelátogatóknak, hanem a helyi lakosok számára is!

Vonatkereszt a Zillertalbahn vonalán 2017-ben

A völgyet egy autóút és a Zillertalbahn magánvasút keskeny nyomtávolságú vonatai szolgálják ki, ám úgy tűnik, mindkettő elérte kapacitásának felső korlátját.

Portugália az Ibériai-félszigeten található, Magyarországgal közel azonos területű és lakosságú ország, mely elhelyezkedéséből adódóan Európa egyik perifériája. Vasúti kapcsolata csak a szomszédos Spanyolországgal van, a vasúthálózat nyomtávolsága 1668 mm-es, akárcsak a szomszédjának (eltekintve az AVE-hálózattól).

A portugáliai nagysebességű vasút érdekében történt találkozó (kép forrása: Railwaygazette.com)

A hosszúkás, tengerparti ország eddig sem volt lemaradva a nagyoktól, ha a vonatok sebességét vizsgáljuk: a főváros, Lisszabon és az ország második legnagyobb városa, Porto között jelenleg is 200 km/h sebességgel haladnak az Alfa Pendular márkanevű nagysebességű motoronatok. Portugália azonban nem éri be ennyivel, a két város közötti vasúti kapcsolaton közlekedő járatok sebességét jelentősen gyorsítaná, és 2024. februárjában kiírták a pályázatokat a Lisszabon és Porto között tervezett nagysebességű folyosó kezdő szakaszára.

A közlekedésfejlesztés hosszú, évekig, akár évtizedekig is elhúzódó folyamat. Fontos a megfelelő tervezés, az igények felmérése, a célok kitűzése na és persze a szükséges pénzügyi források biztosítása. Egy ilyen összetett folyamat választási ciklusokon is átnyúló folyamat, ezért is szükséges, hogy az érintettek között a lehető legnagyobb legyen az egyetértés.

A Bécs-Pozsony vasútvonal kétvágányúvá történő átépítése és a folyamatban lévő villamosítása idején 2021-ben (kép forrása: www.railwaypro.com)

Ausztria 2040-es céldátummal tűzte ki az elérendő célokat, azt, hogy 2040-re milyen vasutat szeretne az országban, ehhez milyen fejlesztések szükségesek és milyen járműveket kell megvásárolni.

A lista igen hosszú, ezért csak néhány általam fontosnak tartott részt emelek ki.

Az Amerikai Egyesült Államokban, a keleti partot leszámítva, továbbá néhány elővárosi vasúti rendszert, nincsenek a fővonalak villamosítva, az országban a dízelmozdonyok uralkodnak. Bár összefüggő, parttól-partig tartó villamosított vasútvonal sohasem létezett, néhány szigetüzem azért működött. Ezek a rendszerek ott alakultak ki, ahol a gőzmozdonyos üzem nem volt valamilyen oknál fogva megfelelő és még nem léteztek kiforrott és megbízható dízelmozdonyok. Ám mikor a dízelek elértek egy bizonyos fejlettségi szintet, a fővonali villamos vontatást a legtöbb helyen elsöpörték, leszámítva a keleti partvidéket Washingtontól Bostonig.

Illusztráció a mozdonyról egy négyvágányos fővonalon, a háttérben egy tehervonat halad gőzmozdonnyal (kép forrása: Wikimedia Commons)

Ezért is érdekes technikai és történelmi szempontból az a néhány amerikai villamosmozdony-sorozat, melyek a gőzmozdonyok árnyékában vontatták a hosszú és nehéz vonatokat. A mai bejegyzésben a Pennsylvania Railroad GG1 sorozatú, áramvonalas villanymozdony-sorozatát mutatom be, amelyet a Pennsylvania Railroad (PRR) számára építettek és az Amerikai Egyesült Államok északkeleti részén üzemelt. A sorozat a feltűnő art deco stílusú külsejéről, az akár 100 mérföld/órás sebességgel történő vontatási képességéről és a hosszú, közel 50 éves üzemeltetési pályafutásáról vált ismerté.