Vonattal? Természetesen!

Bár a Németországban közlekedő nagysebességű vonatokról már volt korábban több cikk is, nem beszélve a balesetekről, Hitler szélesnyomtávolságú szupervasút hálózatáról vagy épp a meg nem valósult müncheni Transrapidról, a témakör szinte kimeríthetetlen nagysága még mindig újabb és újabb bejegyzések megírására ösztönöz.

ICE 3 Münchenben, háttérben a München Hauptbahnhof épülete

A mai bejegyzés megpróbál egy rövid összefoglalót nyújtani a németországi nagysebességű vonatokról és a nagysebességű vasúthálózatról, majd egy bekezdés erejéig a távoli jövőbe is tekintünk.

A karácsonyi nagybevásárlás közepette akadt a kezembe Bill Laws könyve: Ötven vasútvonal, amely megváltoztatta a történelmet címmel. Érdekesnek tűnt, és az ára sem volt vészes, ezért egyből a bevásárlókocsimban landolt, hogy majd az ünnepek alatt tüzetesebben átnézem.

A könyv borítója

A vasúti közlekedés megjelenése gyökeresen megváltoztatta a világot, hiszen korábban a közlekedés csak gyalogosan, vízi utakon vagy állati erő segítségével történhetett. Az új közlekedési eszköz azonban közelebb hozta egymáshoz a várost és a vidéket, a síkságot és a hegyvidéket, a szárazföldet és a tengerpartot...

Az olcsó és gyors szállítási lehetőség ipari-, gazdasági-, társadalmi- és politikai folyamatokat indított be, és rövid időn belül átalakította az egész világot.

Finnország vasúthálózatának hossza 5919 km, de ebből csupán 60 km alkalmas a 200 km/h vagy nagyobb sebességre. További több száz km-en viszont a vonatok 160-200 km/h sebességgel is közlekedhetnek.

Egy Allegro fantázianevű VR Sm3 sorozatú Pendolino Helsinkiben (kép forrása: Wikimedia Commons)

A Finn Államvasút, a VR 1992-ben rendelte meg az első két billenőszekrényes Pendolino motorvonatot az olasz FIAT-tól. 1997-ig a tesztüzem zajlott és csak ezután álltak forgalomba.

Finnország abban is különbözik a legtöbb európai országtól, hogy a nagysebességű vonatainak nem épült külön dedikált nagysebességű pálya, helyette a lassabb vonatok közösen közlekednek a nagysebességű vonatokkal a hagyományos pályákon.

Életem során már tizenöt ország vasútját volt szerencsém kipróbálni, itt Európában több tízezernyi km vasútvonalat utaztam már be, az interneten olvasgatva pedig más országok vasútjára is van némi rálátásom.

Ezekből a tapasztalatokból próbálom meg meghatározni, hogy merre is tart a világ vasútja.

Bécsbe új főpályaudvara, melyre az osztrák állam 987 millió eurót, a környék további rendezésére pedig további 44 millió eurót költött! Megérte?

Milyen lesz a jövő vasútja? Hogyan fogunk utazni 10-20 év múlva? A cikk ezekre a kérdésekre próbál meg választ adni.

A Bécsújhelyről induló, vagy azon keresztülhaladó vasútvonalak közül már csak az Aspangbahn beutazása maradt hátra. Egy decemberi hétköznapon ennek az ideje is eljött, Bécsújhelyről a vonal névadójáig, Aspangig, majd onnan tovább a Wechselbahnon és a Thermenbahnon át majdnem egészen a szlovén határig, Fehringig utaztam.

Hamarosan indul a Siemens Desiro motorvonata Aspang felé Bécsújhelyről

Aspangig a vasút nem sok különlegességet tartogatott, de a folytatása, a Wechselbahn izgalmas vonalvezetéssel törte át a hegyeket, mellékvonalakat megszégyenítő műtárgyak hadán át, hogy ezután ismét barátságosabb környezetben érje el a szlovén-magyar-osztrák hármashatáron fekvő Fehringet.