Európa már régóta szeretne egy közvetlen vasúti kapcsolatot Afrikával a a Gibraltár-szoroson keresztül. Az első komolyabb szándék még a németekhez köthető a második világháború előttről, amikor is egyszerűen egy óriási gáttal kívánták a Földközi tengert leválasztani az Atlanti-óceánról. A terv szerencsére? nem valósult meg, helyette lett a második világháború és a területszerzési álmok...

A közvetlen vasúti összeköttetést azonban nem vetették teljesen el az érintett országok, így időről-időre felmerül, hogy Spanyolország és Marokkó közt jó lenne egy nemzetközi vasúti kapcsolat. A tervnek azonban számos műszaki akadálya van!

A spanyol állami tulajdonú Ineco mérnöki tanácsadó cég a Railway Gazette Internationalnak elmondta, hogy a régóta tervezett Spanyolország-Marokkó interkontinentális alagút „rendkívül összetett, és jelenleg megvalósíthatósági tanulmányok készülnek róla”.

A Gibraltári-szoros a legkeskenyebb pontján mintegy 13 km széles, de akár 900 m mély is lehet.

Több mint 40 éve folynak tanulmányok a rögzített összeköttetésről, amelyeket a spanyolországi Secegsa és a marokkói SNED állami projektgazdák koordinálnak.

2023-ban az országok megállapodtak abban, hogy felújítják a 2009 óta nem ülésező vegyes bizottságot, és idén márciusban a két ország miniszterei megvitatták a vasúti összeköttetési projekt stratégiai jellegét, valamint a kikötőkkel és utakkal kapcsolatos együttműködést.

Ineco elmondta, hogy a Secegsa jelenleg tanulmányokat folytat a tengerfenék geomechanikai jellemzőinek megállapítására. Tervezik egy felderítő alagút esetleges megépítését, amihez Marokkó beleegyezésére lenne szükség.

Problémák

Bár a tengerszoros "csak" 13 km széles, keskenyebb, mint a Brit-francia tengerszoros, legnagyobb mélysége 900 méter. Ehhez rendkívül hosszú bevezető alagutakat kellene fúrni, aminek az esése, több, mint 900 méter lenne mindkét oldalon. A két kontinens ráadásul egymáshoz képest mozog is, ami további problémákat jelentene az alagút számára.

A 13 km-es távolság szintén áthidalhatatlan akadály a hidak számára, ráadásul ismét a 900 méteres mélység az akadálya annak, hogy középen legyen néhány tartópillér a híd számára.

A marokkói nagysebességű szerelvény (kép forrása: Wikimedia Commons)

Ami még számításba jöhet, az egy lebegő alagút, melyet a víz alatt a tengerfenékhez rögzítenének. Már az ókori görög tudós, Archimedes is felismerte, hogy "minden vízbe vagy gázba mártott test, a súlyából annyit veszt, amennyi az általa kiszorított víz súlya". Vagyis a lebegő alagútnak a térfogata a lényeg, nem pedig a tömege, lényeg, hogy könnyebb legyen a kiszorított víztől. Egy betoncső, mely belül üreges, megfelel ennek a kritériumnak, és nem befolyásolja az elméletet az sem, hogy a belsejében éppen vonat halad vagy se. Előre gyártott és a vízen úsztatott alagútszegmensekre már volt példa a történelem során. Ám ezeket az építkezés során a víz alá süllyesztették és betemették (lásd a jelenleg is épülő Dánia-Németország közötti tenger alatti alagutat). Ami viszont új lenne, hogy itt ezeket a szegmenseket nem süllyesztenék teljesen le, hanem hagynák lebegni és a biztonság kedvéért a tengerfenékhez rögzítenék őket kábelekkel.

Végszó

Marokkó dinamikusan bővülő afrikai ország, mely már a csatlakozását is kérvényezte az Európai Unióhoz. Bár afrikai ország, mégis jobban hasonlít a nyugati országokhoz, mint a "fekete Afrikához". Az integrációt egy vasúti alagút még jobban erősítené. Ne feledjük azt sem, hogy francia segítséggel már épült egy TGV-vel azonos műszaki tartalmú vonal az országban 183 km hosszan, melyen a megengedett legnagyobb sebesség 320 km/h. A középtávú tervekben egy 1500 km-es hálózat szerepel. Nagy lépés lenne, ha a marokkói nagysebességű hálózat közvetlen kapcsolatot kapna a több, mint 3100 km-es spanyol AVE hálózattal, azon túl pedig a francia TGV-vel! Ehhez az álomhoz csak a "mindössze" 13 km-es alagút hiányzik...

Forrás

* A Railway Gazette Spain – Morocco tunnel investigations underway című cikke