Az Amerikai Egyesült Államok nagysebességű vasúti közlekedése jelentősen el van maradva Európától és Ázsiától. Mindössze a keleti parton, Boston és Washington D.C. között közlekedtet az Amtrak nagysebességű járatot. Azonban ez is lassabb a világ más részein közlekedő nagysebességű vonatoktól, itt a maximális sebesség bizonyos szakaszokon csupán 240 km/h (A TGV 300–360 km/h sebességgel közlekedik az arra alkalmas pályákon). De ezen felül a hagyományos távolsági vasúti személyszállítás is csak éppenhogy működik az országban.
A Hyperloop One tesztpályája és tesztjárműve
Kalifornia állam már régóta szeretne egy modern, csak a személyszállítás céljait szolgáló 1100 km hosszú nagysebességű vasúthálózatot építeni, de sokáig pénzügyi és politikai okokból az építkezés nem indult meg. 2013-ban azonban elfogadták a terveket, így az építkezés is megindulhatott. A teljes hálózat kiépítésének várható költségét 70 milliárd amerikai dollárra becsülték.
Elon Musk azonban ekkor előállt egy saját tervvel, azt állította, a tervezettnél sokkal olcsóbban, ráadásul nagyságrendekkel jobb jellemzőkkel tudna egy alternatívát létrehozni. Lássuk hát, 10 év alatt mi valósult meg az elképzelésből!
Elon Musk hosszas találgatás után végül bejelentette, hogy készen állnak a tervek egy légritkított csőben közlekedő kapszuláról, mely akár 1220 km/h sebességgel is képes lenne haladni. A költségeket a tervezéssel és az építkezéssel együtt 7,5 milliárd dollárra becsülte.
A kivitelezésről azonban akkor lemondott, de a terveket 2013-ban közkinccsé nyilvánította, hogy más cégek továbbfejleszthessék és megépíthessék Kalifornia számára. Ő nem akart még egy újabb iparágba fektetni, A Tesla és a SpaceX már így is teljesen lekötötte. A projekt nagy érdeklődést keltett és megalakult néhány új cég, hogy a tervek alapján és azokat tovább fejlesztve építhesse meg a saját Hyperloopját.
Elon Musk tervében a hyperloop a vasúti tömegközlekedés egy elképzelt megvalósítása volt, ahol az utasszállító kapszulák egy légritkított csőben haladnak, melyeket egy lineáris villanymotor hajt meg. Elon kijelentette, hogy ez az új szállítási rendszer a közúti, vasúti, vízi és légi közlekedés után az ötödik önálló rendszer lenne a Földön.
Bevallom, én is hittem a rendszerben, bár annyira azért nem, hogy komoly összeggel fogadjak rá, hogy megépül valahol.
A sajtó felkapta az ötletet, majd beindult az ötletelés is. ezután sorra alakultak a startup-ok, lecsapva a szabad prédára. Az 1250 km/h-s maximális sebesség csakhamar átlagsebesség lett, aztán a lelkes álmodozók összekötöttél a különböző városokat légvonalban, a kilométerben mért távolságot gyorsan elosztották 1250-nel és olyan csodás menetidők jöttek ki, mint például Berlin-Hamburg 20 perc alatt.
Egy terv a sok közül: Hyperlooppal Németország nagyvárosai közt
Egyes cégeknek sikerült némi pénzt is összekalapozniuk, megkezdődtek a "fejlesztések", ám ezek az évek alatt többnyire csak makettek megépítését, szép honlapok létrehozását és szóróanyagok nyomtatását jelentették.
A fórumokon a lelkes kommentelők hamar darabokra szedték a terveket, rámutatva több olyan műszaki nehézségre, melyre nincs még megnyugtató megoldás.
Látványtervekből lettek újak, de műszaki előrelépés nélkül. 2015-ben már egy cső is elég volt?
Ezek közül néhányat, mely jelentősen megnehezíti a hyperloop beindítását, én is bemutattam már 2015-ben a Hyperloop - a jövő vagy csak egy átverés? című cikkemben. Szerettem volna leírni az összes biztonsági problémát és technikai nehézséget, de ezt 2015-ben már olyan részletesen megírtam, hogy most sem tudnám jobban összefoglalni.
A Virgin Hyperloop tesztpályája. egy egyenes cső, talán vákuum is van. A meghajtásról lineáris motor gondoskodik. A járműbe való beszállás azonban igencsak körülményes.
Az európai Tum Hyperloop tesztpálya vákuumal és lineáris meghajtással! Hasonló, mint az amerikai testvére.
A Hyperloop Transportation Technologies már a teherszállítást célozta meg, pálya még nincs, életnagyságú makett viszont van! Persze teherszállításhoz kicsi, na de ne akadjunk fent ilyen apróságokon.
A Hyperloop One szintén épített tesztpályát, állításuk szerint nekik van egyedül életnagyságú működő rendszerük.A pályájuk 400 méter hosszú és a tesztek során elérték a 172 km/h sebességet. A járművük azonban szintén kicsi, a cső csupán egy, így ha építenének is két pont között összeköttetést, annak kapacitása nagyon pici lenne.
Hyperloop One: van okuk az ünneplésre?
Érdekes mellékága a projektnek Elon Musk másik cégének története. Egy dugóban ülve jutott eszébe, hogy a városokba több alagút kellene és akkor gyorsabban lehetne haladni is. Gyorsan alapított is egy céget rá, mely a The Boring Company nevet kapta. Azt állította, hogy az állami megrendelésekből élő alagútfúró cégek jelentősen túlárazzák a munkákat, mikor lehetne ezt sokkal olcsóbban is csinálni.
Készítettek is egy gépet, mely valóban tudott alagutat fúrni, ám a költségcsökkentés jelentős részét az adta, hogy Elon alagútja jóval kisebb keresztmetszetű, mint az átlagos közúti alagutak. Úgy gondolta, hogy ha csak elektromos személyautók számára készítene alagutat, melyek ráadásul még önvezetőek is, akkor sokkal de sokkal kisebb keresztmetszet is elég lesz.
A The Boring Company sikeresen át is adott egy pilot projektet, mely tekinthető a Hyperloop egyfajta alternatívájának. A Las vegasi alagút egy mérföld hosszúságú volt és egy szakkiállítás két helyszíne között szállította az utasokat egy flottányi Teslával. Az autókat még emberek vezették. Pici alagút, kizárólag elektromos közlekedéssel.
A rendszerben volt egyfajta elegancia, hiszen elegáns autók hozták-vitték az utasokat sofőrrel, ám az ára és a kapacitása már gyorsan viták tárgyává vált: a projekt mintegy 52,5 millió dollárba került. Steve Hill, a konferenciaközpont egyik vezetője még 2021. május 28-án tweetelte, hogy a rendszer a teszt során túlteljesítette a célt, és óránként 4440 utast tudott szállítani a 62 autóból álló flotta. Ez azonban egy igazi metróval összevetve igencsak karcsú eredmény...
A hyperloop ígérete viszont némileg visszavetette a kaliforniai nagysebességű vasút támogatottságát és így annak megvalósulása éveket késik. Mivel azonban Kaliforniában azért közlekedni kell, az autók száma tovább gyarapodott, köztük az elektromos meghajtásúaké is. Vajon véletlen egybeesés, hogy a hyperloopot egy autógyártó dobta be a köztudatba?
Ha tetszett a bejegyzés, kövesd a blogot a Facebookon is!
Utolsó kommentek