Isztambul Törökország legnépesebb és talán legismertebb városa, kulturális és gazdasági központ, világszinten ismert idegenforgalmi célpont. Ám Törökország fővárosa még sem Isztambul, hanem Ankara az ország belsejében. A két térség vasúttal való összeköttetése mindig is kiemelt jelentőségű volt, a két város közötti kapcsolat állandó fejlesztés alatt áll.
A hagyományos Isztambul-Ankara-vasútvonal (kép forrása: Wikimedia Commons)
A hagyományos Isztambul-Ankara-vasútvonal 1892-ben nyílt meg, 576 km-en átkanyarog az országban, több nagyvárost is kiszolgálva. A folyamatos fejlesztéseknek hála mára végig villamosított és a vonatok 160 km/h sebességgel közlekednek rajta. A további sebességnövelés helyet azonban ezzel nagyrészt párhuzamosan egy új, csak a személyszállítást kiszolgáló vasútvonal épült.
Az Ankara-Isztambul nagysebességű vasútvonal
Az Ankara-Isztambul nagysebességű vasútvonal (törökül: Ankara-İstanbul yüksek hızlı demiryolu), egy 562 km hosszúságú nagysebességű vasútvonal, amely Ankarát és Isztambult köti össze Törökországban. A vasútvonal nagyrészt az Isztambul-Ankara vasútvonallal párhuzamosan halad, és Törökország néhány legurbanizáltabb területén halad keresztül. A vonalon nagysebességű YHT vonatjáratok közlekednek, amelyek maximális működési sebessége 250 km/h.
Törökország meglévő és tervezett vasútvonalai (kép forrása: Wikimedia Commons)
A vasút építése 2003-ban kezdődött, a tesztelés 2007-ben indult. A vasút első szakasza, az Ankara és Eskişehir közötti 209,4 km-es szakaszon 2009. március 13-án indult meg a vasúti szolgáltatás , így ez lett az első nagysebességű vasútvonal Törökországban és a Közel-Keleten. 2014. július 25-én a vasútvonal Isztambul keleti külvárosáig, Pendikig készült el, és a Marmaray vasúti-projekt befejezésével 2019. március 19-én az Isztambul központjában található Söğütlüçeşme állomásig ért el.
Az Isztambul és Ankara közötti nagysebességű vasút megépítésére irányuló kísérletek 1975-ig nyúlnak vissza, amikor a török kormány véglegesítette az Isztambul-Ankara nagysebességű vasút (törökül: İstanbul-Ankara sürat demiryolu) megépítésének terveit. Ez a vasútvonal Sincannál ágazott volna le az Isztambul-Ankara vasútvonalról, és a Köroğlu-hegységen keresztül közvetlenebb útvonalon haladva Arifiyénél csatlakozott volna újra a meglévő vasútvonalhoz. Ez az új vasútvonal 160 km-rel rövidítette volna le a két város közötti útvonalat, és a tervezett 250 km/h-s maximális sebességgel drasztikusan csökkentette volna az utazási időt 7,5-11 óráról 4,5 órára. 1976-ban indult el a projekt, amikor az Ayaş-alagút építésére kiírt pályázatot a Nurolnak ítélték oda. A következő évben, 1977. március 28-án Necmettin Erbakan miniszterelnök-helyettes letette az alagút alapkövét, amely akkoriban Törökország leghosszabb vasúti alagútja lett volna. A politikai instabilitás, az állandó kormányváltások és az alagút építésével kapcsolatos problémák azonban késleltették a projektet, mígnem az 1980-as török államcsíny nyomán leállították az építkezést. A puccsot követően Turgut Özalt választották miniszterelnökké, és az ő autópárti politikája tovább rontotta a projektet.
A török kormány az 1990-es évek elején leállította a projektet, és ehelyett a meglévő vasútvonal korszerűsítését választotta, hogy a sebesség elérje a 200 km/h-t. Az Eskişehirtől nyugatra lévő éles ívek miatt azonban az útvonal számos szakaszát csak 90 km/h és 120 km/h közötti sebességre korszerűsítették volna, ami kihatással lett volna a teljes tranzitidőre. Az Eskişehir és İnönü közötti 33 km-es pályaszakaszt korszerűsítették és kétvágányúvá bővítették, és 1996-ban nyitották meg. 1999 szeptemberéig, amikor az Államvasutak véglegesítette az Eskişehir és Esenkent közötti vasútvonal terveit, ezen a rövid szakaszon kívül nem történt további előrelépés. Mivel a vasútnak ez a szakasza a viszonylag sík ankarai síkságon halad keresztül, a vasútvonalat 200 km/h maximális sebességre fejlesztenék.
Egy Siemens Velaro motorvonatból álló, Ankara felé tartó nagysebességű járat megáll Sincanban.
A pályázatot 2000. november 23-án az ALSİM-ALARKO-OHL konzorcium nyerte el 437 millió euróért. A megállapodást követő hónapokban a 2001-es török gazdasági válság akadályozta az építkezést, így a vasútvonal építése nem haladt előre. Az alapkőletétel végül 2003. június 8-án kezdődött Ankarában. Erre nagyszabású ünnepséggel került sor, amelyen Recep Tayyip Erdoğan akkori miniszterelnök is részt vett.
A kezdeti építkezés az Ankara állomás és Sincan, valamint Eskişehir és İnönü közötti jelzőrendszer korszerűsítésére összpontosított. Az új nyomvonal építése 2004-ben kezdődött az Esenkent és Eskişehir közötti 206 km-es szakaszon. Az egész projekt azonban ismét módosítások tárgyát képezte. A projektet felülvizsgálták és továbbfejlesztették, hogy a sebességet 200 km/h-ról 250 km/h-ra növeljék, és ahelyett, hogy a pályát más vasúti forgalommal osztanák meg, az útvonal külön nagysebességű vasútvonallá vált. Ez a fejlesztés 2005. május 5-én vált hivatalossá, amikor Erdoğan kabinetje jóváhagyta a változtatást. Az új vasútvonal a meglévőtől elkülönítve épült meg, és Eskişehirtől nyugatra, Isztambulig terjed, így valódi nagysebességű vasúttá vált.
Viadukt a vonalon (kép forrása: ohla-group.com)
A vasút két fő szakaszra, összesen hét szakaszra oszlott. A városi területeken a vasút a meglévő Isztambul-Ankara vasútvonal mellett halad, vagy azzal közös nyomvonalon osztozik; így ezeket a szakaszokat is korszerűsítették, hogy nagyobb sebességet lehessen elérni. Az útvonal közös szakaszainak korszerűsítése mellett az állami vasúttársaság a nagysebességű vasútvonalat az isztambuli és ankarai városi elővárosi vasúti projektekkel is integrálja. Ez magában foglalta a pályahasználati jog két vágányról három vágányra történő bővítését Isztambulban és három vágányról öt vágányra történő bővítését Ankarában, valamint a meglévő állomások átépítését és korszerűsítését.
Nagysebességű CAF motorvonat a vasútvonalon (kép forrása: Wikimedia Commons)
Az Ankara-Isztambul nagysebességű vasútvonalon összesen 12 állomás található, ebből 11 üzemel. Nyolc üzemelő állomáson van csatlakozás a TCDDT intercity vonataihoz, míg 6 állomáson van csatlakozás az elővárosi vonatokhoz. Az egyetlen nem üzemelő állomás Haydarpaşa állomás, amelynek felújítását nagyban akadályozta, hogy a pálya ágyazata alatt bizánci települést találtak. A vonal minden állomása új, vagy átépítették/megnövelték, hogy a nagysebességű vonatok befogadására alkalmas legyen. Az ankarai állomás déli oldala fölé új épületet építettek az új nagysebességű vonatforgalom fogadására, exkluzív YHT-csarnokkal, üzletekkel és szállodákkal. Eskişehir állomást nagyobb és hosszabb peronokkal építették át, és az ankarai Sincan közelében új átszállóállomást építettek, amely összeköttetést biztosít az YHT és a Başkentray elővárosi vasút között. A vasút nagysebességű szakaszain lévő állomásokon legalább két peronok nélküli átmenővágány is van, hogy bizonyos vonatok nagy sebességgel haladhassanak át az állomásokon megállás nélkül.
Nagysebességű vonatok vasútállomáa Törökországban. A két középső vágányon a vonatok megállás és lassítás nélkül haladhatnak át (kép forrása: Wikimedia Commons)
A vonalon közlekedő járatok mindegyike az YHT nagysebességű vasúti szerelvénye, amelyek 250 km/h maximális sebességgel közlekednek. A vasútvonal azon szakasza, ahol a legnagyobb a nagysebességű forgalom, a Polatlı csomópont (Polatlı YHT állomástól nyugatra) és Ankara között található. Ez az a szakasz, ahol a Konyába és Karamanba tartó vonatok az Ankara-Isztambul nagysebességű vasútvonalat használják, mielőtt Polatlı csomópontnál dél felé szétválnak.
A 2022 közepétől a vasúton közlekedő YHT jaratok a következők voltak:
* Ankara-Isztambul: naponta 10x
* Ankara-Eskişehir: naponta 4x.
* Ankara-Konya: Konyha: napi 4x
* Ankara-Karaman: naponta 2x
* Isztambul-Konya: naponta 3x
* Isztambul-Karamán: naponta 1x
Az Ankara-Isztambul szuper-nagysebességű vasútvonal
Még szinte be sem fejeződött az Ankara-Isztambul nagysebességű vasútvonal építése, a török kormány egy újabb ambíciózus célt tűzött ki.
Adil Karaismailoğlu közlekedési miniszter 2023. április 14-én bejelentette, hogy a kormány "szupergyorsvasutat" tervez Isztambul és Ankara között. A járatok mindössze 1 óra 29 perc alatt kötnék össze az ország politikai és gazdasági fővárosát, szemben a jelenlegi leggyorsabb, 4 óra 5 perces menetidővel rendelkező, a 2008-2014 között épült, 533 km hosszú, meglévő nagysebességű útvonalhoz képest.
A 344 km hosszú új vasútvonal Adapazarınál térne le a meglévő Isztambul-Ankarainagysebességű vasútvonalról, és Szakaryán és a Bolu-hegységen keresztül Nallıhanba és Ankarába vezetne. A vonatok maximálisan 350 km/h sebességgel történő közlekedésére tervezett vonal 52 alagút építését igényelné, amelyek hossza összesen 120 km, valamint 19 viadukt építését, amelyek együttes hossza 14 km.
A Boszporuszon fekvő Haydarpaşa és Ankara közötti közvetlen nagysebességű vonal tervei először 1972-ben merültek fel, amikor egy 280 km hosszú, Arifye és Sincan közötti vágányt javasoltak. Ez 118 km-rel rövidítette volna le a két város közötti utat. Bár a tervezet munkálatai megkezdődtek, a munkát soha nem fejezték be. Helyette a már meglévő vasútvonallal nagyjából párhuzamos nagysebességű vasútvonalat építettek.
Karaismailoğlu azt is bejelentette, hogy a 405 km hosszú Ankara-Sivas nagysebességű vasútvonalat 2023. április 26-án nyitják meg, és a TCDD Yüksek Hizli Tren nagysebességű járatai körülbelül 2 óra alatt teszik meg az utat, szemben a jelenlegi, Kayserin keresztül vezető útvonal 12 órás menetidejével. Az új vonal megnyitását a múltban többször is meghirdették, de hosszú késedelmek sorozata volt, legutóbb a Yıldızeli közelében lévő szerviz- és menekülő-alagutakkal kapcsolatban.
A javaslatot ismertető kormányzati reklámplakát.
Karaismailoğlu bejelentései a 2023-as május 14-i elnök- és parlamenti választások előtt érkeztek. Még ha a kormány változik is, a közlekedéspolitika valószínűleg nem fog drámaian eltérni a jelenlegi rendszer által követett politikától. Még januárban a hat ellenzéki párt közös dokumentumot adott ki, amelyben felvázolták a közös politikát, többek között elkötelezték magukat a "modern vasúti és metrórendszerek" fejlesztése mellett, mind a városi, mind a városok közötti személy- és áruszállítás számára.
A dokumentum egy "Vasúti Szabályozási és Felügyeleti Ügynökség" létrehozását is szorgalmazta, amelynek feladata többek között a személyzet képzése, a vasúti járművekre vonatkozó biztonsági előírások kidolgozása és egyéb kapcsolódó kérdések.
Források
* Ankara – Istanbul ‘super high speed’ line proposed
* Az angol wikipédia Ankara-Istambul high speed line című szócikke
Utolsó kommentek