A francia székhelyű UIC, a vasúti ágazatot képviselő és a vasúti közlekedést támogató világméretű szakmai szövetség, minden év végén kiad több összefoglalót arról, hogy mi történt a vasút világában. 2021-ben sem volt ez másként, ráadásul az idei évi nagysebességű vasutakkal foglalkozó kiadványuk különösen részletesre és informatívra sikerült.
A Dunhua–Baihe nagysebességű vasútvonal (angolos átírás) szintén 2021-ben nyílt meg Kínában
2021-re rányomta bélyegét a világjárvány, a nemzetközi hírek közül kevés vasúti hír került át a magyar sajtóba. A kiadványt átlapozva azonban számos fejlesztésről értesülhetünk utólag.
Mondhatni, Ázsiában a vasútépítés dübörgött, ismét több ezer km-rel bővült a távoli kontinens vasúthálózata és ezen felül rengeteg új metróvonalat adtak át. Ebben a cikkben azonban csak a kimondottan nagysebességű vonalakról (Vmax => 200 km/h) lesz szó.
Az UIC egy innovatív és dinamikus ágazatot vezet, segítve a tagokat a folyamatos sikerek és lehetőségek megtalálásában. A tagokat felkérik, hogy vállaljanak proaktív szerepet az UIC munkacsoportjaiban és közgyűlésein, ahol a vasutak regionális/világméretű kérdésekkel kapcsolatos álláspontját alakítják ki. A munkacsoportokban való aktív részvétel egyedülálló lehetőséget biztosít a véleménynyilvánításra és a vasúti ágazat súlyának kihasználására egy összehangolt, világszintű szinten. Az UIC a vasutak közötti műszaki együttműködés szövetsége, és koordinálja az ágazat álláspontját, miközben tárgyal a beszállítói iparral való változó kapcsolatáról, valamint kutatja és fejleszti az igényeket annak érdekében, hogy a vasúttársaságok potenciális érdekeit teljes mértékben kihasználhassák. A tagok rendszeresen tájékoztatást kapnak az UIC által kezelt és a tevékenységükre hatással lévő ügyek legfontosabb fejleményeiről. Ez lehetővé teszi a tagok számára, hogy megelőzzék a szabályozási és műszaki változásokat, és azokat hatékonyan és zökkenőmentesebben integrálják saját üzleti működési folyamataikba. (forrás: UIC)
Áttekintő a nagysebességű vasútvonalakról. Néhány évente bővül azon országok száma, melyek befektetnek ebbe a közlekedési módba. Kína előnye mára behozhatatlan!
Európa
Európában a vasútépítés csak lassan halad, a nagysebességű vonalak tervezése, megépítése és átadása évtizedekben mérhető folyamat. Ez abból a szempontból jó, hogy nagy meglepetések nem lesznek, évekre előre tudható, hogy hol terveznek/építenek új vasútvonalat. Hátrányos azonban azért, mert Európa elvesztette vezető szerepét ebben is, az innováció átkerült Ázsiába, így egyre kevesebb rekord és fejlesztés származik Európából.
Európában 2021-ben összesen 11819 km olyan vasútvonal volt üzemben, ahol a megengedett legnagyobb sebesség elérte vagy meghaladta a 200 km/h-t. Ezen felül további 2405 km állt építés alatt, 5713 tervezés alatt, míg további 3482 a hosszútávú tervekben szerepel csak.
Felkerült az UIC térképeire az új Párizs-Lyon összeköttetés is, így most már hivatalosan is biztosra vehető, hogy a franciák komolyna gondolják a megépítését.
Jelentős építkezés jelenleg Európában Spanyolországban (AVE), Ausztriában (bázisalagutak), Németországban és az Egyesült Királyságban (HSL2) zajlik.
Kiemelkedő még a szerbiai Belgrád-Novi Sad közötti vasútvonal átépítése, ahol 2022. februárjában már 200 km/h sebességgel száguldott a mérővonat. A belgrádi vasútvonal folytatása Magyarországon Kelebia és Budapest között "csak" 160 km/h-s sebességre épül át. A bontás februárban már megkezdődött
200 km/h sebességgel Szerbiában
Magyarország
Magyarország gyakran szerepel a hírekben, hogy nagysebességű vasútvonalat (gyorsvasutat sicc!) tervez és már szinte az összes szomszédos ország neve felmerült a tervekben, olyan célállomásokat megemlítve, mint Bécs, Varsó, Bukarest, Belgrád... Sőt az elmúlt években hallhattunk Budapestig közlekedő TGV-ről is már. Az UIC nagysebességű dokumentumai azonban sehol nem említi Magyarország nevét, se a középtávú, se a hosszútávú tervekben. Tekintve, hogy egy nagysebességű vasútvonal kivitelezése Európában a kezdetektől számolva elérheti a 20 évet is, nem számíthatunk arra, hogy ebben az évtizedben elérjük a 200 km/h sebességet kereskedelmi forgalomban bármelyik vasútvonalunkon...
Afrika
Afrikában egyedül Marokkó üzemeltet nagysebességű vasútvonalat 186 km hosszan, építés alatt egy km sem áll, tervezés alatt további 2010 km (Marokkó és Egyiptom), a hosszútávú tervekben további 2690 km szerepel.
Emeletes nagysebességű vonat Afrikában. A tervek között ennek a vonalnak a meghosszabbítása is szerepel (kép forrása: Wikimedia Commons)
Észak-Amerika
Észak-Amerikában csak az Amerikai Egyesült Államok üzemeltet és épít nagysebességű vonalat. Ami már elkészült, az a Northeast-Corridor, az USA keleti partján (ennek a vonalnak egy részlete szerepelt a 2001-ben megjelent Train Simulatorban is). Építés alatt áll a Kaliforniai nagysebességű vasúthálózat első szakasza, a megnyitás 2025-re várható. Ez azonban meglehetősen képlékeny, függ a finanszírozástól és az aktuális kormány hozzáállásától.
Ami izgalmassá tette az évet, az a régi Acela-Expresszek utódjának megjelenése az USA sínjein. Hamarosan az utasforgalomban is megjelennek az új szerelvények.
Alstom Avelia 2020. június 1-én, egyike a 28 megrendelt szerelvénynek (kép forrása: Wikimedia Commons)
Észak-Amerikában az üzemelő nagysebességű vonalak hossza 735 km, további 563 km áll építés alatt és 1869 km tervezés alatt. A hosszútávú tervekben ezeken felül további 6044 km szerepel. A kontinens méretéhez és fejlettségéhez képest ezek meglehetősen szerény számok, a közeljövőben ezen a téren még a Közel-Kelet is jobban fog teljesíteni.
Dél-Amerika
Dél-Amerika jelenleg csak hosszú távon számol nagysebességű vasútvonalakkal, pedig már a 2014-es labdarúgó világbajnokságra el kellett volna készülnie az első vonalnak Brazíliában. Azonban mára már ezek a tervek a messzi jövőbe kerültek. Jelen állás szerint talán majd a távoli jövőben épülhet 638 km nagysebességű vasút, ami még Afrika teljesítményét is alulmúlja.
Ausztrália
Ausztrália 1749 km-rel szerepel a listán, az első vonal megnyitását azonban 2035-re teszik. További vonalak épülnek majd 2058-ig. Azonban az efféle terveket érdemes fenntartásokkal kezelni, a következő 30 évben még rengeteg dolog változhat.
Ázsia-csendes-óceáni térség
Ázsiában 2021-ben összesen 42217 km olyan vasútvonal volt üzemben, ahol a megengedett legnagyobb sebesség elérte vagy meghaladta a 200 km/h-t. Ezen felül további 16515 km állt építés alatt, 7357 tervezés alatt, míg további 18320 km a hosszútávú tervekben szerepel csak.
A Chaoyang–Linghai nagysebességű vasútvonal (angolos átírás) Kínában A 107 km hosszúságú vonalon az engedélyezet tlegnagyobb sebesség a mára már megszokottnak mondható 350 km/h
A növekedés motorja továbbra is Kína! A korábbi tervekben egy 4 + 4 vonalból álló nagysebességű "rács" megalkotása volt a cél, mely négy kelet-nyugati és négy észak-déli vonalból áll, összekapcsolva ezzel Kína legnagyobb városait. A célt mára már többnyire elérték, ezért az országos tervet továbbgondolták. A 4 + 4 vonalból álló hálózatot egy 8 + 8 vonalból álló hálózattá bővítették ki, melynek megépítése napjainkban is zajlik. Szinte minden hónapra jutott egy bejelentés egy újabb átadott vasútvonalról, mely olyan milliós nagyvárosokat kapcsolt össze, melyek neve Magyarországon szinte teljesen ismeretlen. A végső cél egy több, mint 80 ezer km-es nagysebességű országos hálózat, melyet a 8 + 8 vonalas törzshálózat, regionális-, intercity és vegyes használatú nagysebesség vonalak alkotnak majd.
Közel-Kelet
A Közel-Kelet bár földrajzilag Ázsiához tartozik, az UIC mégis külön kategóriaként kezeli. Az üzemelő nagysebességű vonalak hossza 1173 km, további 3079 km áll építés alatt, 2146 km tervezés alatt és 1831 km szerepel a hosszútávú tervekben.
Források
* UIC
Utolsó kommentek