A vasúti közlekedés fejlődésével és a vasútvonalak kiépülésével nem csak az áruk, de az előkelőségek, sőt az uralkodók is egyre inkább vonattal utaztak a díszes hintók helyett. Csakhamar presztizs kérdéssé vált a királyi pár megfelelő szintű kiszolgálása, emiatt a magán-vasútársaságok egymással vetélkedve királyi vonatokat készítettek a nemes utasok kényelmes utaztatásához. Azonban ez még mindig nem volt elég, a királyi pár nem szállhat le egy akármilyen állomáson, és főleg nem várakozhat az egyszerű polgársággal együtt.

A Gödöllői Királyi váró

Ezért a nagyobb állomásokon, ott, ahol számítani lehetett arra, hogy a király is le- vagy felszáll, az uralkodó számára külön váróterem, vagy mint Gödöllő esetében, külön épület épült a tiszteletükre. A monarchia szétesése, a királyságok, császárságok megszűnése, na és persze az elit réteg utazási szokásainak megváltozása miatt ezek a létesítmények is feleslegessé váltak. Bezártak, új funkciót kaptak, vagy mint Gödöllőn, gyönyörűen helyreállítva várják az érdeklődőket, immár nem csak a királyokat és családjukat.

Korábban az utazásoknál a várótermek jelentősége sokkal nagyobb volt, mint jelenleg. Akkoriban a vonatok jóval ritkábban, mindössze napi egy-kétszer közlekedtek. Aki nem akart lemaradni, az inkább hamarább indult és az állomáson várakozott. Nem beszélve az átszállások nehézségeiről, hiszen egy átszállásra nem percek voltak, mint manapság, hanem akár több óra is. Így a várótermeknek kényelmes teret kellett biztosítania az utasoknak, sok szolgáltatással együtt. Fodrász, étterem, könyv- és újságárus, kocsma, szálloda... és még ki tudja mi tartozott egy állomáshoz, hogy a vonattal utazók addig is hasznosan tölthessék az idejüket, míg a vonatuk megérkezik. Napjainkban az ütemes menetrend terjedésével együtt (vagy talán már korábbi időponttól) az állomási szolgáltatások is összezsugorodtak, egyedül talán az egyre több helyen elérhető ingyenes Wifi-t lehet kiemelni, mint fejlesztés. Jó példa erre Kecskemét vasútállomása, mely már az én életem során, a szemem láttára fejlődött vissza szinte egy táblás megálló szintjére.

A Gödöllői Királyi váró csodálatosan felújítva várja az érdeklődőket, ahol megismerkedhetünk a királyi vonatokkal, a királyi család utazási szokásaival.

A felüljáróról letekintve az állomásra

A vágányok felőli oldal

A homlokzat

Én nem is szaporítom tovább a szót, hiszen egy pontos és részletes összefoglalót kaptam egy ott dolgozó kedves teremőrtől, melyet most változtatás nélkül közlök is:

"A Pest-Hatvan–vasútvonalon 1867 tavaszán indult meg a közlekedés. Ugyanebben az évben kapta meg a magyar államtól Ferenc József és Erzsébet királyné koronázási ajándékul a gödöllői kastélyt és uradalmat, s ettől kezdve rendszeresen utazott vonattal Gödöllőre a királyi pár és kísérete. Hogy a király Bécsből közvetlenül Gödöllőre mehessen vasúton, Kőbánya állomás közelében két vasúti vonal között egy összeköttetést alakítottak ki, melyet máig királyvágánynak hívnak. 1867. április 2-án adták át a gödöllői földszintes állomásépületet, melyet később többször átépítettek. Kezdettől problémát jelentett a királyi fenségek várakozása a vasútállomáson. A „Váróteremnek használt szobácska kicsi, fülledt levegőjű és piszkos volt.” Ezért 1868-ban fából egy tiroli stílusú, ideiglenes udvari pavilont építettek.

Erzsébet királyné váróterme

A király váróterme

Az 1870-es évektől egyre élénkebb lett a vasúti forgalom, a királyi család gödöllői tartózkodása divatos, felkapott nyaralóhellyé tette a települést. Sok fővárosi polgár nyaralt Gödöllőn, és ők elsősorban vonattal utaztak, sőt az állomás környékén vásároltak vagy béreltek házat, ott alakult ki egy új nyaraló negyed. Gyakori volt, hogy a család tavasztól őszig a gödöllői nyaralóban tartózkodott, miközben a családfenntartó férj vonattal naponta bejárt a fővárosba dolgozni. Tehát szükségessé vált a vasútállomás épületének a fejlesztése. 1874-ben kétszintessé alakították az állomásépületet. A hivatali helyiségeken kívül első-, másod- és harmadosztályú várótermet, valamint vendéglőt alakítottak ki táncteremmel. Az állomás épületében lakott az állomásfőnök, két forgalmi tiszt, két pénztárosnő, a vasúti vendéglős és a pályafelvigyázó. Ez az épület már alkalmas volt a köznép utazási igényeinek a kiszolgálására.

Faragott székek bordó huzattal az előkelőségeknek

A hercegi váró

A falakon az Osztrák-Magyar Monarchia történelmi pillanatai

Balra a vonatokhoz, jobbra a város felé vezet az út

1882-ben pedig új Királyi Várót építettek neoreneszánsz stílusban. Budapesten a Keleti és a Nyugati pályaudvaron található még Királyi Váró, de azok a vasútállomás épületének részét képezik, Gödöllőn azonban külön épületet emeltek erre a célra. Egyébként a király utazásaihoz – ha nem volt megfelelő állomásépület – alkalmanként udvari sátrat állítottak fel. A gödöllői Királyi Váró a kastély kezelésében állt. Bár egyszintes épület, de a belső terek nagy belmagassága és a magas tetőfelépítmény miatt a mellette álló egykori kétszintes állomásépülettel azonos magasságú volt.

Az utca felől nézve

A vasút és a város felé nyíló bejárók adják az épület tengelyét. A város felőli oldalon portikusz található, négy Jón oszlopon nyugvó előtető, ahol az udvari kocsi várta a vonattal érkező királyi család tagjait. Az épület padlószintje azonos a peron szintjével, tehát csak a vonatba szállásnál kellett lépcsőt használni. Öntöttvas pilléreken nyugvó perontető fut körbe a sínek felőli oldalon és a két oldalhomlokzaton, ahonnan egy-egy mellékbejárat nyílik. A királyi pár megérkezésekkor vörös szőnyeget fektettek az épület bejárata és a vasúti szerelvény közé. A vonatról a tágas középső helyiségbe, a Hercegi Váróba érkezünk, amelynek a berendezését - Ripka Ferenc leírása szerint – bordó kárpitú selyem zsöllyék és pamlagok adták. Jobbra Erzsébet királyné várószobája, balra pedig Ferenc József szobája nyílt. A király szobájában egy íróasztalt, velencei tükröt, olívazöld kárpitú ülőgarnitúrát helyeztek el és ugyanilyen színű préselt selyem tapéta fedte a falat. Ugyanez volt a királyné várószobájának a berendezése is, csak halványsárga színben. A Pest-Gödöllő közötti 34,4 km távolságot 49 perc alatt tette meg a vonat 1z 1875-ből fennmaradt udvari menetrend szerint. A két világháború között Horthy Miklós kormányzó használta a Királyi Várót.

A felújítás előtti állapot (Forrás:vasutallomasok.hu)

Királyi váró borozó, a név nem, csak a funkció változott (Forrás:vasutallomasok.hu)

A második világháború végén a kivonuló német csapatok felrobbantották a vasútállomás épületét, amely teljesen elpusztult. A Királyi Váró pincéjében tárolt szenet is felgyújtották, amelynek következtében kiégett az épület teteje, csak a puszta falak maradtak meg. 1945 után lapos tetőt építettek a Királyi Váróra, és ez lett a jegykiadásra és a várakozásra szolgáló állomásépület a köznép számára. 1958-ban nyilvánították műemlékké. 2011-ben a Norvég Alap támogatásával Gödöllő Város Önkormányzata felújította a Királyi Várót, múzeumi kiállítóhelyet, kávézót és turisztikai centrumot alakított ki benne."

A felújítással egyedül a gödöllői utasok jártak rosszul, hiszen elvesztették a várótermüket.

További információk és képek a www.vasutallomasok.hu weboldalon találhatóak.

A Gödöllői Királyi Váró a Google térképén

Bajorország királyának, Nagy Lajosnak, a díszes királyi vonata a Nürnbergi Deutsche Bahn múzeumban tekinthető meg, de érdemes ellátogatni a Keleti pályaudvarra is az ún. Lotz terembe, mely szintén a királyi családok számára készült.

Budapestről Gödöllő mind HÉV-vel, mind vonattal könnyedén megközelíthető, ráadásul a HÉV állomás is és a jelenlegi gödöllői vasútállomás is a Királyi Váró szomszédságában található, így elvéteni sem lehet. Keddtől vasárnapig, reggel 10 órától délután 6-ig várja a látogatókat.

A váróterem megtekintésén kívül lehet még biztonságosan fotózni a vonatokat az állomási gyalogos felüljáróról, vagy a Gödöllői kastélyt is meg lehet még tekinteni.