Korábban már írtam a Münchenben található Verkherscentrumról, mely a Deutsche Museum közlekedési kiállítása. A múzeum három nagy csarnokból áll, ahol a szárazföldi közlekedés fontosabb, főleg német járműveiből láthatunk egy páratlan kiállítást. A hajózást és a repülést az Isar szigetén elterülő Deutsche Museum mutatja be, de ezen kívül van egy csak repüléssel is foglalkozó múzeum még valahol.
A múzeum új bejárata
Legutóbbi látogatásom óta a múzeum is kicsit megváltozott. Korábban az hármas csarnok oldalán volt a bejárat, most azonban már az első csarnokon keresztül lehetett belépni. Nekem és a barátnőmnek a belépés ingyenes volt, mivel még januárban voltunk a Deutsche Museumban, ahol kaptunk két ingyen belépőjegyet ide. A teljes árú jegy amúgy fejenként 6 euróba került volna.
A jegyekért cserébe a bejáratnál kaptunk két színes kör alakú matricát, melyet fel kellett volna ragasztanunk a látogatáshoz. Én ezt egy laza mozdulattal zsebre vágtam, ahonnan szőrén-szálán el is tűnt. Ez a kilépésnél némi izgalmat okozott, ugyanis három teremőr is kereste rajtunk a matricát. Végül azonban szerencsésen, észrevétlenül a büfén át kilógtunk.
A múzeum előtt a Bayerische Zugspiccban két villamos mozdonya is ki van állítva, a fotón a kettő közül az egyik látható. A másik típusból egy pedig Garmisch-Partenkirchenben is megtekinthető
Régi favázas villamos az 1910-es évekből
A Berlini S-Bahn egyik régi motorkocsija szemből...
...és belülről is
A múzeumban megtekinthető Kelet-Berlin egyik régi S-Bahn kocsija is a DR 165 sorozatból. Ez a típus 1928-ben állt forgalomba és a legutolsó kocsit 1997-ben selejtezték, vagyis a típus 69 évig! szállította az utasokat.
Az egykori Müncheni S-Bahn motorvonata (DB 420 sorozat) szemből...
...és szintén belülről. A képen a dohányzó! szakasz látható
A DB 420 sorozat a Müncheni S-Bahn vonalain közlekedett a megnyitás napjától, de ilyen szerelvények kerültek más nagyvárosok S-Bahn vonalaira is. Münchenben a helyüket fokozatosan vették át 2000-től a modernebb DB 423 sorozatú motorvonatok. A legutolsó kocsit a város 2004-ben vonta ki a forgalomból. Egy nosztalgia üzemben közlekedik, egy pedig itt lett kiállítva. Stuttgartban még jelentős számban üzemelnek, de az ottani létüket az új DB 430-as sorozat veszélyezteti. De egy részük nem kerül elbontásra, hanem Münchenbe érkezik, kisegítő vonatként (Ne feledjük, hamarosan az utolsó S-Bahn vonalat is villamosítják a bajor fővárosban, így elkel majd a segítség).
A tervek szerint 15-20 szerelvény visszatéréséről lenne szó!
S-Bahn szimulátor
A svájci RhB Ge 6/6 sorozatú "Krokodil" villamos mozdonya
A Ge 6/6 másik oldala, a múzeum zsúfoltsága szinte lehetetlenné tette a jó fotók készítését
A normál nyomtávolságú vonatok közt megbújva egy RhB Ge 6/6 sorozatú mozdonyt is kiállítottak itt. Az 1000 mm-es nyomtávolságú sorozatot a svájci RhB vasúttársaság üzemeltette a Gotthard-vonalon. A SLM BBC MFO összesen 15 db-ot gyártott a mozdonysorozatból 1921 és 1929 között. Selejtezése 1974-ben kezdődött, de még 2008-ban is volt üzemelő példány. A 412-es pályaszámút 1925 november 27-én gyártották, majd 83 év szolgálat után selejtezték! A Co'Co' tengelyelrendezésű, hattengelyes, 66 tonnás mozdony 1076 lóerő teljesítményre és 55 km/h sebességre volt képes.
Mitropa étkezőkocsi, belsejében napjainkban előadásokat tartanak kisebb csoportok részére
A második csarnok végében korabeli és mai vasúti biztosítóberendezéseket állítottak ki
Nincs közlekedési múzeum terepasztal nélkül! A képen egy ÖBB 4010 sorozatú motorvonat kaptat fel a hegytetőn lévő állomáshoz
DB 420 sorozatú S-Bahn lent, Regionalzug rozsdamentes Silberling kocsikkal fent
Cugnot gőzkocsijának modellje, egy nagyobb replika Nürnbergben van kiállítva a Deutsche Bahn múzeumában
Cugnot gőzkocsija – mint a világ első működő gőzüzemű járműje – a gőzmozdony és az automobil közös ősének tekinthető. A jármű első útját 1770-ben tette meg.
Sajnos a gőzgép teljesítménye kicsinek bizonyult, mert a jármű terhelt állapotban kis sebességgel, mintegy 3 – 4,5 km/h sebességgel tudott haladni, és a kis kazán miatt 12–15 percenként gőzfejlesztés miatt meg kellett állni.
A gőzkocsi eredetije ma a párizsi Műszaki Múzeum gyűjteményében található.
München is rendelkezett trolibuszüzemmel, de ez nem tartott sokáig. Az egyetlen vonal 1948 és 1966 között üzemelt, a 9,3 km hosszú 600 V egyenáramú vonal a Romanplatz-ot kötötte össze a Wolfratshauser Straße-val. A trolibuszüzem egyik utolsó járműve is itt kapott végső menedéket.
A múzeum elhelyezkedése, megközelítési lehetőségekről bővebben a korábbi Verkherscentrum postban lehet még olvasni. És utólagosan még egyszer köszönet Ritának a fotózásban nyújtott segítségért! :)
Utolsó kommentek