A Siemens és a Thyssen Krupp az 1990-es évek végére kifejlesztette saját mágnesvasút rendszerét, a Transrapidot, mely már alkalmasnak bizonyult a kereskedelmi forgalomhoz is. A két nagyvállalat által alkotott konzorcium igyekeztek eladni a terméküket, a nagyratörő tervek között szerepelt egy Berlin-Hamburg, sőt egy Berlin-Budapest mágnesvasút vonal is, a kisebb projektek közül pedig a müncheni főpályaudvart a nemzetközi reptérrel összekötő 37,4 km-es vonal volt előrehaladott tervezési fázisban.
A Transrapid München szerelvénye a Müncheni Nemzetközi repülőtéren kiállítva (Kép forrása: Wikimedia Commons)
Végül azonban Európában nem épült közforgalmú maglev vonal, sőt egy baleset a tesztpálya sorsát is megpecsételte. Az első reptéri maglev vonalra egészen 2004-ig kellett várni, ekkor indult meg ugyanis Sanghajban a forgalom a Sanghaj-Putungi nemzetközi repülőtér és a város között.
Európa így újabb terülten került technológiai- és versenyhátrányba Ázsiával szemben.




Utolsó kommentek