Vonattal? Természetesen!

Az ausztriai Jenbach állomásról indul Tirol egyik kisvasútja, a Zillertalbahn, mely a Ziller patak völgyét szolgálja ki. A kisvasút hossza 31,7 km, a pálya részben kétvágányú, de nem villamosított. A pályán dízelmozdonyok által vontatott ingavonatok és háromrészes motorvonatok közlekednek, csúcsidőben félórás követést biztosítva a völgy lakóinak.

Várakozás a visszaindulásra Mayrhofenben

A korszerű szerelvények óránként akár 70 km/h sebességgel is közlekednek, ám a sok megálló (melyek közül több feltételes) miatt a menetidő nem túl barátságos. A kisvonat télen a síelőket, nyáron a túrázokat, ezen felül a helyi lakosokat, iskolásokat, dolgozókat szállítja. A legtöbb állomáson közös peronos átszállás van az autóbuszokra, Jenbachban pedig az innsbrucki S-Bahnra és bizonyos távolsági vonatokra is.

A magyar kormány 2023 márciusában jelentette be, hogy Budapest és Székesfehérvár között a meglévő 2x2 sávos autópályát a jövőben 2x3 sávossá építi át. Indoklásuk szerint a megnövekedett forgalom miatt szükséges, ezáltal gyorsabb és biztonságosabb lesz az autózás a Balaton irányába.

Huszonhat sáv vajon már elég lesz?

A különböző fórumokon egyből meg is indult a vita, hogy valójában szükséges-e ez a beruházás? Nem lenne-e jobb helye máshol ennek pénznek? A vitatkozók két jól elkülöníthető táborra szakadtak: az autótulajdonosokra, akik minden útfejlesztést támogatnak és a tömegközlekedőkre, akik inkább a vasutat fejlesztenék az autópálya helyett.

Vajon hoszútávon megoldást jelent a főváros és a Balaton közötti autópálya-fejlesztés vagy felesleges pénzkidobás?

Az elmúlt évek során lassacskán beutaztam egész Magyarországot Kecskemétről, majd átlépve az országhatárt is egyre távolabb és távolabb jutottam, míg végül már közel 20 országban jártam vonattal. Ám valahogy mindig úgy alakult, hogy a Kecskemétről Budapestre vezető legrövidebb (ám egyáltalán nem a leggyorsabb) irányt mindeddig kihagytam.

A tavaszi szabadságom alatt, két barátom javaslatára is végre időt szakítottam rá, hogy meglátogassam ezt az elhanyagolt vonalat is.

A vonalon közlekedő motorvonat

Bevallom, nem voltak nagy elvárásaim, ismertem már a vonalat mások beszámolóiból. Egy mellékvonal, melyen azért van jelentős forgalom, mert Budapest elővárosi vasútvonala, az utolsó, mely kimaradt az elmúlt évek fejlesztéseiből. A vonalon jelentős műtűrgy vagy látványosság nincs, alföldi, így se híd, alagút, nagyobb lejtő vagy emelkedő nem teszi érdekessé az utazást.

Olaszország folyamatosan fejleszti a vasúthálózatát, hogy nagyvárosait egyre gyorsabb járatokkal köthesse össze. Az első, kimondottan a nagysebességű vasúti személyszállítás céljából épített ún. direttissimák építése már 1907-ben megkezdődött Róma és Nápoly között. Napjainkban 923 km hosszúságú olyan vasútvonal van Olaszországban, ahol a vonatok maximális sebessége 250 km/h vag több és kb. további 500 km áll építés, fejlesztés vagy tervezés alatt.

Nagysebességű vonat Bari Centrale állomáson (kép forrása: Wikimedia Commons)

Ezek közé tartozik a Nápolyból Bariba vezető pálya is, mely az "olasz csizma" két oldalát kapcsolja össze, szárazföldi összeköttetést biztosítva a Tirrén-tenger és az Adriai-tenger között. A nagyszabású fejlesztések eredményeképpen a jelenlegi egyvágányú vonal végig kétvágányúvá válik és a maximális sebesség 250 km/h-ra nő.

Németország az élen járt a vasúti járművek építésében és üzemeltetésében. A német ipar ontotta magából korának korszerű gőz, később dízel- majd villamos mozdonyait. Az elért eredmények demonstrálására, a szomszédos országok lenyűgözésére mindig a sebesség emelése volt a legegyszerűbben és legkönnyebben láttatható fejlesztés.

A világrekorder gőzmozdony Berlinben (kép forrása: Bundesarchivum.de)

Az 1935 és 1937 között kifejlesztett DR 05 sorozatú gőzmozdonyok a Deutsche Reichsbahn kísérleti gyorsvonati mozdonyai voltak, amelyeket átlagon felüli utazósebességre szántak. Az egyes egységek - három mozdony két különböző alapkivitelben - nagyrészt megfeleltek az egységgőzmozdony koncepciójának.

A 05 002 pályaszámú mozdony 1936-ban 200,4 km/h sebességgel felállította a gőzzel hajtott vasúti járművek sebességi világrekordját, és ezzel a leggyorsabb német gőzmozdony maradt.