Vonattal? Természetesen!

A Le Mistral egy expresszvonat volt Franciaországban Párizs és Nizza között. Az 1950-ben elindított járat a Francia Államvasút (Société Nationale des Chemins de fer français, SNCF) zászlóshajója volt, a vonat utasai az elérhető legnagyobb sebességgel és a legnagyobb luxusban utazhattak.

A Le Mistral már villamos mozdonnyal és rozsdamentes acélból készült kocsijaival (kép forrása: dessinemoiuntrain.free.fr)

Nevét az erős, hideg és száraz helyi szélről, a mistralról kapta, mely Észak- és Északnyugat-Franciaországra csap le Camargua régió körül.

A járat olyan szolgáltatásokkal kényeztette az utasait, mint a két étkezőkocsi vagy a vonaton található fodrász. Sorsát az 1981-ben elinduló TGV pecsételte meg, mellyel sebességben már nem versenyezhetett.

Többen is megkongatták már a vészharangot, hogy a vasútmodellezés hobby népszerűsége csökken, mi több, negatív spirálba került. A modellboltokban egyre kevesebb a fiatal vásárló, a modellek ára pedig a kereslet csökkenésével meredeken emelkedni kezdett. Látszólag a vasútmodellezés válságba került, már nem érdekli az ifjúságot ez a szép és kreatív hobbi.

Terepasztal Spitalban, a modellezés "klasszikus" formája

Azonban nem ilyen egyértelmű a helyzet. A világ megváltozott, ezzel a lehetőségek is változtak. Régen szinte minden háztartásban voltak megfelelő szerszámok, a család férfitagjai pedig sok mindent meg tudtak otthon is barkácsolni. Ám a fogyasztói társadalom kinevelt egy olyan generációt, aki inkább újat vesz, mint hogy otthon a javítással vesződjön. ehhez hozzá jön még természetesen az a tény is, hogy a mai eszközök többnyire műanyagból vannak, gyakran silány anyagokból, így ha megsérülnek, elromlanak, a javításuk is szinte lehetetlen.

Eltűntek így az ügyes apukák és velük együtt a szerszámok is az életből, pedig ez a kettő nélkülözhetetlen, hogy egy ifjabb barkácsoló, ne adj isten modellező generáció felnőjön.

A fiatalságot ma már más eszközök veszik körül, másfajta, gyakran lenézett tudást birtokolnak. Elárasztottak minket a számítógépek és a mobiltelefonok, ma egy gyerek kezébe hamarabb kerül egy okostelefon, mint egy kalapács. Bár lehet, hogy a többség nem tud egy szöget egyenesen a fába belekalapálni, de a képernyők előtt eltöltött idő sem veszett teljesen kárba.

A vasúti teherszállítás elengedhetetlen kellékei a rendező-pályaudvarok, ahol a hosszú szerelvényeket újrarendezik, a teherkocsikból új szerelvényeket állítanak össze. Teherpályaudvarból létezik kicsi és nagy is, de akár egy kisebb állomáson is lehetőség van a szerelvény megbontására, kocsik elvételére vagy hozzákapcsolására.

Maschen Rangierbahnhof, Európa legnagyobb rendező-pályaudvara (kép forrása: Wikimedia Commons)

Ahol viszont sok tehervonat összefut és sok teherkocsi megfordul, ott a teherpályaudvarokat is a nagyobb forgalomhoz kell méretezni. Németország legnagyobb teherpályaudvara Hamburgtól délre, Maschen közelében található, ahol akár napi 11 ezer teherkocsit is képesek kezelni.

Ismerkedjünk meg Németország, sőt egész Európa legnagyobb, legforgalmasabb teherpályaudvarával a Maschen Rangierbahnhof-fal!

Vuhan Közép-Kína legnépesebb városa, Hupej tartomány székhelye. A Jianghan-fennsíktól keletre fekszik, a Jangce és a Han folyók találkozásánál. Három város, Vucsang, Hankou és Hanjang összeolvadásával jött létre.  Ma a város elismert politikai, gazdasági, kulturális, oktatási és közlekedési központ, több, mint 10 millió lakossal.

Vuhan tartományi jogú város. A város össz GDP-je 450 milliárd jüan, az egy főre jutó átlagos jövedelem pedig évi 68 000 jüan. A városban 50 francia vállalat működik, ami az egész országban működő francia cégek egyharmada.

Vuhan központi pályaudvara (kép forrása: Wikimedia Commons)

Így érthető, hogy központi fekvése, gazdasági fontossága, továbbá több vasútvonal itteni találkozása véget fontos vasúti csomóponttá és átszállóállomássá vált. Míg néhány éve csak a hagyományos vasútvonalak érintették a várost, addigra mára már öt nagysebességű vasútvonal is összefut itt. A város félúton fekszik Peking és Hongkong között, de a kelet-nyugati vasútvonalak is itt futnak keresztül.

Európát a 20. században rengeteg patinás vasúti járat szelte át. Különösen Nyugat-Európában már ekkor is igyekeztek közvetlen járatokkal összekapcsolni a fontosabb városokat és fővárosokat, és minden akkori igényt kielégítő, luxusvonatokat szolgálatba állítani.

A L'Oiseau Bleu 1979-ben Brüsszel főpályaudvarán egy SNCF CC 40100 sorozatú négyáramnemű villamos mozdonnyal (kép forrása: Wikimedia Commons)

Ezek egyike volt a Párizs és Brüsszel között közlekedő L'Oiseau Bleu (A kék madár) nevű járat is. A vonatot eredetileg a CIWL indította el 1929-ben, majd később 1947 és 1957 között expresszvonatként közlekedett. 1957-ben beolvadt a TEE hálózatba (mely a mai EuroCity vonatok elődjének felelt meg) és egészen 1984-ig közlekedett a két főváros között.