Vonattal? Természetesen!

Németország nagy területű ország, így a gyors közlekedés mindig is fontos szempont volt. A gyorsvonati gőzmozdonyok, a dízel motorkocsik, az országos autópálya-hálózat kiépítése mind a gyorsabb közlekedést segítette elő.

Az 1973 és 1991 között megépült Hannover–Würzburg nagysebességű vasútvonal is ezt a célt szolgálja, melyen elsőként Európában nem csak nagysebességű személyszállító motorvonatok, hanem tehervonatok is rendszeresen közlekednek.

InterCargoExpress egy DB 120 sorozatú villamos mozdonnyal (kép forrása: www.drehscheibe-online.de)

A 327 km hosszúságú Hannover–Würzburg nagysebességű vasútvonal szinte az egész országot átszeli észak-dél irányban, jelentősen lerövidítve az utazási időt az ország északi és déli része között. A vasútvonalat már eredetileg is úgy tervezték, hogy a teherszállítás igényeit is ki tudja elégíteni. 1991-ben, a vonal megnyitásánál itt mutatkoztak be az InterCargoExpress vonatok is, melyek Németország leggyorsabb tehervonatai voltak.

Az Amerikai Egyesült Államok is szeretne lépést tartani az európai és az ázsiai vasútfejlesztésekkel, ám mindezidáig csak az ország keleti partján sikerült beindítani a nagysebességű személyszállító szolgáltatást. Ami, tegyük hozzá, csak amerikai szemmel nagysebességű, Európa és Ázsia és lassan Afrika is köröket ráver az USA-ra, már ha csak a sebességet vesszük figyelembe.

Az új motorvonat látványterve

Azonban a tengerentúlon sem állt le a fejlődés, az 1996-ban elindított Acela Express már egyre kevésbé felel meg a megváltozott igényeknek. Nőtt a forgalom az útvonalon és a sebességet is szeretnék tovább emelni. A régi szerelvények kiváltására is időben gondolni kell. A korábbi Bombardier-Alstom együttműködés keretében legyártott szerelvények utódja az Avelia Liberty fantázianevű motorvonat lesz, melyet az Alstom a Pendolinok tapasztalatait felhasználva gyárt a New York államban található Hornell városának gyárában. A kocsiszekrények gyártása már megkezdődött, forgalomba várhatóan 2021 és 2022 között állnak majd.

Évek óta hagyomány, hogy Kecskemét város modellezőklubja, a TGV 2000 ősszel kiállítást rendez a klubtagok terepasztalaiból. A kiállításon N, TT, HOe és H0 méretarányú vasútmodellek láthatóak, melyet egy kisebb ajándékbolt képeslapokkal és hűtőmágnesekkel és kettő, gyerekek számára is kipróbálható terepasztal tesz teljessé.

H0-s méretarányú terepasztal egy svájci BLS ingavonattal

A kecskeméti Hirös Agóra Kulturális és Ifjúsági Központ kiállítása október 14. és 22. között várja az érdeklődő fiatalokat és időseket egyaránt.

Tirol tartomány Ausztria leggazdagabb és földrajzilag talán a legtagoltabb része. A sok hegy és völgy között a közlekedés sokáig kihívás volt, télen a nagy hó, nyáron a sok eső nehezítette az utazók dolgát. Nem csoda hát, hogy a 19. század elejére már vasút hálózta be az egész tartományt, az építők a nehéz terepen gyönyörű vasútvonalak egész sorát építették meg az évek alatt.

Vonatkereszt a Zillertalbahn vonalán

Ausztria legismertebb kisvasútja a Mariazellerbahn, ám Tirol is tartogat érdekes programokat az odalátogatóknak Az Alsó-Inn völgyi vasútvonalon, Innsbruck felé található Jenbach, a vasúti járműgyártásáról is ismert város. Vasútállomása mára már vesztett korábbi jelentőségéből, hiszen a távolsági vonatok az új, mélyben futó alagútban robognak, ám azért még tartogat meglepetéseket. Az ausztriában országosan kiépült 1435 mm-en felül innen indul egy 760 mm-es kisvasút a Ziller patak völgyén át Mayrhofenig, a túloldalon pedig egy 1000 mm-es fogaskerekű vonal kezdődik, mely a Achensee-hez vezet.

Nemzedékek óta az ablakok előtt elsuhanó városok, falvak és a táj képe elválaszthatatlan a vasúti utazástól.

A vasút történetét átlapozva magától érthetődõ, hogy a vasúti közlekedés a város és a táj részei közé tartozik. A városok a vasútvonalak mellé és köré épültek, a vasút a környezetünk szerves része lett. A Rajna völgye, beleértve a vasútvonalakat is, a világ kulturális örökségei közé tartozik, de megemlíthetjük még itt a Semmering hágót és a tájba illeszkedő gyönyörű Semmeringbahn nevű vonalat is.

Élvezzük a kilátást! (kép forrása: Wikimedia Commons)

A lakosok egymást követő nemzedékeit nem zavarta a vonatok zaja. A vasút legtöbbször már régebb óta jelen volt, mint ahogy a mellette élő emberek.

A vasútnak ez a saját magától értetődő természete, és az, hogy a környezetünk része és mindenki közlekedési eszköze, egyre inkább megkérdőjeleződik: egyre több vasúti pálya tűnik el a több méter magas falak mögött. Úgy tűnik, hogy ma már nem játszik szerepet a városi vagy a tájképi környezetben, és a környezetbarát közlekedési eszköz használóinak sem adnak lehetőséget a környék megismerésére.