Vonattal? Természetesen!

Ahogy a fapados repülőjáratok egyre jobban terjedtek, úgy szűntek meg Európa-szerte az éjszakai vonatjáratok. Régen olyan izgalmas utakat is megtehettünk éjszaka, mint a Zürich-Barcelona, Budapest-Velence vagy a Madrid-Lisszabon. A járműpark elavult, a vasúttársaságok nem fektettek be a szolgáltatásba, így a kitartó utasok is lassan elpártoltak.

Az új Nightjet ingavonat számítógéppel készült látványterve

Szinte csak az Osztrák Államvasút, az ÖBB látott fantáziát továbbra is az éjszakai vonatozásba, így a többi országtól is átvette a szolgáltatások egy részét és Bécset tette meg Európa vasúti központjává. A bizalom nem volt hiábavaló, az éjszakai járatok forgalma fellendült, egyedül a COVID az, ami megtörte a trendet. De nem csak a korábbi szolgáltatások egy részét vitték tovább, hanem a jövőben újabb viszonylatokat is szeretnének beindítani. A terjeszkedéshez pedig járművek is kelleni fognak.

Június végén hat nap szabadságot kaptam váratlanul (bár korábban is tudtam róla, hogy kapni fogok, de az első napjáig nem hittem el), amit nem szerettem volna tétlenül a szobámban tölteni. Spanyolország és Olaszország szerepelt a választási lehetőségek között, ám az idő rövidsége és a repülés körüli bizonytalanság miatt végül Spanyolországot elvetettem Olaszország javára.

Végállomás: Ravenna

Az utazást az idő rövidsége és a rugalmasság miatt Interrail jeggyel terveztem, és tanulva a korábbi kényelmetlenségekből, most papír alapú, hagyományos jegyet választottam. A tervezett útvonal a Wörgl-Brennero-Bolzano-Bologna-Rimini lett, kiegészítve egy kis tengerparti vonatozással Pescara felé.

Az Interrail mellett szólt, hogy az általam szabadon választott négy napot tetszőleges vonatutazásra felhasználhattam, egy hónapon belül, szabadon megválasztva az útirányt, késés, vagy bármilyen váratlan esemény esetén pedig rugalmasan módosíthattam a tervemen. Anyagilag viszont nem érte meg, a bolognai/rimini-i EC olyan kedvező jegyárakat kínált még az indulás napján is, hogy azzal az Interrail nem versenyezhet.

A klímaválságra és az üzemanyaghiányra adott válaszként Németország kísérleti jelleggel bevezete 2022. nyarán a 9 eurós havi bérletet, mely érvényes volt Németország egész területén a regionális vonatokra és a városi tömegközlekedésre (a távolsági- és nemzetközi vonatok kivételek voltak).

Egy 9-Euro-Ticket, mely egy hónapon át érvényes Németország egész területén a regionális vonatokra, buszokra és városi közlekedésre (kép forrása: www.ndr.de)

Miközben a politikusok még mindig a népszerű 9 eurós jegy utódjáról vitatkoznak, Spanyolországban a 0 eurós jegy válik lassan valósággá. A jövőben ingyen utazhatunk a vonatokon?

"Boldogok, ha egyáltalán érkezik egy vonat" - kezdi beszámolóját az nzz.ch nevű svájci weboldal, ugyanis értesülésük szerint káosz uralkodik a Németországból Svájcba vezető legfontosabb vasútvonalon, a Mannheim-Karlsruhe-Bázel vasútvonalon, mely a Rajna-völgy déli részén, annak keleti oldalán fut.

Karlsruhe-Durlach állomás (kép forrása: Wikimedia Commons)

A Németországból Bázelen keresztül Svájcba tartó személyvonatok 60 százaléka késik. Csak az SBB-nél a nemzetközi tehervonatok egyötödét törlik emiatt. A német Rajna-völgyi vonal problémái rossz emlékeket idéznek fel. Az építkezések miatt a Rajna-völgyi vonal kapacitása Bázel és Karlsruhe között erősen korlátozott.

A COVID-19 világjárvány az olasz gazdaságot súlyosabban sújtotta, mint sok európai szomszédját: Olaszország GDP-je 8,9%-kal csökkent, szemben az Európai Unió (EU) átlagos 6,2%-os csökkenésével. Az ország még mindig az egyik legsúlyosabb halálozási arányt szenvedi el Európában.

Genova főpályaudvara (kép forrása: Wikimedia Commons)

A világjárvány által okozott gazdasági károk miatt az EU elindította az EU következő generációs reform- és beruházási programját (NGEU), amelynek célja a gazdasági fellendülés ösztönzése, a környezeti és digitális átállás felgyorsítása, valamint a munkavállalók munkahelyi képzésének javítása a területi, generációs és nemek közötti különbségek csökkentése érdekében. Olaszország az első kedvezményezettje az NGEU két fő eszközének: a fellendülési és ellenállóképességi alapnak (RRF) és a kohéziót és az európai területeket célzó helyreállítási támogatásnak (React-EU).