Vonattal? Természetesen!

A Brenner-bázisalagút (németül: Brennerbasistunnel; olaszul: Galleria di base del Brennero) egy 55 kilométer hosszúságú, épülő vasúti alagút a Keleti-Alpok alján, a Brenner-hágó alatt. Elkészülte után ez lesz a világ második vagy harmadik leghosszabb vasúti alagútja, a svájci Gotthard-bázisalagút és (a befejezés relatív időpontjától függően) a Franciaország és Olaszország közötti Mont d'Ambin-bázisalagút után. Az alagút az ausztriai Innsbrucktól az olaszországi Franzensfeste-ig tart majd, és a jelenlegi Brenner-vasútvonal egy részét váltja fel. A vonal a transzeurópai közlekedési hálózatok (TEN-T) 1. vonalának, a Berlin-Palermo útvonalnak a része.

Ha elkészül az alagút, búcsút mondhatunk a három mozdonyos vonatoknak is (kép forrása: Rail.picture)

Az Alpokban, Ausztria és Olaszország határán fekvő Brenner-hágó az egyik legfontosabb közlekedési összeköttetés Észak- és Dél-Európa között, és a rajta átvezető autópálya hírhedt a gyakori dugókról. A tranzitforgalomból származó szennyezés komoly gondot jelent az itt lakóknak. Az előrejelzések további forgalomnövekedést jósolnak, miközben a kapacitás már most is szűkös!

Ezen a helyzeten úgy kívánnak enyhíteni, hogy az új alagúttal jelentősen javítják az Észak-Tirol és Dél-Tirol közötti vasúti összeköttetést, ami lehetővé teszi, hogy a vonatok sokkal gyorsabban átkeljenek az Alpokon. Jelenleg a Brenner térségében a sebesség alig haladja meg a 70 km/h-t a meglévő pályák meredeksége miatt, amelyek a hágót 1371 méteres tengerszint feletti magasságban keresztezik.

Kína és vasútja gyakran szerepel a hírekben és itt a blogon is: szupergyors motorvonatjai, melyek 300-zal vagy még gyorsabban szelik át a kontinensnyi országot, emberek tízezreit szállítva az alig 15 éves hálózaton. Ám a kína ivasút sem csak a nagysebességű járatokból áll, sőt a pekingi olimpia előtt is volt vasútjuk. A szupervonatok árnyékában szinte feledésbe is merültek azok a fővonalak, melyen mind a mai napig hagyományos vonatok közlekednek dízelvontatással.

Egy DF4B sorozatú dízelmozdony egy távolsági vonattal (kép forrása: Wikimedia Commons)

A hatalmas kiterjedésű hálózat hétköznapi dolgozója a DF4 sorozat, melyből és alváltozataiból több mint 7000 db-ot gyártottak le Kína és a környező országok számára.

Vonattal utazni sokfelé és sokféleképpen lehet. Ha vasúti utazásra gondolunk, legtöbbször egy kényelmes személykocsi jelenik meg szemünk előtt, ám nem mindenki ezt a formáját választotta az utazásnak.

Régen és napjainkban is a vonatok gyakran visznek potyautasokat is, akik jegy nélkül, kalandvágyból vagy kényszerből választják a veszélyesebb utat. Potyázni nem csak személyszállító vonatokon lehet, sőt! Nagyon sokan a tehervonatokat választották és még napjainkban is választják az utazásukhoz.

Egy hobó segíti fel társát egy mozgó tehervonatra (kép forrása: National Archives and Records Administration)

Ez a forma bár kalandos, sőt talán még irigylésre méltóan romantikus is, korántsem veszélytelen! Volt idő, hogy több ezren éltek ezzel az Amerikai Egyesült Államokban, főleg a nagy gazdasági világválság idején.

2022-ben ismét egy újabb Ausztriai szezon vette kezdetét, számomra ráadásul egy új helyen, a Ziller-völgyi Zell am Zillerben. Túlélve a karácsony és a szilveszter fáradalmait, az első szabadnapomon az egyik kollégámmal tettünk egy rövid kirándulást a közelben lévő sípályákhoz, ami egyúttal a völgy legnagyobb síközpontja is. Az egész évben közlekedő Rosenalmbahn-kötélvasút a hotel közeléből indult, így nem igényelt nagy szervezést sem a felfelé tartó rövid út.

A felső állomáson

A település télen szinte csak a síelőké, így minden szolgáltatás a síeléshez kapcsolódik vagy azt egészíti ki. Csak télen közlekedő síbuszok járnak a hotelek és a sípfelvonók között, minden sportbolt kinyit rövid időre és a faluban szinte csak síruhát és sífelszerelést lehet kapni. A síruhás, síléces emberek közül mi így igen csak kilógtunk a sorból egyszerű hétköznapi ruhánkkal.

Magyarország vasúti közlekedésének gerincét még mind a mai napig a MÁV V43 sorozat, becenevén a Szili (a szilícium egyenirányítója miatt) jelenti. A villanygépekből 1963 és 1982 között összesen 379-et gyártottak, ezzel a legnépesebb típus Magyarország vasúti közlekedésében.

A MÁV V43 sorozat különböző festésekben a Magyar Vasúttörténeti Parkban (kép forrása: Wikimedia Commons)

A mozdonyok külföldi licenc alapján épültek, az első nyolc még Németországban, Essenben, a folytatás azonban már Magyarországon a Ganz Villamossági Művekben.

A V43-asok azonban nem minden előzmény nélkül születtek, kifejlesztését számos francia típus előzte meg, de később néhány korszerűbb utód is elkészült a francia Alsthom és partnerei gyáraiban.