Vonattal? Természetesen!

A vasútmodellezés szinte egyidős a vasúti közlekedéssel, a korai gőzmozdonyok ugyanúgy megérintették a fiatalokat és a műszaki beállítottságú felnőtteket, mint napjaink modern gépei. A kezdetben csak a nagyvasúti járművekhez hasonló modellek egyre kisebbek és egyre részletgazdagabbak lettek, a választék pedig fokozatosan nőtt.

A MÁV ikonikus mozdonya a MÁV V43 sorozat

Sajnos azonban a magyarországi vasútmodellezők és gyűjtők nem nagyon voltak elkényeztetve magyar járművekkel, az ügyesebbek maguknak készítettek egyet-egyet, a kevésbé ügyesek pedig beérték a külföldi vasutak hasonló gépeinek magyar kiadásával, melynek minősége sokszor hagyott kívánnivalót maga után.

Az Alsó-Inn völgyi vasútvonalról és az Új Alsó-Inn völgyi vasútvonalról már több bejegyzésemben is szó esett, most azonban csak egy kicsinyke, de annál fontosabb eleméről lesz szó, melynek én egyszerűen csak a stansi vágánykapcsolat nevet adtam.

Kamionszállító vonat robog Innsbruck felé a régi vonalon. A két vágány azért távolodott el egymástól, hogy a kettő közé beékelődjön az új vasútvonal. A vágányok közötti távoli vízszintes fehér csík már az alagútportál koronája

Ez a vágánykapcsolat csatlakozást biztosít a régi és az új Alsó-Inn völgyi vasútvonal között, lehetővé téve, hogy az eltérő sebességű pályákon közlekedő szerelvények zökkenőmentesen tudjanak a két vasútvonal között váltani. 

De lássuk, hogyan is néz ki ez a gyakorlatban!

Európában jelenleg több nagyszabású vasúti építkezés zajlik, melyek leglátványosabb és legizgalmasabb elemei a hosszú bázisalagutak. A bázisalagút nem a hegy gerincét, hanem jóval alacsonyabban, a hegy lábánál töri át az akadályt. Jelenleg az olasz-osztrák határon épülő Brenner-, az olasz-francia határon épülő lyoni-, az Ausztriában található Semmeringet áttörő Semmering- és a szintén osztrák Koralm-bázisalagút szerepel a hírekben.

Az épülő alagút 2020-ban (kép forrása: Railwaygazette.com)

Azonban tőlünk távolabb, a messzi Spanyolországban is épül egy bázisalagút, mely a Pajares-hágón át vezető utat fogja lerövidíteni.

Az alagút León és Gijón, távolabbi térbe helyezve a főváros, Madrid és Asztúria közötti távolságot fogja jelentősen lerövidíteni és számos érdekes technikai jellemzővel is bír. A tervek szerint az új alagút a közeljövőben, 2024-ben nyílik meg a forgalom előtt!

Az Amerikai Egyesült Államok vasúti közlekedését elsősorban a nagy teherszállító magán vasúttársaságok uralják, a hosszú vonatok akár több, mint 100 kocsiból is állhatnak. A rendkívül magas vasúti teherfuvarozási részarány mellett teljesen eltörpül a távolsági vasúti személyszállítás, a távolsági utazások mindössze 0,1 %-a zajlik vonattal, az emberek többsége saját autóval vagy a kiterjedt belföldi repülőjáratok egyikével közlekedik.

Vasúti híd Fresnóban 2017-ben. Hamarosan vonat is fog közlekedni rajta? (kép forrása: Wikimedia Commons)

Színvonalas, relatív nagysebességű vasúti közlekedés mindössze a keleti parton található, néhány fővonalon. Éppen ezért is volt érdekes bejelentés még 2008-ban, hogy Kalifornia állam, mely gazdaságilag olyan erős, hogy talán csak 10 ország előzi meg, szintén nagysebességű vasutat épít. A terv többször módosult, többnyire az eredeti tervekhez képest a tartalom csökkent, de már építik a vágányokat. Az építkezés előrehaladtával pedig hamarosan járművekre is szükség lesz.

Az ausztriai Tirolban, Kundl közelében található a Kundler Klamm, magyarul a Kundli szurdokvölgy, mely az eddig meglátogatott szurdokokhoz képest a legkönnyebben megközelíthető és bejárható.

A különleges természeti képződmény kialakulását egy legenda magyarázza el, melynek több változata is kering az interneten és a köztudatban.

Gonosz és veszélyes sárkány, hős lovag, félelmet nem ismerő harc, majd a győzelem kellett ahhoz, hogy ismét béke legyen Kundlban. A vad küzdelem során pedig kialakult a Kundl-szurdok!