A Francia Államvasút, az SNCF egy rendkívül kedvező ajánlattal állt elő a fiatalok számára. Az SNCF szeretné, hogy a fiatalok többet utazzanak, és ezt természetesen vonattal tegyék!
TGV Réseau szerelvény Bèziersben (kép forrása: Wikimedia Commons)
Az új TGVmax online vásárolható jegy havonta mindössze csak 79 euróba kerül, mely korlátlan utazást tesz lehetővé a TGV és az Intercités járatok 94%-án Franciaországon belül.
Néhány évtizede még a maglev technológia volt a vasúti közlekedés jövője, sokan ábrándoztak arról, hogy egyszer majd nagysebességű mágnesvonatok száguldoznak a nagyvárosok között, 400-500 vagy még több kilométert megtéve óránként.
Ám a jövő másként alakult, a drága technológia nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, így inkább lassú hanyatlásról és az érdeklődés lanyhulásáról beszélhetünk.
Suhan a szerelvény a magasba emelt pályán (Kép forrása: Wikimedia Commons)
Ám azért temetni sem kell a maglevet, a Japán tervekről korábban már volt szó itt a blogon is, és Kína sem mondott még le teljesen a technológiáról.
A kínai Csangsa, az elővárosokkal együtt közel 7 és fél milliós metropolisz úgy döntött, hogy saját maglev vasutat épít a város hagyományos nagysebességű vasútállomása és a 18,55 km-re található nemzetközi repülőtér közé.
Egyre több nagyváros büszkélkedhet azzal, hogy nem csak hagyományos, több évszázados műemlékeket tudnak kínálni az odalátogatóknak, hanem a várost magát és környezetét is bemutató terepasztalt. A dobogó élén évek óta Hamburg áll a világ legnagyobb, folyamatosan bővülő terepasztalával. De Magyarországnak sem kell szégyenkeznie, hiszen itt van nekünk a gyönyörű Miniversum a szépen felépített Budapesttel és az onnan kiinduló, egészen Bécsig vezető modell-vasútvonallal vagy a keszthelyi terepasztal a Balatonnal, a Dunántúllal és Semmeringgel.
Vágányok mindenfele (kép forrása: Wikimedia Commons)
A német főváros, Berlin sem maradhat így le, így ott is elkezdtek egy terepasztalt építeni 2002-ben. Így született meg a Loxx Miniatur Welten Berlin, mely jelenleg a világ harmadik legnagyobb terepasztala!
A Talgo történetének első részében áttekintettük, hogy mekkora utat tett meg a spanyol Talgo az első tesztektől a nagysebességű, később már nyomtávváltós szerelvényekig. A folytatásban pedig áttekintjük a legutóbbi évek fejlesztéseit és a nemzetközi sikereket.
Talgo vonatok Barcelonában (kép forrása: Wikimedia Commons)
Napjainkban a Talgo már nem csak Európában közismert, hanem több nemzetközi tendert is elnyert, és bizakodhat a jövőben is, mert további országok is érdeklődnek a nagy sebességnél is kedvező futásteljesítményű szerelvények iránt. A figyelmet pedig újabbnál újabb rekordokkal és különleges formájú vonataival igyekszik fenntartani a spanyol vállalat.
Legutóbbi cikkemben a Svájcba vezető éjszakai utazásomat írtam meg, majd az Arosabahn bemutatásával fejeztem be az élménybeszámolót. Hét nap svájci kinttartózkodás után január 15-én, vasárnap hajnalban újra útra keltem és hazaindultam.
Mivel az út nagy részét most nappal tettem meg, jobban nyomon tudtam követni, hogy merre is jár a vonatom, miközben öt országot is érintettem és összesen hatszor szálltam át.
Arosa kihalt vasútállomása vasárnap kora reggel
Az átszállások ismét meglehetősen szorosak voltak, így fotózásra nem sok idő maradt, de azért a fontosabb eseményeket sikerült megörökíteni. a több, mint 1130 km-es utazás alatt.
Utolsó kommentek