Németország is sok mellékvonalat zárt be az elmúlt évtizedekben, ám sok esetben a döntés elhamarkodottnak bizonyult. A vidéki vasutak újraindítása számos előnnyel jár, derül ki a Szövetségi Lakásügyi, Városfejlesztési és Építésügyi Minisztérium megbízásából készült tanulmányból. Ezek a földhasználatra gyakorolt pozitív hatásoktól kezdve a helyi és regionális gazdaság, a közlekedés, a környezet és a társadalom számára jelentkező előnyökig terjednek.
A csehországi Dolní Poustevna és a németországi Sebnitz közötti vonalon 2014. július 4-én, közel 70 évvel azután, hogy a II. világháborút követően bezárták, újraindult a személyszállítás. A 0,25 km-es szakasz újjáépítésének költsége 2,8 millió euróba került.
A PricewaterhouseCoopers WPG által készített Räumliche Effekte reaktivierter Schienenstrecken im ländlichen Raum (A vidéki területeken újraaktivált vasútvonalak strukturális hatásai) című tanulmányt a PricewaterhouseCoopers WPG készítette, és részletesen megvizsgálta a vidéki területeken hat újraindítási projektet, amelyek közül három sikeres volt, három pedig még nem valósult meg.
A szerzők 80 különböző eredményt és hatást azonosítottak az újranyitási projektekből. Ezek közül 28 a helyi vagy regionális gazdaságra, további 28 pedig a közlekedésre vonatkozott. További 12 a területfejlesztéssel vagy a területfelhasználással és -tervezéssel, hét a környezetre gyakorolt hatásokkal, öt pedig a társadalommal volt kapcsolatos.
A jelentés megállapítja, hogy Németország vasúthálózatának mérete az 1950-es 46 400 km-ről 2021-re 39 089 km-re csökkent, és az 1994-es vasúti reform óta további 5148 km-t zártak be, de a jelentés szerint 1994 és 2020 között 933 km-en újraindították a személyforgalmat, és további 364 km-t újra megnyitottak a teherforgalom számára. A jelentés rámutat, hogy a Deutsche Bahn 2019-ben vállalta, hogy nem zár be több vonalat, és munkacsoportot hozott létre a lehetséges újranyitási tervek vizsgálatára.
A szerzők szerint számos újranyitási projekt a vártnál sikeresebb volt. Példaként említik a baden-württembergi Stuttgart melletti Schönbuchbahnt, ahol 1996-ban újraindították a személyszállító vonatokat; 2000-ben a szolgáltatás már napi 6000 utast szállított, szemben az előrejelzések szerinti mindössze 2500 utassal.
A jelentés szerint az újranyitási projektek finanszírozása különböző forrásokból, többek között a közösségi közlekedésfinanszírozási törvényből (Gemeindeverkehrsfinanzierungsgesetz) lehetséges. A jelentés megjegyzi, hogy az egységes költség-haszon elemzés megállapításához használt kritériumokat 2021 végéig aktualizálni kell, hogy figyelembe vegyék a környezetvédelmi, éghajlat-változási és egészségügyi szempontokat.
A tanulmányhoz elemzett útvonalak a következők voltak:
* a Sebnitzből a csehországi Dolni Poustevnába vezető, 2014-ben újra megnyitott 0,7 km hosszú, határon átnyúló összeköttetés;
* a 10,1 km hosszú Stahringen - Stockach vonal Baden-Württembergben, amelyet 1996-ban nyitottak meg újra;
* a 32,2 km hosszú Brügge-Meinerzhagen-Gummersbach vonal Észak-Rajna-Vesztfáliában, amelyet 2003 és 2017 között három szakaszban nyitottak meg újra;
* a 48 km hosszú Schweinfurt-Kitzingen vonalon (Bajorország), amely utoljára 1987-ben közlekedett személyszállító vonat, és amelyet részben el is bontottak;
* a 61 km hosszú Langenlonsheim-Büchenbeuren vonal Rheinland-Pfalzban, amelyet utoljára 1984-ben használtak;
* az Ernstthal am Rennsteigből a thüringiai Probstzellába tartó 26 km hosszú úgynevezett Max és Moritz Bahn, amelyet utoljára 1997-ben használtak.
A jelentés szerint a bezárt vidéki vasútvonalak újranyitása hozzájárulna az egyenlőbb életkörülményekhez Németország-szerte, mivel a vasút jelentős hatással lenne az életminőségre és befolyásolná a vállalkozások elhelyezkedését. A szerzők szerint akár 3 millió ember is profitálhatna az újranyitásból.
A szerzők az újranyitási projektek sikerének és kudarcának tényezőit vizsgálva ajánlásokat fogalmaznak meg, amelyek többek között a korai és részletes infrastruktúra-tervezési munka szükségességét és a jövőbeli kapacitásigények figyelembevételének követelményét tartalmazzák. Egy másik ajánlás szerint az új vagy újranyitott állomásokat többcélú mobilitási csomópontoknak kell tekinteni a közlekedési módok közötti jó kapcsolat biztosítása érdekében.
A tanulmány hangsúlyozza, hogy "erős és együttműködő hálózatot" kell kialakítani a projektben részt vevők között, és biztosítani kell "a politikai döntéshozók közvetlen bevonását támogatóként", valamint "a korai PR-tevékenységet".
Forrás
* www.railwaygazette.com - Benefits accrue from rural railway reopenings, study finds
Utolsó kommentek