A 140-es vonalon az idők során rengeteg féle vonat megfordult, a gőzmozdonyokat dízelmozdonyok, majd villamos mozdonyok váltották. A mozdonyvontatású vonatok között pedig megjelentek a motorvonatok is a BDVmot és a BVhmot személyében, ám számomra ismeretlen okokból (valószínűleg a nem elégséges kapacitás miatt) mégis a mozdonyos vonatok lettek az egyeduralkodók mind az IC-k, mind a gyorsvonatok esetében.
A Hibrid IC Cegléd állomáson
Az egyvágányú, jelentős belföldi forgalmat lebonyolító vasútvonal többször is a kísérletezés terepévé vált, ezen a vonalon mutatkozott be először az országban ugyanis a "Hibrid-IC" és 2019 decemberében a két végállomás között megállás nélkül közlekedő Napfény- és Bugac InterCity is.
A hibrid IC
2006 decemberében a menetrendet drasztikusan átalakították. A kétóránként közlekedő IC-k és a szintén kétóránként közlekedő gyorsvonatokat összevonták egy ún. Hibrid-IC-be. Az új vonatnem ettől fogva óránként közlekedett ütemesen, cserébe viszont több helyen megállt és a menetideje is megnőtt. De az óránkénti közlekedés feledtette mindezt, hiszen még mindig jobb 10 perccel többet utazni, mint egy megfelelő vonatra egy teljes órát várni.
A Hibrid-IC-k kezdetben sok kritikát kaptak, ám az idő a döntéshozókat igazolta, olyannyira, hogy más vasútvonalakon is megjelent ez a kezdetben furcsa megoldás.
A Hibrid-IC érkezett Budapest felől Kecskemétre, ezen a napon szokatlan módon az első vágányra egy műszaki hiba miatt
A birodalmi gyors
2019 decemberében az új menetrend egy merőben új koncepciót hozott el a 140-es vonal mentén élőknek. Egy máig nem ismert, be nem vallott felső nyomásra a menetrendbe bekerült két pár olyan Intercity járat, amely Szeged és Budapest Nyugati pályaudvar között sehol sem áll meg. Mivel az egyvágányú pálya már így is a kapacitása felső határánál jár, ez a két plusz járat csak a meglévő járatok módosításával fért be. Ráadásul nem is a meglévőket kiegészítő új járatok ezek, hanem két meglévő "gyorsítása". Ezzel sikerült a napi ütemes menetrendet teljesen ütemtelenné tenni és a csatlakozásokat tönkretenni.
Azért, hogy a két új járat zavarás mentesen közlekedhessen, minden mást félreraknak az útjából. Az eredményt az alábbi ábra ismerteti:
A menetidők változása az új rendszer bevezetése után (kép forrása: kozlekedesiklub.blog.hu)
Mint látható, az új "szuperexpressz" valóban gyorsabb lett papíron 18 perccel, de emellett három másik járat menetideje nőtt 11-12 perccel. Ráadásul olyan városok, mint Kiskunfélegyháza, Kecskemét elveszítette a közvetlen budapesti Hibrid-IC járatát. Pótlásként persze raktak be újabb vonatokat, ám ezek nem közlekednek a Nyugati-pályaudvarig...
Ráadásul a gyorsított járatok többször is olyan késéseket szedtek össze, ami az egyetlen vitatható előnyüket is semmissé tette.
Az eredmény közismert: utasok, polgármesterek, civil szervezetek, sőt még nagyobb cégek is tiltakoztak az új menetrend ellen.
A negatív hatásait nem is részletezem, megtették már helyettem sokan mások. Lássuk azonban helyette azt, mit tehetnénk ahhoz, hogy a menetidő is rövidüljön, a szolgáltatási színvonal is nőjön és az utasok is elégedettek legyenek.
A lehetséges fejlesztéseket a legolcsóbbtól a legdrágábbig vesszük sorra:
Korszerűbb vonatok beszerzése
A legolcsóbb és a leggyorsabb megoldás új, korszerű villamos motorvonatok forgalomba állítása lehetne. Persze ez is súlyos milliárdokba kerülne, de a járműállomány megújítása a későbbi ötletek során is elengedhetetlen lenne. A sebesség emeléséhez legelőször is megfelelő járművek szükségesek!
A 10 éve fejlesztett IC+ kocsi. Félő, hogy nem készül belőle annyi, hogy mindenhova jusson elegendő belőle
Egy korszerű villamos motorvonat jobban gyorsul, dinamikusabban fékez és a végsebessége is nagyobb, mint a V43 + szedett-vedett kocsikból álló szerelvényeké. A jelenlegi járatok mindegyikében előfordul BDd vagy Bo kocsi is szép számmal, ezek maximális sebessége csak 120 km/h, akárcsak az őket vontató mozdonyoké (néha előfordul egy-egy TRAXX-os járat is, ott legalább a mozdony tudja a 160-at).
Stadler Flirt3 sorozatú hatrészes villamos motorvonat Németországban. A vonatok távolsági forgalmat szolgálnak ki München és Salzburg vagy München és Kufstein között. Ehhez hasonló jármű Budapest és Szeged között is megfelelő lehetne (kép forrása: Wikimedia Commons)
Egy dinamikusabb gyorsulású motorvonat hamarabb érné el a pályára engedélyezett végsebességet és elég lenne később is fékeznie. Mivel Budapest és Szeged között összesen kilenc helyen áll meg, továbbá ott van még a kiindulási- és a célállomás is. Ez összesen 10 gyorsítást és 10 fékezést jelent, a lassújeleket nem számítva. Minden egyes alkalomnál értékes másodpercek nyerhetőek, melyek összeadva már némi időnyereségként jelenne meg.
Továbbá egy alacsonypadlós járműnél az utascsere is gyorsabb, így az állomási tartózkodási idők is csökkenthetőek. Ez pedig akár elég lehet arra, hogy néhány kereszt átkerüljön máshová, vagy akár valamelyik ki is maradjon.
Ehhez a fejlesztéshez hat motorvonat elég lenne (esetleg további tartalék szerelvények), egy motorvonat ára kb. 5 milliárd, a hat szerelvényé pedig 30 milliárd Ft. Természetesen szükséges lenne még megfelelő karbantartó bázis kiépítése is.
Pályasebesség emelése
Ez már jóval költségesebb lenne, és új vonatok nélkül csak Kiskunfélegyháza és Szeged között lenne érdemi hatása. A pálya Budapesttől Kiskunfélegyházáig 120-140 km/h sebességgel járható, ám megfelelő biztosítóberendezés hiányában ez valójában csak 120 km/h-t jelent. Kiskunfélegyházától 100 km/h az engedélyezett sebesség, itt lehetne sebességet emelni. A 60 km átépítése kilométerenként egy milliárd forinttal számolva 60 milliárd lenne, de reálisabb inkább a kilométerenkénti másfél-két milliárd Ft.
Vasútfelújítás 2003-ban Katonatelepen, a sebesség növelése elmaradt...
Szakaszos második vágány építése
Ha tudjuk pontosan mit akarunk, milyen vonatokkal, milyen menetrenddel, akkor a menetrend kidobja majd, hol torlódnak a vonatok, hol előzné egyik a másikat, hol várnak percekig egy szembejövő miatt. Így elég csak a megfelelő pontokon építeni második vágányt, milliárdokat spórolva ezzel. Az új vágány megépítése a felújítással összemérhető, vagyis 1-1,5 milliárd Ft km-enként.
A már elkészült második vágány Városföld és kiskunfélegyháza között Kunszállás megállóhelynél (kép forrása: www.vasutallomasok.hu)
A megfelelő helyen megépített második vágány csökkenthetné a keresztek számát és lehetővé tenné az így kihagyott megállók személyvonatos pótlását is.
Végig második vágány építése
Ez tenné lehetővé a legzavartalanabb közlekedést, így a "birodalmi gyors" miatt nem kellene vonatokat kihúzni és az ütemet szétverni. Ezzel megférne egymás mellett a lassabb és a gyorsabb járat is, sőt járhatna akár még sűrűbben is, mint a napi két pár. Kérdés azonban az, hogy vajon Cegléd után is maradna-e szabad menetvonal még neki, a már így is zsúfoltságig megtelt 100-as vonalon. Alternatíva lehetne, hogy bizonyos gyorsvonatok Szegedtől csak Ceglédig közlekednének, és ott kellene átszállni egy Debrecen felől érkező másik gyorsvonatra. Ez viszont nem sokkal kedvezőbb, mint a jelenlegi helyzet, vagyis a Kőbánya-Kispest-Kiskunfélegyháza betétjáratok esete.
Épül a második vágány Szajol-Békéscsaba között! A végig kétvágányúvá váló pálya jóval nagyobb kapacitást biztosít a korábbi állapothoz képest (kép forrása: Innorail magazin)
Ez összesen 105 km-nyi második vágányt jelentene, mintegy 105-152 milliárd Ft-ból.
Egy új vasútvonal
A végére maradt a legutolsó és egyben a legköltségesebb változat is, mégpedig egy teljesen új nyomvonal kiépítése Budapest és Szeged között. Ezen a vonalon már közlekedhetne akadálytalanul a sehol meg nem álló szegedi vonat és a főváros elérhető lenne kevesebb, mint egy óra alatt a Csongrád megyei megyeszékhelyről. A legnagyobb probléma a pénzen túl az, hogy Szegednek nincs akkora utazóközönsége, amely fent tudna tartani gazdaságosan egy ilyen vonalat. Ha pedig nem a szegedieknek építjük, hanem távolabbi célok felé vezetjük tovább, a város szélén lévő új állomásra való kijutással elvesztegetjük a megspórolt idő jelentős részét.
Bizonyára minden város szeretné megállítani az új szuperexpresszt, ám ha bevisszük a járatokat a városközpontokba és a régi állomásokra, további időt vesztegetünk el, ha pedig város széli új állomásokat építünk, a menetidő valóban kevesebb lesz, de az állomásra való kijutást is beleszámolva még akár rosszabbul is járhatnak az utasok!
Akár az Alföldön is közlekedhetne egy ilyen szerelvény 230 km/h sebességgel (kép forrása: Wikimedia Commons)
Az új vasútvonal kb 150 km-nyi megépítését számolhatjuk akár 5 milliárd Ft/km áron is, amihez még hozzájönnének a csak itt közlekedő új, nagysebességű szerelvények beszerzési ára is.
Mint látható, ez már az álmodozás legfelső szintje lenne a magyar viszonyok alapján, nem is mint alternatíva, hanem csupán a teljesség igénye miatt került be a cikkbe.
Utolsó kommentek