Sencsen (kínaiul 深圳市) egy szubtartományi város Kína déli részén, Kuangtungban, melynek déli része határos a Hongkong Különleges Igazgatású Területtel. A város a külföldi befektetések egyik központja Kínában, és az 1970-es évek óta a világ egyik leggyorsabban fejlődő városa, valamint az ország legforgalmasabb kikötője.
Sencsen egy körülbelül 30 ezer fős vásárfalu volt a 70-es évek elején, majd a falut elérte a vasút is a Kaulung–Kanton-vasútvonalnak hála. 1979-ben elnyerte a városi rangot és 1980-ban kijelölték az első különleges gazdasági zónaként. A fejlődése azóta is töretlen, a várost hatalmas építkezések és felhőkarcolók jellemzik a lakosság pedig dinamikusan növekszik. 2017-re Sencsen népessége meghaladta a 12,5 millió főt, amihez még több milliót hozzáadnak a külvárosok is.
A 11-es metróvonal egyik szerelvénye (kép forrása: Wikimedia Commons)
Sencsen a fő pénzügyi centrum Dél-Kínában, a városban található a sencseni tőzsde, és számos high-tech cég, például az okostelefonjairól híres Huawei székhelye is. 2001 és 2010 között Kína legnagyobb export-import forgalmát bonyolító városa volt, 2010-ben kereskedelmi forgalma meghaladta a rekordnak számító 74 milliárd amerikai dollárt. Egy ekkora városnak a metróhálózata is figyelmet érdemel, mely 2019 végére már meghaladta a 300 km hosszúságot is.
Története
A város dinamikus fejlődése elengedhetetlenné tette, hogy valamilyen városi kötöttpályás tömegközlekedési eszköz is épüljön. a tervek már jóval korábban megszülettek, ám különböző problémák miatt a kivitelezés megkezdése folyamatosan csúszott.
1999-2004
Végül 1999-ben sikerült megkezdeni az építkezést, rögtön egyből két vonallal is: az 1-es és a 4-es lett a két első metróvonal. A hivatalos megnyitásra sem kellett sokáig várni: 2004. december 28-án kedden reggel 5:0-kor indult el az első szerelvény. Ezzen Sencsen lett a hetedik város Kínában, melyben metró is üzemel Peking, Tiencsin, Sanghaj, Kanton, Dalian és Vuhan után. A hálózat hossza 21,9 km lett és 21 állomást tartalmazott.
Metróállomás szerelvénnyel az 1-es vonalon (kép forrása: Wikimedia Commons)
A szerelvények kezdetben 15 perces ütemben közlekedtek. Az első két vonalat azóta már mindkét irányba meghosszabbították. Ezzel le is zárult az első metróépítési üzem, majd három év szünet következett.
2004 és 2007 között hiányzott a kormány támogatása a további metróépítésekhez. A helyiek a metróépítés sebességét "földigiliszták sebességnek" nevezték gúnyosan emiatt.
2007-2011
2007. január 17-én a Sencsen nyerte el a 2011. évi Universiade rendezésének a jogát. A pályázat során Sencsen elkötelezte magát, hogy a játékok kezdete előtt 155 km-nyi új metróvonalat épít mindössze négy év leforgása alatt. Az akkori sencseni polgármester, Xu Zongheng élesen kritizálta a sencseni metróépítési eljárások gyorsaságát és hatékonyságát, és felszólított a reformra. Ezt követően a sencseni város önkormányzata és a különféle szervezeti egységek aláírták azt a felelősségvállalási szerződést, amely megkövetelte a II. fázis metróinak a megépítését még az Universiade kezdete előtt.
Épül a metró Sencsenben 2008 januárjában (kép forrása: Wikimedia Commons)
A sencseni metró több mint száz működő metróállomással bővült 2011 júniusában, közvetlenül a Sencseni Universiade játékok indulása előtt. Két hét alatt a hálózat 64 km-ről 177 km-esre bővült. Ez a bővítés 2014-ben 6%-ról 29%-ra növelte a vasúti személyszállítás részesedését a tömegközlekedésen belül.
2012-2020
2010-ben a Sencsen várostervezési és földhasználati bizottsága egy építési programot javasolt (III. Szakasz) a 2011 és 2020 közötti időszakra. 2011-ben ezt a tervet az NDRC jóváhagyta. A III. szakasz hivatalosan 2011 májusában kezdődött, és a tervek szerint 125,6 milliárd jüan költségkerettel. A 6., a 7., a 8., a 9. és a 11. vonal építését tartalmazza, és a sencseni metró hosszát 348 kilométeres hosszúságúra és 10 metróvonal kiterjedésűre fogja kiterjeszteni. 2011 júniusában a sencseni várostervezési és földhasználati bizottság kikérte az érintett lakosság véleményét a III. fázis állomásneveivel kapcsolatban. 2016. június 30-án nyílt meg a 11. vonal, amely az első metróvonal Sencsenben 8 kocsis szerelvényekkel és 120 km/h maximális üzemi sebességgel, és az első olyan metróvonal Kínában, melyen első osztály is található. A 7. és a 9. vonal 2016. október 28-án nyílt meg, ezzel a város metróhálózatának hossza 285 km-re nőtt, így Kína harmadik leghosszabb metrórendszere lett.
Egy kínai gyártású metrókocsi belseje (kép forrása: Wikimedia Commons)
A legutolsó bővítés 2019. december 8-án történt, ezzel a hálózat 303,4 kilométeresre bővült. Azonban eközben a többi kínai városban sem állt le az élet, így a város a metróhálózatának hossza tekintetében visszacsúszott a 7. helyre Kínán belül és a 12. helyre világviszonylatban (A világelső jelenleg a sanghaji metró a maga 667 km-es hosszúságával). A sencseni metróhálózaton összesen 215 metróállomás üzemel, melyekről átszállhatunk a hagyományos és a nagysebességű vasútvonalakra is.
Hosszútávú tervek
A sencseni metró 2007-es hosszútávú tervében további négy vonalat javasoltak (a 13., a 14., a 15. és a 16. vonalat), amelyek tervezett befejezési dátuma 2030. 2016-ban az összes fent említett vonalat, kivéve a 15-ös vonalat, a IV. fázis kibővítésének részeként jelölték meg, és a befejezési dátumot 2030-ról 2022-re módosították. 2012-ben további négy vonal, a Qiannan (17. vonal), a Pinghu (18. vonal), a Pingshan (19. vonal) és a Fuyong (20. vonal), került be a tervekbe. A sencseni metró teljes tervezett hossza így 720 km-esre módosult, ha mind a 20 vonalat átadják. A 20. vonal első szakaszát megvizsgálták, majd a vizsgálat eredményeképpen beillesztették a felülvizsgált III. fázis bővítésébe, amelynek befejezési ideje 2018 lett. Így a 15., a 17–19. vonal és a 20. vonal többi része rendelkezésre áll a metró bővítésének következő fázisához (V. fázis). A kidolgozott főterv mellett 2014. januárjában a kanton tartományi Népi Kongresszuson javasolták a 4. vonal meghosszabbítását a III. fázisban leírtakon túl. A javaslat tovább kívánta hosszabbítani ezt a vonalat, hogy a jövőben elérje a tervezett Dongguan metróvonalat is a Tangxia állomáson. A javaslat célja a két város közötti utazási idő lerövidítése a lakosság számára, mindkét város turisztikai iparának fellendítése és a lakhatási lehetőségek bővítése. Ez lehetővé tenné a közvetlen kapcsolatot Hongkong és Dongguan között is metróval. Mivel a javasolt terület kevésbé fejlett és ritkábban beépített , a vonal felépítésének költségei várhatóan alacsonyabbak lesznek, de a megvalósíthatósági tanulmányt még előtte el kell végezni.
Sencsen Nyugati pályaudvar, ide érkeznek a nagysebességű járatok (kép forrása: Wikimedia Commons)
A metróvonalakon kívül még 5, a Gyöngy-folyó deltájában megépítendő gyorsvasút-vonalat is javasoltak, amelyek összekötik a Gyöngy-folyó deltájának szomszédos városközpontjait, mint például Dongguan-t, Huizhou-t, Foshan-t és Kantont. ehhez összesen 146 km-nyi vasútvonalat kell megépíteni. 2016-ban egy még ambiciózusabb főtervet mutattak be, amely az előzőleg tervezett 20 vonal helyett 32 vonal megépítését javasolja.
Az új terv alapján egy 1142 km-es metróhálózat épülne ki 2030-ig. Ez lehetővé teszi majd a központi és a külvárosi kerületek közötti utazások 45 percre történő lerövidítését, valamint a fejlett tömegközlekedés révén a Sencsenben zajló összes egyéni közúti utazásának több mint 70%-át kiválthatja.
A Sencseni metróhálózat és a várost érintő vasútvonalak térképvázlata 2019 végén (kép forrása: Wikimedia Commons)
A 11-es vonal egyik szerelvényének első osztályú (business class) utastere (kép forrása: Wikimedia Commons)
A mai metró
2018-ban rekordszámú utast szállított a metró, az utasszám elérte az 1,878 milliárd főt, ami 13.54%-os növekedés az előző évhez képest.
Metróállomás Sencsenben (kép forrása: Wikimedia Commons)
Érdekességek
* Az intenzív fejlesztések okán a hálózatot többször is újra kellett gondolni, így bizonyos vonalak számozása az évek alatt megváltozott;
* A 11-es vonal metrószerelvényein első osztály is található;
* 2011-ben az előző évhez képest 182,21%-os utasszámnövekedés történt;
* A sencseni metró idővel elérheti Kanton és Hongkong városhatárát is, így akár ezen városok között végig metróval is utazhatunk
Források
* Az angol wikipédia Shenzhen Metro című szócikke
Utolsó kommentek