Ausztria telis-tele van hangulatos és modern kisvasutakkal, melyek a kirándulókat szállítják a hegyeken át a völgyekben megbújó kis falvakba. Egy ausztriai körutazásnál érdemes a kisvonatokat is kipróbálni és egy nyugodt, kényelmes élményutazáson is részt venni.
Magyarországról az egyik legkönnyebben elérhető ilyen vasútvonal a Mariazellerbahn, mely St. Pölten főpályaudvaráról indul, majd 84 km-en át tekereg a hegyek között, követve a Pielach patak völgyét, hogy végül a 838 méter magasságban található Mariazellbe érkezzen.
A kisvasút St. pölteni végállomás a főpályaudvaron található, az utcaszinttől magasabban, a pályaudvar épületétől bal oldalra. A kiváló átszállási lehetőség így biztosított a Bécs felé (vagy azon túl, egészen Budapestig) közlekedő Railjetekre. A Mariazellerbahnt 2010 decembere óta nem az ÖBB, hanem a NÖVAG magántársaság üzemelteti, így az ÖBB-től eltérő díjszabás érvényes rá. A vonatok Mariazell felé a reggeli órákban óránként, később kétóránként közlekednek, az első járat 6:35-kor, az utolsó 16:37-kor indul, így összesen hétköznap hét vonatpár áll az utasok rendelkezésére. A menetidő 2 óra 15 perc.
A kisvonatnak egy peronja és ahhoz kapcsolódóan két vágánya van, a többi vágányt már a nagyvasúti vonatok használják. St. Pöltenből továbbutazhatunk Bécs, Budapest felé vagy az ellenkező irányba Salzburgon át Innsbruckba, Zürichbe vagy akár Münchenbe.
A vasútvonal megnyitásakor a forgalmat gőzmozdonyokkal szolgálták ki, ám néhány év után a teljes vasútvonalat villamosították 6,5 kV 25 Hz-ces váltakozóárammal. A korai villamosításban nagy jelentősége volt annak a ténynek, hogy Ausztria szénben szegény ország, ezzel szemben a hegyekben viszont bőségesen rendelkezésre áll a vízenergia, melyet áramtermelésre is lehet fordítani.
ÖBB 4090 sorozatú háromrészes villamos motorvonat (kép forrása: Wikimedia Commons)
Az 1907-es villamosítás után a gőzmozdonyokat villamos mozdonyok váltották le, majd 1994-ben három villamos motorvonat is érkezett a vasútra az SGP és az ELIN gyárából. A motorvonatok legnagyobb sebessége 70 km/h volt.
Mindössze 19 évnyi üzem után (mely a vasúti járművek közt rövidnek mondható) a sorozatos meghibásodások és az alacsony üzemkészség miatt a motorvonatokat átszállították a Pinzgauer Lokalbahnhoz.
2012 decemberétől ismét új motorvonatok érkeztek a Mariazellerbahnra a svájci Stadlertől. A vasúti keresztelőn a Himmelstreppe (Lépcső a mennybe) becenevet kapó motorvonatok gyorsabbak és erősebbek is elődeiktől, végsebességük már 80 km/h.
A "Himmelstreppe" becenevű motorvonat a svájci Stadler Railtól... (kép forrása: Wikimedia Commons)
A kilenc db háromrészes villamos motorvonat legnagyobb sebessége 80 km/h és rendelkeznek mindennel, amit egy mai modern motorvonattól elvárhatunk: gombnyomásra nyíló ajtók, alacsonypadlós kialakítás, légkondícionálás, zárt rendszerű WC és fejlett vizuális utastéjékoztatás.
A Mariazellerbahn miután elhagyja St. Pölten főpályaudvarát, egyből egy alagúttal keresztezi is a Trausen felé tartó nagyvasút vágányait. Majd délre fordul, és még a város területén egy újabb állomásra érkezik, az első megállónk St. Pölten Alpenbahnhof. Itt szintén megtalálható a nagy- és a kisvasút vágányai, továbbá egy hatalmas kisvasúti járműtelep is.
Elhagyva a várost először sík területen halad, majd az alföldi mezőgazdasági tájat egyre magasabb és magasabb dombok váltják fel. Elhagyva a parasztgazdaságokat hamarosan erdős területen haladunk tovább.
Schwadorf állomást elhagyva a Pielach völgyében folytatódik az utazás. A patakot hol jobban, hol kevésbé megközelítve, négyszer is keresztezve érjük el Laubenbachmühle állomást. Itt található a kisvasút egyik karbantartó telephelye is, továbbá itt tárolják a különvonatok kocsijait is. Bár a kiszolgált település kicsi, a hatalmas többvágányú, üvegtetővel fedett állomás egy modern nagyvárost idéz.
Ezután a vasútvonal hatalmas hurkokat leírva kezd el kapaszkodni egyre feljebb, egészen 891 méteres magasságig. Az út legmagasabb pontja Gösing állomás, előtte azonban még áttöri a hegygerincet a 2369 méteres Gösing alagúttal, mely a vonal legjelentősebb műtárgya.
Ilyen magasságban a táj már igazán vadregényes, végeláthatatlan fenyvesek szegélyezik a vasút mindkét oldalát, ha pedig egy kis szünet támad a fák között, láthatóvá válnak az egész évben havas hegycsúcsok is a távolban.
A hegyek közt több kisebb tó is megbújik, változatosabbá téve a hosszú utazást. Felfelé kapaszkodva nem csak a magasság nő, hanem a hőmérséklet is érezhetően csökken, így a hó is hosszabban megmarad, mint az alacsonyabban fekvő völgyekben. Akár egy májusi utazás során is találkozhatunk megmaradt hófoltokkal a vasút mentén.
A vasútvonal korábban hosszabb volt, ám az utolsó mintegy öt kilométerét elbontották, így Mariazell állomása a névadó településtől meglehetősen messzire került. Az utolsó kilométereket a vasútállomás elől induló ingyenes kisbusszal lehet megtenni, nem is a távolság a kihívás, hanem a meredeken emelkedő út az, ami igazán fárasztóvá teszi.
Mariazell legismertebb és legfontosabb látványossága a főterén álló hatalmas bazilika. A kisváros lakossága mindössze 3722 fő, gyalogosan is könnyedén bejárható. Ám a bazilika a lakosság többszörösét meghaladó zarándokot vonz egész évben, a városka pedig alkalmazkodott a a turisták özönéhez. A főteret elegáns szállodák szegélyezik, több étterem és cukrászda is várja a vendégeket. A templom köré bazársor települt, ahol emléktárgyakat, képeslapokat és vallásos csecsebecséket vásárolhatunk.
A zarándoklat hatására alakult ki Mariazellben a mézeskalács sütés és árusítás hagyománya is. Az első említése 1655-ből való, amikor feljegyezték, hogy a zarándokokat mézeskaláccsal is várták.
A Pirker/Kerner család már az 1800-as évek óta foglalkozik mézeskalács sütéssel, saját mintabolttal és múzeummal is rendelkeznek. A főtéren található szálloda első emeletén meg is kóstolhatjuk a süteményeiket, az emeleten pedig rengeteg kiállított műremeket tekinthetünk meg. Még idegenvezetés is van, melynek során bepillantást nyerhetünk a mézeskalács sütés és a méhviasz gyertya készítés rejtelmeibe.
Mariazell másik nevezetessége a Krippe, egy családi házban berendezett magán-múzeum, mely látványossága számos vallási témájú dioráma és egy hatalmas terepasztal, amely Jézus utolsó napjait mutatja be. A teljesen kézzel készült, gyönyörűen kidolgozott munkát fények és mozgó figurák teszik még látványosabbá. A terepasztalt egy idős házaspár készítette több évtized munkájával.
Mariazellben nem csak a kisvasút az egyetlen látványosság a közlekedésbarátoknak. A Mariazellerbahnon kívül egy normál nyomtávolságú múzeumvillamos is közlekedik egy Y alakú pályán. Hossza mindössze 2,33 km, de a rajta közlekedő járművek kárpótolnak. A vasút Mariazell szélét a vasútállomással, továbbá egy deltavágánnyal Styria Erlaufsse-t. kapcsolja össze.
A Mariazell–Erlaufsee múzeumvillamos
A múzeumvasút számos egyedülálló tulajdonsággal is rendelkezik: Ausztria egyetlen olyan normál nyomtávolságú vasútvonala, mely nem csatlakozik az országos normál nyomtávolságú hálózathoz; és az egyetlen, mely nem egy meglévő vasútvonal reaktiválása, hanem újépítésű.
A múzeum gyűjteményébe több ritka és nagyértékű vasúti jármű is megtalálható, többek között a világ legöregebb, még működő gőzüzemű villamosa Bécsből. A pályát és a múzeumot legnagyobbrészt önkéntesek gondozzák és üzemeltetik.
A távoli tervek között szerepel a teljes vonal villamosítása, hogy a múzeum tulajdonában található bármely jármű képes legyen bármerre közlekedni.
Egy bécsi vagy egy St. pölteni kirándulás alkalmával kitűnő egész napos program a Mariazellerbahn beutazása és Mariazell látványosságainak megismerése. St. Pölten és Mariazell Budapestről már egy nap alatt is kényelmesen elérhető és a kulturális- és vallási programokon kívül számos túralehetőség is rendelkezésre áll.
A kisvasút egész évben közlekedik, naponta hét pár járat áll az érdeklődő utasok rendelkezésére.
Utolsó kommentek