Akik Bécs felé vonatoznak, bizonyára felfigyeltek már Kledering közelében elterülő hatalmas teherpályaudvarra. A vonat percekig halad a rengeteg vágány mellett, ahol hosszú tehervonatok várakoznak hogy útnak induljanak vagy éppen arra, hogy a kocsikat újrarendezzék újabb tehervonatokká.
A Zentralverschiebebahnhof Wien, mellette haladnak el többek között a Budapest-Bécs-(Salzburg-München/Innsbruck) Railjet vonatok is (kép forrása: Wikimedia Commons)
A vonatból bámészkodva szemmel végigkövethetjük a teljes rendezési folyamatot: a várakozó vonatoktól a guritódombig (kis szerencsével magát a gurítást is láthatjuk), az irányítótoronyig, végül pedig a már összeállított, indulásra várakozó tehervonatokig. De nem csak teherkocsikat, hanem rengeteg munkára várakozó ÖBB-s villamos mozdonyt is!
Helyszín
A rendező Bécs 10. kerületében, a város délkeleti részén terül el, közel a Schwechat község Kledering önkormányzatához. Mellette fut az ausztriai Ostbahn, mely Bécset köti össze Hegyeshalmon át Budapesttel, továbbá hurokvágánnyal kapcsolódik a Donauländebahnhoz.
Gyalogos híd a 48 vágányos rendező felett (kép forrása: Wikimedia Commons)
Története
Annak érdekében hogy az ÖBB versenyképes maradhasson a vasúti áruszállításban, az 1970-es évek végén felmerült, hogy egy új bécsi rendezőpályaudvart kell építeni. Eddig ugyanis a tehervonatokat Bécsben 14 különböző állomáson és pályaudvaron rendezték át újabb vonatokká, ami jelentősen megnövelte a szállítási időket és ezzel együtt a költséget is. Úgy döntöttek, hogy Bécs déli részén építenek egy új rendezőt, mely kiváltja a több kisebbet. Az építkezés 1978 tavaszán kezdődött, a részleges üzembehelyezés 1983-ban történt. Az első ütem 1986. szeptember 28-án indult, a második pedig 1987 januárjában. A rendezett teherkocsik száma fokozatosan növekedett, a kezdeti 1840-ről 2100-ra nőtt. 1987 nyarán kezdődött a harmadik ütem, az üzemidőt pedig az eddigi 16:00 helyett 21:00-ig hosszabbították meg. Az átrendezett teherkocsik száma pedig elérte a napi 2500-at. 1987-ben végre elkészült a teljes létesítmény, ekkortól kezdve korlátozás nélkül lehetett a pályaudvart használni. Az építkezés költsége 3,8 milliárd schilling volt.
Az irányítóközpont (kép forrása: Wikimedia Commons)
|
Mi az a gurítás? Egy tehervonatban általában több különböző célállomásra tartó tehervagon is be van sorozva, ezért az elágazó állomásokon szükséges lehet bizonyos kocsik le- vagy újabbak hozzákapcsolására. A kocsirendezés meglehetősen lassú folyamat, míg egy mozdony minden kocsit a megfelelő vágányra állít be. Nagyobb forgalmú állomásokon ezért a kocsirendezést gurítással oldják meg: a szétválogatásra váró tehervonat vagonjait szétkapcsolják, majd egy kisebb dombon lassan áttolják. A domb túloldalán leguruló kocsikat ezután a kitérőkkel (váltókkal) a megfelelő irányokba vezetik, ahol majd új tehervonatokat állítanak belőlük össze.Magyarországon több állomáson is végeznek gurítást, a legforgalmasabb ilyen létesítmény a ferencvárosi. |
Működése
Az állomás területén 120 km hosszúságú vasúti pálya lett lefektetve, naponta maximum 6100 teherkocsit lehet itt újabb tehervonatokká átrendezni. Három részből áll: a fogadó vágányokból 15, rendező vágányokból 48, indító vágányokból pedig 10 található. A rendező mellett további négy vágány halad el az átmenő vonatok számára.
Naponta akár 140 tehervonatot is képesek itt újrarendezni.
Főrendező
Az átrendezendő tehervonatok a fogadó vágányokra érkeznek, melynek legnagyobb lejtése 4,7%. Itt történik meg a teherkocsik szétkapcsolása is. A legnagyobb teljesítmény a napi 6100 teherkocsi vagy óránként 300 kocsi. Innentől az ÖBB 1064 sorozatú nehéz tolatómozdonya veszi át a főszerepet: a szétkapcsolt kocsikból álló vonatot feltolja egy kisebb dombra, majd a kocsik szépen legurulnak 5 m/s sebességgel.
ÖBB 1064 sorozatú nehéztolató munkában.Bár az 1520 kW-os teljesítménye nem tűnik soknak, az indító vonóereje 370 KN, több, mint egy Taurusé! (kép forrása: Wikimedia Commons)
A leguruló teherkocsikat 38886 Dowty fékezővel lassítják le fokozatosan. A leguruló kocsik 4,25 m/s sebességgel gurulnak, majd ezt fokozatosan 4 m/s, 2 m/s, 1,75 m/s és végül 1,5 m/s sebességre lassítják. Ha a guruló kocsik sebessége nem éri el az előírt sebességet, a fékek nem lassítanak.
A gurítódomb (kép forrása: Wikimedia Commons)
A Főrendező mellett található egy kisebb mellékrendező is a távolsági tehervonatok számára. Ez a rendező csak napi 1000 teherkocsit tud átrendezni. A sebességszabályozásról két standard olajhidraulikus működtetésű "THYSSEN-TW 5" sínpálya fék gondoskodik. A fékerő beállítása automatikusan történik számítógép által vezérelve.
A rendező területén ezeken kívül találhatóak még utak, hogy minden területét jól meg lehessen közelíteni, továbbá egy tűzoltóság is, balesetek esetére.
A rendezőpályaudvaron szigorúan csak kocsirendezés zajlik, árufeladás nem. A teherkocsik rakodása és javítása Bécs egyéb teherpályaudvarain történik.
Az állomás vágányai
A teherpályaudvaron megfordul szinte az összes ÖBB-s villanygép, de láthatunk itt GySEV-es és MÁV Cargos Taurusokat is, sőt néha még a német vasút mozdonyai is kilátogatnak ide. Magánvasúti mozdonnyal viszont nem találkozunk, mivel a privát vasutak az átrendezést nem igénylő irányvonatok továbbításában jeleskednek, nem pedig a vegyes tehervonatok vontatásában.
Az irányítótoronyban (kép forrása: club.wien.at)
Amennyiben az új Bécsi Főpályaudvarról vonattal megyünk ki a repülőtérre, akkor a vágányok felett átvezető hídról is megcsodálhatjuk a pályaudvart. Sőt, ha minden igaz, a távoli jövőben a Magyarországról érkező vonatok is érintik majd a bécsi repülőteret, így a budapesti Railjet is a vágányok felett fogja a rendezőt keresztezni!
Híd a rendező felett a reptérre tartó távolsági vonatoknak (kép forrása: Wikimedia Commons)
Utolsó kommentek