Genovából tovább Ventimiglia felé a vasúti utazás sokáig legalább olyan látványos volt, mint Pisa és Genova között. A tengerpart közelében megépült vasútvonal gyönyörű környezetben fut, ám a szép utazás minden évben egyre rövidebbé és unalmasabbá válik...
Személyvonat Cervo közelében, a fotós ma már egy megismételhetetlen pillanatot örökített meg 2011-ben (kép forrása: Wikimedia Commons)
2013-ban már utaztam a vasútvonalon és már akkor is sok-sok hosszú alagút üzemelt a felszíni szakaszok helyett. Az utóbbi években a vonatok és a sínek föld alá száműzése tovább folytatódott, így egyre hosszabban vagyunk kénytelenek a sötétben utazni. 2016 decemberétől újabb 20 kilométernyi vasútvonal került új nyomvonalra, és további tengerparti fekvésű állomások szűntek meg véglegesen. Természetesen ezek a beruházások nem az utasok bosszantására történnek, ehelyett sokkal fontosabb, hogy a vonatok gyorsabban közlekedhessenek és a vonal kapacitását is megnöveljék. Ez pedig csak egy új, kétvágányú vasútvonallal lehetséges, mely már nem fér el a korábbi vonal helyén.
Néhány kép erejéig emlékezzünk a régi vonalra és megszűnt állomásaira.
Története
A Genova és Ventimiglia közötti vasútvonal gondolata először 1857-ben merült fel, hogy kapcsolat létesüljön a Szardíniai Királyság és Franciaország között. Ekkor az egységes Olaszország megalakulása még csak álom volt csupán.
Imperia régi állomása 2015-ben... (kép forrása: Wikimedia Commons)
és új állomása 2016-ban
Genovától nyugatra ekkor már 1848 óta létezett vasúti kapcsolat nyugat felé Torino irányába. 1861-től pedig már Pisa felé is megindultak a gőzmozdonyok.
Az olasz egység kialakulása nagy lendületet adott az építkezésnek. Bár a nyomvonal nehéz terepen haladt, mégis gyorsan haladtak az építkezéssel. A sínek a tengerpart vonalát követték, közel a tenger szintjéhez. A vasút elsősorban politikai és katonai igényeket figyelembe véve épült, de egyúttal kiszolgálta a helyiek igényeit is. A tenger és a hegyek közé szorított, szárazföldön nehezen megközelíthető falvak is bekapcsolódtak a kereskedelembe.
A régi... (kép forrása: Wikimedia Commons)
... és az új Andora állomás (kép forrása: www.mediagold.it)
Az első 29 kilométer Genovától Savona Letimbroig 1868. május 25-én nyílt meg, 1872. január 25-én pedig már Ventimigliába is lehetett vonattal utazni. A francia vasúthálózattal való kapcsolathoz további 7 km vasút építésére volt szükség, ami két hónappal később szintén elkészült.
A vasút építése alatt az olasz vasúttársaságok is egyesültek, az építkezést elkezdő Ferrovia delle Riviere Liguri 1865-ben beolvadt a Società per le strade ferrate dell'Alta Italia társaságba, mely egész Észak-Olaszország vasúthálózatát üzemeltette. Húsz év múlva ismét tulajdonosváltás történt, a Società per le Strade Ferrate del Mediterraneo lett az új üzemeltető, egészen 1905-ig, mikor megalakult az Ferrovie dello Stato (FS), az Olasz Államvasút, mely magába olvasztotta szinte a teljes olasz vasúthálózatot.
Cervo (kép forrása: Wikimedia Commons)...
...és Diano Marina (kép forrása: Wikimedia Commons) Mindkét állomás utód nélkül szűnt meg 2016 decemberében
A költségek minimalizálása végett a vasútvonal eredetileg szinte végig csak egy vágánnyal épült meg, mely hamarosan kevésnek bizonyult. A második vágánynak a nehéz terep, továbbá az időközbeni sűrű beépülés következtében egyszerűen nem maradt hely. A pálya kétvágányúsítása 1969-ben kezdődött egy új kétvágányú pálya szakaszos megépítésével a szárazföld belseje felé mely még napjainkban is tart.
Az egykori Taggia-Arma vasútállomás 2001 előtt (kép forrása: Wikimedia Commons)...
... és Taggia-Arma modern állomása 2003-ban (kép forrása: www.trasportipubblici.info)
Ne feledjük azonban, hogy 147 km-nyi forgalmas vasútvonal szinte teljes áthelyezéséről van szó, alagutakkal, hidakkal és néha komplett állomásokkal együtt.
A régi nyomvonal helyére pedig út, sétálóút vagy épp parkoló épül. Az új pályán a megengedett sebesség is nagyobb lesz: 100-180 km/h.
A már átépített vonalon bőven fúrtak alagutakat Ospedaletti és Finale Ligure között a 74 km-ből már jelenleg is 61 km a föld alatt fut, de a vonal többi részén is hasonlóak lesznek az arányok. A leghosszabb alagút a Caponero-Capoverde-alagút, mely 13,135 km hosszú. Ez az alagú tartalmazza Sanremo új állomását is.
San Remo állomása egykor...
...és napjainkban egy Moszkva-Nizza nemzetközi vonattal (kép forrása: trainspo.com)
Az új nyomvonal miatt néhány város vasúti kapcsolat nélkül marad, továbbá odalett a páratlan kilátás is a vonatból az olasz tengerpartra.
Aki nem utazott a régi vonalon, az ma már bánhatja... (kép forrása: trainspo.com)
Ismét a Moszkva-Nizza nemzetközi vonat, de már napfényben (kép forrása: trainspo.com)
Valóban nem sok hely maradt már egy új második vágánynak... (kép forrása: trainspo.com)
Az építkezés nem állt le napjainkban sem: 2007-ben egy új, 18 km hosszú kétvágányú alagút építését kezdték meg San Lorenzo és Andora között, továbbá további 32 km állt tervezés alatt Andora és Finale Ligure között.
2013-ban az alábbi szakaszok kerültek kiváltásra:
- Genova Sampierdarena – Voltri (11 km)
- Loano – Albenga (8 km)
- Ospedaletti - Francia határ (20 km)
Arenzano, Cogoleto és Varazze állomásai megszűntek a régi vonallal együtt. Az új vonalon épült egy új állomás Arenzano-nak, de a másik két település vasút nélkül maradt.
2016 decemberétől a Laigueglia-Imperia Porto Maurizio közötti régi vonalon szűnt meg a forgalom, a régi pályával együtt pedig elbúcsúzott a forgalomtól Cervo-San Bartolomeo, Diano, Diano Marina és Imperia Oneglia állomás is.
A 2016 decembere utáni Thello járat utasainak sem adatik meg már az az élmény, mint ami mindenkinek 2015-ben (kép forrása: trainspo.com)
Forgalom
Az olasz Ventimigliából Monacón át Franciaország felé már az SNCF üzemelteti a vonalat és a vonatokat. A három ország közötti kapcsolatról az Alstom Coradia Duplex emeletes motorvonatok gondoskodnak. Érdekesség, hogy ez a típus is részt vett a MÁV által 2004 áprilisában kiírt 30+30 db elővárosi motorvonat beszerzésére indított közbeszerzési eljáráson, de a 18 tonnát meghaladó legnagyobb tengelyterhelése miatt az ajánlatot érvénytelenné nyilvánították, így végül a svájci Stadler FLIRT motorvonata nyert. Az Alstom hazai partnere a Ganz Holding lett volna.
Ventimigliában a helyzet (egyelőre) még változatlan (kép forrása: trainspo.com)
Ventimiglia több szempontból is határváros: Itt lehet átszállni az Olasz Államvasutak vonatairól a Francia Államvasutak járataira, de itt található az olasz-francia határ, (de ez egy demokrácia és egy hercegség határa is) ami egyben az Európai Unió határa is. Vasútüzemi szempontból itt ér véget az olasz 3000 V-os egyenáramú rendszer és itt kezdődik a francia 25 kV-os váltakozó áramú hálózat. De hogy még izgalmasabb legyen, innen indul ki egy 1500 V-os egyenáramú vonal is.
A már több, mint 50 éve zajló átépítésnek hála évről-évre több vonat közlekedhet a vonalon, egyre több árut és utast egyre gyorsabban szállítva. A fejlődésnek azonban ára van, itt nem zajvédő falak takarják el a kilátást, hanem a föld alá költöztetik a teljes vonalat. A felszínen az így felszabaduló területet a gyalogosok és az autósok vehetik birtokba. Egyedüli vesztesek csak a turisták, akik a szép tájak látványát már az utazásuk alatt is csodálni szerették volna.
Források
* Az angol Wikipédia Genoa–Ventimiglia railway szócikke
Utolsó kommentek