Régi vágyam már, hogy egyszer eljutok Hollandiába is, de eddig azonban ez még időhiányában nem jött össze. Marad addig is a tervezgetés és a képek nézegetése. A legutóbbi álmodozásom során bukkantam a Holland Államvasutak egyik kiadványára, melyben hasznos tanácsokkal látják el a Hollandiába igyekvő turistákat.

Amsterdam Centraal előtt. Az állomásból kilépve egyből Amszterdam belvárosába csöppenünk, a villamosmegállóba és a hajókikötőbe (kép forrása: Wikimedia Commons)

Ebből a kis kiadványból idéznék most néhány gondolatot, kiegészítve további információkkal és hasznos tanácsokkal.

Hollandia vasúthálózata (kép forrása: Bueker.net)

A fenti térképen jól látható az ország közlekedési szerkezete. A barna vonalak jelzik az 1500 V egyenárammal villamosított szakaszokat, a világoskék vonal a 25 kV 50 Hz-cel villamosított nagysebességű vasútvonal (HSL-Zuid), a sötétkék vonal, mely keresztbe szeli át az országot a tengerparttól egészen a német határig pedig csak a teherszállítás kedvéért épült, szintén 25 kV 50 Hz-es áramrendszerrel. A 2007-ben megnyílt Betuwe-vonal a rotterdami kikötőt kapcsolja össze a német iparvidékkel. A vonal 160 km hosszú, kétvágányú, öt alagút található rajta 18 km hosszan és további 130 híd. Szintbeli közúti kereszteződés nem épült rajta, csak felül- és aluljárók. Maximális kapacitása 10 vonat/óra/irány. 2010 első félévében 8200 vonat közlekedett rajta, a forgalom azóta is folyamatosan növekszik. A Magyarországon tervezett V0 vasútvonal hasonló célokat szeretne elérni, meglátjuk sikerül-e annyi vonatot a jövőben ideterelni, hogy gazdaságos legyen.

Jelentősen elkülönül még Hága és környéke. A Randstadrail egyszerre metró, villamos és vonat. Hágát kapcsolja össze a környező településekkel, miközben a sűrűn beépített területeken a korábbi villamos és metróvágányokat is igénybe veszi.

Kusza vágányhálózat Amsterdam Centraal állomás kupolája alatt (kép forrása: Wikimedia Commons)

A kiadvány kimondottan a vonatot ajánlja Hollandia felfedezéséhez. Ez nem is meglepő, hiszen a fél Magyarországnál is kisebb országnak nagyon fejlett és sűrű a vasúthálózata, melyen nagyon sűrűn járnak a korszerű sárga-kék motorvonatok. Az országot vonattal bejárva elfelejthetjük a dugókat, a parkolóhelyek keresgélését, a vezetéssel járó stresszt... Helyette élvezhetjük a tájat és irigykedhetünk, hogy mennyire jól működik az itteni közlekedés.

Hollandiában négyféle vonatnem közlekedik:
* A Sprinter márkanév a személyvonatoknak felel meg, minden állomáson megállnak, kivéve ott, ahol elérhető valamilyen vasúti városi közlekedés is (mint Németországban vagy Ausztriában az S-Bahn);
* A következő kategória az InterCity, mely csak a nagyobb városokban áll meg, helyfoglalás nem kötelező rajta. A legtöbb vonaton már a Wifi is elérhető. Az utazás Intercityvel nem drágább, mint szimpla személyvonattal, vagyis Sprinterrel;
* Az Intercity direct olyan Intercity vonatokat jelöl, melyek útjuk során nagysebességű szakaszokat is igénybe vesznek. A Schipol-Rotterdam szakaszra kiegészítő pótjegy váltása kötelező, a többi város esetében valószínűleg a drágább vonatjegy már tartalmazz a nagysebességű szakasz használatának magasabb költségét is;
* A negyedik kategória a nagysebességű vonatok csoportja, melyről már korábban részletesebben írtam, így itt most nem részletezném külön.

Amsterdam Centraal 2013-ban (kép forrása: Wikimedia Commons)

Az ország nemzeti vasúttársasága a Nederlandse Spoorwegen, röviden az NS. A vasútvonalak teljes hossza 2896 km, mely normál nyomtávolságú, és 2064 km hosszan villamosított. Figyelemreméltó még a kétvágányú, sőt a három- vagy négyvágányú szakaszok magas aránya is. A pályasebességek is magasak, a fővonalak 130-140 km/h-val járhatóak, bizonyos szakaszok pedig 200 km/h-val. Ehhez jön még a csak személyszállításra használt nagysebességű vasútvonal (maximum sebesség: 300 km/h) Schipholtól Párizs és Brüsszel irányába. Az Amszterdam-Utrecht vasúti fővonal továbbfejlesztése 200 km/h sebességre napirenden van.

A vasúthálózat nagyrésze villamosított, a vonatok csúcsidőben akár húszpercenként is indulnak az ország nagyvárosai felé ütemesen. Ne feledjük, az ütemes menetrend őse Hollandiában debütált 1938-ban! A továbbfejlesztett és kiterjesztett második fázis pedig 1975-ben. Szomorú, hogy Magyarországon még 2014-ben sem ismerték fel a döntéshozók az ütemes menetrend előnyeit a gazdaság és az ország számára...

NS 8600/8700 sorozatú "VIRM" motorvonat Amszterdamban (kép forrása: Wikimedia Commons)

A sok vonathoz nem csak a városok közötti vasútvonalak szükségesek, hanem modern állomások is sok-sok vágánnyal és még több vágánykapcsolattal. Mivel a rendszer folyamatosan pörög, oda kel figyelni, hogy melyik vágányról mikor mi indul. Hiszen ha 20 perccel megyünk ki korábban az állomásra, még egy eggyel korábbi vonatot is elérhetünk, vagy épp egy teljesen más irányba indulóra szállhatunk fel. Mivel csak motorvonatok közlekednek, melyek könnyedén irányt is váltanak, ezért előfordulhat, sőt sűrűn elő is fordul, hogy egy állomási vágányt két különböző irányba induló járat használ egyszerre. Erre Prágában is láttam több példát élőben, Hollandia még ettől is komolyabbnak tűnik.

A legtöbb vasútállomás a városközpontban található, jó tömegközlekedési kapcsolatokkal.

Érdekes a holland jegyrendszer megvalósítása is. A papírjegyek lassan kivesznek a forgalomból, ilyen jegyet már csak aznapi utazáshoz lehet vásárolni jegyautomatából vagy a jegypénztárból. Ha az utazásunkat később tervezzük, vagy sokat fogunk utazni, akkor ún. "Single-used chipcard"-ot vagy OV-Chipcard"-ot kell vásárolnunk.

A Single-used chipcard egy hagyományos papírjegyhez hasonlít, azonban egy mikrochipet is tartalmaz, ára egy euró, amihez még hozzájön az utazás költsége is. Felszálláskor egy állomási beléptetőkapuval kell érvényesíteni, majd ezután szabad csak a vonatra felszállni vele. Csak egyszeri utazásra használható.

Sokkal izgalmasabb a OV-Chipcard, melynek egyszeri költsége 7,5 euró. Ezt bármely NS automatában megvásárolhatjuk és feltölthetjük pénzzel, mint egy feltöltős SIM kártyát. A legkisebb tölthető összeg a 10 euró. Ezután minden utazás megkezdése előtt a kártyát érvényesíteni kell egy beléptetőkapunál, majd leszállás után is hozzá kell érinteni egy leolvasóhoz. A rendszer automatikusan levonja az utazás árát a kártyáról, majd az utazás költségét és a kártyával még felhasználható összeget kiírja a kijelzőre. A kártyát az egész országban használhatjuk, nem csak a vonatokhoz, hanem az autóbuszokhoz és a városok tömegközlekedéséhez is (Ha olyan, mint a londoni kártya, akkor még a kedvezményekre is figyel, így ha sokat villamosozunk, automatikusan nem von le több pénzt, ha már elértük egy napijegy árát. De ezt megerősíteni nem tudom).

Ahhoz, hogy egy vonatra felszállhassunk, a szabályzat szerint minimum 20 eurónyi fedezetnek kell lennie a kártyán. Ezzel átszelhetjük az egész országot, így biztosan nem fog meglepetés érni egy kiléptető kapunál.

A chipkártyáknak elérhető a névtelen és a névreszóló változata is, a fő különbség a kettő között az, hogy a névre szólóval tudunk vásárolni NS Season ticket-tet is.

Külföldre való utazásnál nem használható a chipkártya, ugyanis az országhatárokon kívül már nem lesznek kiléptető kapuk, mellyel ki lehetne egyenlíteni az utazást, Ebben az esetben hagyományos jegyet kell vásárolnunk egy jegyautomatából vagy egy jegypénztárból. A jegyet viszont kifizethetjük a saját chipkártyánkkal is további költségek nélkül.

Az országban az NS-en kívül több magántársaság is üzemel, ezek azonban tarifaközösséget alkotnak, így elfogadják az NS által kiadott jegyeket is.

Nem is Hollandiáról beszélnénk, ha nem említenénk meg a bicikliket. Minden egyes kerékpárhoz napijegyet kell külön váltani, melynek költsége fix, távolságtól és utazásoktól függetlenül. A vonatokon a kerékpárok szállítása egységesen 6 euró, a korlátozás annyi csupán, hogy csúcsidőben tilos kerékpárral utazni. A csúcsidő 6:30 és 9:00, továbbá 16:30 és 18:00 között tart a munkanapokon a holland vasúton. Júliusban és augusztusban viszont nincs semmiféle korlátozás. Fontos: a kerékpár-férőhelyek száma korlátozott, így elképzelhető hogy mégsem sikerül a kiválasztott vonattal utazni. A nemzetközi vonatokon és az Intercity direct járatokon egyéb korlátozások elképzelhetőek (A Németország felől érkező vonatok szinte mindig visznek magukkal kerékpárszállító kocsit, a München-Amszterdam járaton a saját szememmel is láttam már korábban ilyet).

Fontos! A jegyautomaták csak aprópénzt vagy bankkártyát fogadnak el, így érdemes hollandiai utazásunkhoz nemzetközileg elfogadott bank- vagy hitelkártyát magunkkal vinni. A kártyával való vásárlások ingyenesek, a bankok egymás közt a középárfolyamon számolnak el, így ennek már plusz költsége nem lesz a későbbiekben.

Amszterdam csatornarendszere egy sétahajóval (kép forrása: Wikimedia Commons)

Na de miért is érdemes Hollandiába ellátogatni? Sok korlátoltan gondolkozó tájékozatlan ember Hollandia kapcsán egyből a legális prostitúcióra és a drogfogyasztásra gondol. Ez a nézet legalább annyira hibás, mintha Magyarországot úgy képzelnénk el, hogy a pusztában nyereg nélkül lovagolnak a betyárok mind a mai napig.

Hollandia gazdag történelmi múlttal rendelkezik, sok szép város és műemlék maradt fent a korábbi korokból. Az országot gazdagon behálózzák a csatornák, mellyel a belvizet vezetik a tengerbe. Az évszázadok óta tartó mocsárlecsapolások után visszamaradt mélyföld kiváló mezőgazdasági talajjá vált, mely kedvezett a virág- és zöldségtermesztésnek. A legelőkön békésen kérődző tehenek kiváló minőségű tejet adnak, melyből sajtok és más tejtermékek készülnek.

Tulipánhagymák minden mennyiségben (kép forrása: Wikimedia Commons)

A vidéki tájon szépen zöldellő mezőket láthatunk, a csatornák partján pedig szélmalmokat mind a mai napig. Természetesen a szélmalmok nem csak gabonát őröltek, folyamatosan szivattyúzták a vizet át a tengerbe. Napjainkban már helyettük dízelmotorok dolgoznak, de többségük még mind a mai napig fennmaradt.

Tulipánok és szélmalmok Hollandiában (kép forrása: 365intwentyten.blogspot.de)

Amszterdam volt korábban a gyémántcsiszolás világközpontja, erről a korábbi gyémántcsiszoló műhelyek tudnak mesélni, de van gyémántmúzeum is a fővárosban.

Utrechtben található a Holland Államvasút vasúti múzeuma rengeteg érdekes régi járművel egészen az 1800-as évektől a közelmúltig. De a városban láthatunk még hangszermúzeumot, szép templomokat, korabeli csatornahálózatot forgó, felnyíló hidakkal együtt.

NS 7500 sorozatú motorvonat Amszterdamban (kép forrása: Wikimedia Commons)

NS 4200 sorozatú motorvonat Utrechtben (kép forrása: Wikimedia Commons)

NS 8600/8700 sorozatú "VIRM" motorvonat Amsterdam Centraal állomáson, a háttérben egy DB ICE várakozik (kép forrása: Wikimedia Commons)

NS 2400 sorozatú elővárosi motorvonat Amszterdamban (kép forrása: Wikimedia Commons)

NS 1700 sorozatú villamosmozdony egy nemzetközi vonattal (kép forrása: Wikimedia Commons)

Napjainkban a mozdonyt csak nemzetközi és tehervonatok élén láthatunk (kép forrása: Wikimedia Commons)

NS ICE, bérelve a Deutsche Bahntól (kép forrása: Wikimedia Commons)

A Fyra nagysebességű vonat TRAXX mozdonya (kép forrása: Wikimedia Commons)

TGV Thalys a nemzetközi nagysebességű forgalomhoz (kép forrása: Wikimedia Commons)

Bombardier TRAXX mozdony tehervonatával (kép forrása: Wikimedia Commons)

Az ország teherszállításának nagy részét a kikötők forgalma adja. Hollandiának nincsenek bányái, se jelentős feldolgozóipara, helyette a konténerforgalom jelentős. A fenti kép különlegessége, hogy Amszterdam főpályaudvarának összes vágányát egy hatalmas tető fedi, így a tehervonatok is a csarnokon át közlekednek. Különös látvány lkehet, ahogy egy tehervonat átcsattog a csarnokon. Szerencsére az állomáson nem csak peronos vágányok vannak, a hatékonyabb forgalom érdekében kettő háromvágányos rész is található a peronok között. Ez is látható a képen, a Deutsche Bahn tehervonata a középső vágányon át gurul szépen.

Hollandia az elsők között adta el a teherszállítással foglalkozó vasúttársaságát, a vásárló tőkrerős szomszéd, a Deutsche Bahn volt.

Amszterdam és Rotterdam metróval és villamossal is rendelkezik. Villamossal utazhatunk az előző két városon kívül még Hágában, trolibusszal pedig Arnhemben.

Siemens Combino villamos (kép forrása: Wikimedia Commons)

Az amszterdami villamoskocsik ismerősek lehetnek, hiszen megegyeznek a budapesti nagykörúti Combinókal, csak rövidebbek és kék-fehér színűek. A villamosok különlegessége, hogy "elsőajtós" felszállási rend van rajtuk, de hogy a forgalom gyorsabban haladjon, nem csak a villamosvezető ellenőrzi a jegyeket, hanem a villamos közepén található kis zárt "irodában" ücsörgő alkalmazott is, aki jegyet is árul, információkat ad, sőt a megállók nevét is bemondja. A felszállás így két ajtón át történik, a leszállás pedig az összes többin.

Combinok Amsterdam Cenraal előtt (kép forrása: Wikimedia Commons)

A villamosok mindig hurokvágánnyal fordulnak meg, így csak az egyik végükben van vezetőállás. A hálózat 200 km hosszú, a villamosmegállók száma 500. A 16 vonal mindegyike 600 V egyenárammal van villamosítva, melyeken 216 jármű közlekedik, köztük a Siemens Combino villamosai is.

Combino az óriáskerék alatt (kép forrása: Wikimedia Commons)

Az Amszterdami metró egy négy vonalból álló metróhálózat. Teljes hossza 52 km, melyen ugyanennyi metrómegálló található. Az első vonal 1977-ben nyílt meg, jelenleg további egy vonal áll építés alatt. Az első három metróvonal az amszterdami főpályaudvartól indul, nagyrészt a felszínen haladnak. A negyedik vonal pedig részben a várost kerüli meg.

A fővárosban ezen kívül utazhatunk még hajókkal, sétahajókkal, de a kikötőn át 5-10 percenként ingyenesen igénybevehető kompok is közlekednek.

Amszterdam metrója (kép forrása: Wikimedia Commons)

Metró vagy villamos? Természetesen metró Amstrdam Centraal állomás alatt (kép forrása: Wikimedia Commons)

Hollandia közlekedése egyszerű és kiszámítható, erősen kínálati. A járművek modernek, az állomások szépek és tiszták a képek alapján, így bátran vegyük igénybe majd, ha egyszer Hollandiában járunk!