Szinte pontosan egy éve, hogy München régi bezárt teherpályaudvarán jártam. Így érdemes volt újra arrafelé nézni, mi is változott 2013 óta. Emellett azóta már új fényképezőgépem is van, mellyel sokkal jobb és kontrasztosabb fotókat lehet készíteni, a korábbi fakó és életlen képek helyett.
Gondozás hiányában a természet idővel mindent visszahódít
Lássuk hát Németország elveszett vágányaiból újra egy keveset!
Megérkezés Berg am Laim megállóba S-Bahnnal, baloldalt az egykori teherpályaudvar maradványa, jobb oldalt pedig egy működő állomás
A pályaudvarról és történetéről, továbbá a jövőbeli tervekről itt nem is szólnék sokat, hiszen az egy évvel korábbi cikkemben már leírtam mindent, ami fontos lehet, érdemes az ottani képeket is végiglapozni.
A pályaudvar helyére lakóparkot építenek, az érdeklődők ebben az ideiglenes irodában kaphatnak tájékoztatást
Az lakópark építési területének a bejárata, a munka már megkezdődött
Már ássák a jövendőbeli házak alapjait, a munka nagy porral és főleg nagy zajjal jár!
A terület bejáratánál nagy a forgalom, egymást érik a teherautók, melyek az alap kiásásánál keletkezett földet hordják serényen. A háttérben pedig egy gép a jövendőbeli munkagödör oldala védelmében hatalmas acéllapokat döngölt a földbe.
Belépés a pályaudvar területére az építkezés felől, tavaly óta további vágányokat is felszedtek
Eközben a Német Államvasút pályásai sem tétlenkednek, a terület mellett elhaladó München-Salzburg vasútvonalat újítják fel éppen. Rengeteg bontott és új építőanyag volt már felhalmozva, de a munkagépek is felsorakoztak bőséggel.
Emiatt kicsit aggódtam is, fényképezőgéppel a nyakamban, ennyi ember közt észrevétlenül elsétálni, miközben az út végén még meg kellett mászni egy zúzottkő halmot is... Kész lebukás az egész!
Emlékeim szerint 2013-ban itt még négy vágány húzódott, most inkább háborús helyszínre hasonlít
De miután sikerrel megmásztam a bazaltzúzalékot és keresztülverekedtem magam néhány méternyi bozóton, a fák már kellően eltakartak a munkások elől és szabadon járhattam további aggodalom nélkül. Úgy látszik, a munkásoknak kisebb gondjuk is nagyobb volt, mint hogy utánam kémkedjenek vagy zaklassanak.
A vágányok elbontásával együtt teljesen kiirtották a síneket korábban belepő növényzetet
Ipari üzemek az egyik oldalt, hatalmas építkezés a másik oldalt, vágányfelújítás a túloldalon, miközben körülbelül kétpercenként jött egy vonat.. Ehhez még hozzájött a vasútépítők szirénája is, mely minden áthaladó vonatra figyelmeztette az embereket. Csendes, nyugodt természetjárásról itt szó sem volt...
Ezt a sínt valami miatt szinte érintetlenül meghagyta a természet
Beljebb azonban már takaros kis erdő kezdett el nőni...
...mely egyre sűrűbbé...
...és sűrűbbé vált
Néhány helyen azonban kis tisztások is megmaradtak
A területet szinte kettészeli egy másik felszedett vágánynak a frissen feltúrt ágyazata
A régi fordítókorong, vagyis ami maradt belőle
Ezeken a síneken több, mint 20 éve ment el az utolsó vonat
Csupán az előtérben látható két sínszál és a távoli oszlopok jelzik, ez nem egy érintetlen nemzeti park
Erről a vágányról csak a sínanyagot bontották le, emiatt az ágyazat sem lett megbolygatva
Közeledünk a hely túlsó végéhez, a nyomok alapján itt is nemrég dolgozhattak a bontók
A terület vége, itt kapcsolódtak a vágányok a még ma is üzemelő vasúthálózathoz
Ritkás erdő, bőséges aljnövényzettel
A kavicságyban elsősorban a nyárfák tudtak gyökeret verni, de találtam néhány kivételt is, például fenyőt
Egykoron tábla jelezte, hogy innen tilos a vonatoknak továbbhaladni, ma már a tiltó tábla nélkül is nyilvánvaló ez
Ki találja meg itt a vasutat?
Nyárfaerdő...
...ameddig a szem ellát
Visszafelé a lakópark építéséhez a felszedett vágányok vonalán
A tervek szerint, miután a lakópark felépül, a maradék pályaudvar egy különleges parkká lesz alakítva. A vágányok között, felett gyalogjárdák lesznek, hogy a látogatók úgy sétálgassanak a védett növények és a köztük élő állatok között, hogy semmibe sem tehessenek kárt. Ha már az elmúlt években ennyi féle és fajta növény és állat népesítette be a síneket, kár lenne az élőhelyüket megbolygatni és egy mesterséges parkká alakítani.
Néhány év múlva ismét visszatérek, hogy megnézzem, mi változott és mi nem ebben az apró "elveszett világban".
Az állomás és környéke a Google térképpel is megtekinthető!
Eddig minden cikkem végén buzdítottam az olvasókat, hogy látogassanak el oda, ahol én is jártam. Most azonban kivételt teszek, hiszen ez a városi "látványosság" nem látogatható, csak tilosban. Így hogy is bátoríthatnék bárkit is arra, hogy tilosban járjon? :) Akit érdekel, az várjon még pár évet és látogasson ki, mikor már a gyalogutak is elkészültek!
Utolsó kommentek