Vonattal? Természetesen!

A Museo Nazionale Scienza e Tecnologia Leonardo da Vinci, magyarul a "Leonardo da Vinci" Nemzeti Tudományos és Technológiai Múzeum" nem csak a reneszánsz művész és feltaláló, Leonardo da Vinci munkáit mutatja be, hanem egy kisebb vasúti kiállítás is tartozik hozzá.

A vasútállomást idéző csarnokban az olasz vasút fontosabb mozdonyait tekinthetjük meg, melyek között még magyar gyártmányt is találhatunk!

Az FS E430 sorozatú villamos mozdony, melyet a magyar származású Kandó Kálmán tervezett az olasz vasutak számára és a budapesti Ganz gyártotta le 1902-ben

Láthatunk itt egykori lóvasúti kocsit, keskeny és normál nyomtávolságú gőzmozdonyokat, továbbá a vasúti villamos vontatás hőskorából származó, ma már sehol nem alkalmazott háromfázisú váltakozó áramról üzemeltetett villanygépeket is.

2021 március végén Gianluca De Feo és Lorenzo Ferrari olasz kutatók és írók az európai határokat átszelő vasúti kapcsolatokat vizsgálták. Eredményeikről és a kutatás módszertanáról az alábbi bejegyzésben olvashatunk.

A kontinenst a határokon átnyúló vasúti összeköttetések sűrű hálózata szeli át, amely az új infrastruktúrának és az egységes európai vasúti piac megszületésének köszönhetően az elkövetkező években még tovább fog bővülni. Európa központi és perifériás régiói között azonban még mindig mélyreható különbségek vannak.

Wien Hauptbahnhof, Európa legjobb vasúti kapcsolataival rendelkező pályaudvarának főbejárata (kép forrása: Wikimedia Commons)

Képzeld el, hogy Bécsben vagy, és úgy mehetsz nyaralni, hogy nem kell aggódnod a Covid-19 miatt. Az osztrák fővárosban vonatra szállva 23 különböző vonal közül választhatsz, amelyekkel egyetlen átszállás nélkül, egyenesen olyan úti célokra juthatsz el, mint Amszterdam, Róma, Split, Bukarest, Gdansk, sőt, még Moszkva is (2021-ben, a szerk.).

Bécs a legtöbb nemzetközi vasúti összeköttetéssel rendelkező európai város, és Németország mellett Ausztria az az európai ország, amely a legjobban kapcsolódik vasúton más európai országokkal.

Németország is sok mellékvonalat zárt be az elmúlt évtizedekben, ám sok esetben a döntés elhamarkodottnak bizonyult. A vidéki vasutak újraindítása számos előnnyel jár, derül ki a Szövetségi Lakásügyi, Városfejlesztési és Építésügyi Minisztérium megbízásából készült tanulmányból. Ezek a földhasználatra gyakorolt pozitív hatásoktól kezdve a helyi és regionális gazdaság, a közlekedés, a környezet és a társadalom számára jelentkező előnyökig terjednek.

A csehországi Dolní Poustevna és a németországi Sebnitz közötti vonalon 2014. július 4-én, közel 70 évvel azután, hogy a II. világháborút követően bezárták, újraindult a személyszállítás. A 0,25 km-es szakasz újjáépítésének költsége 2,8 millió euróba került.

A PricewaterhouseCoopers WPG által készített Räumliche Effekte reaktivierter Schienenstrecken im ländlichen Raum (A vidéki területeken újraaktivált vasútvonalak strukturális hatásai) című tanulmányt a PricewaterhouseCoopers WPG készítette, és részletesen megvizsgálta a vidéki területeken hat újraindítási projektet, amelyek közül három sikeres volt, három pedig még nem valósult meg.

A szerzők 80 különböző eredményt és hatást azonosítottak az újranyitási projektekből. Ezek közül 28 a helyi vagy regionális gazdaságra, további 28 pedig a közlekedésre vonatkozott. További 12 a területfejlesztéssel vagy a területfelhasználással és -tervezéssel, hét a környezetre gyakorolt hatásokkal, öt pedig a társadalommal volt kapcsolatos.

Sarah Steffen  író a High speed rail to displace flights amid airport chaos? (A nagysebességű vasút kiszorítja a repülőtéri káosz közepette a járatokat?) című cikkében bírálta a légi közlekedést, helyette a vasúti utazást ajánlja.

A most következő bejegyzés az ő élményeinek és gondolatainak fordítása, melyet a légi- és a vasúti közlekedés során szerzett Európában.

A járattörlések, a létszámhiány és az elveszett poggyászok jelenleg rémálommá teszik a repülést. Európában a vonatok gyorsabb, megbízhatóbb és éghajlatbarát alternatívát jelentenek.

 Nemzetközi ICE járat Amszterdam főpályaudvarán (kép forrása: Wikimedia Commons)

Az európai városok közötti nagysebességű vasúti összeköttetések hamarosan felvehetik a versenyt a kaotikus, széndioxid-kibocsátással terhelt repülőjáratokkal szemben.

Az Európai Bizottság a TEN-T rendelet (Trans-European Transport Network. magyarul Transzeurópai közlekedési hálózat) felülvizsgálatára vonatkozó javaslatait az ukrajnai orosz invázió fényében módosították: az ukrajnai és moldovai útvonalakat felvették, Oroszországot és Fehéroroszországot törölték, és a TEN-T vasútvonalakon 1435 mm-es nyomtávot írnak elő.

A kibővített európai TEN-T hálózat (kép forrása: Railwaygazette.com)

2021 decemberében a Bizottság javaslatot terjesztett elő a 2013. évi TEN-T rendelet felülvizsgálatára az európai zöld megállapodás és a fenntartható és intelligens mobilitási stratégia célkitűzéseivel összhangban.

A Bizottság most azt mondja, hogy az európai közlekedési hálózat ellenálló képességét próbára tette "az Ukrajna elleni oroszországi agressziós háború pusztító hatása", amely "újradefiniálta a geopolitikai tájképet".

A július 27-én elfogadott felülvizsgált javaslatok most az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal folyó tárgyalások részét képezik.