Vonattal? Természetesen!

Egyiptom fővárosa, Kairó közel tízmilliós nagyvárossá duzzadt, érdemi tömegközlekedés nélkül. Az egyiptomi kormány a jelenlegitől nem messze egy új főváros alapításáról döntött, a nulláról felépülő település a tervek szerint sokkal élhetőbb lesz.

Egyiptom jelenlegi elnöke, Abd el-Fattáh esz-Szíszi avatta fel a 103 km hosszúságú, villamos elővárosi vasútvonal első szakaszát, a Capital Train "könnyűvasutat", amely Kairót a 10. Ramadán várossal és az Új Közigazgatási Fővárossal köti össze. Az ünnepségre 2022. július 3-án került sor, az utasforgalom másnap indult.

A 68,8 km hosszú első szakasz a kairói metró 3-as vonalának csomópontjánál, a Kairótól keletre fekvő Adly Mansour közlekedési csomópontnál kezdődik, és nagyrészt szintben halad kelet felé az Ismailia autópálya mellett 28,6 km hosszan Obouron, Shoroukon és New Heliopolis Cityn keresztül a Badr-i csomópontig. Ezután a vonal kettéválik, az egyik ága északra, a 10. Ramadán városában található Tudásvárosba, a másik pedig délre, az Új Közigazgatási Fővárosban található Művészeti és Kulturális Városba fut.

Történelmi okokból Európa vasútjai eltérő nyomtávolságokkal épültek ki. Bár történtek erőfeszítések az egységesítésre, sok nyomtávolság kipusztult, a teljes egységesség még nem alakult ki. A fő európai nyomtávolság az 1435 mm, ezen felül több ezer km hosszúságban létezik 1668 mm-es pálya az Ibériai félszigeten, 1000 mm-es vasutak Svájcban és Görögországban, továbbá elszórtan Olaszországban, Németországban és Franciaországban. Az egykori Szovjetunió tagországaiban 1520 mm-es nyomtávolság található (Balti államok), akárcsak Finnországban, mely szomszédos volt a szovjet birodalommal. Ezen felül, többnyire turisztikai céllal 760 mm-es kisvasutak is üzemelnek még.

Fonódott vágány Barcelona közelében. Az eltérő nyomtávolságok jelentős költséget jelentenek az építkezés és a közlekedés során (kép forrása: Wikimedia Commons)

Az Európai Bizottság szeretné megerősíteni Európa belső közlekedési összeköttetéseit, és ennek érdekében azt javasolta, hogy minden új vasútvonalat az európai szabványos nyomtávra építsenek. A hír a 2022. júliusában bejelentett, a TEN-T jogszabály módosítására irányuló javaslattal együtt érkezett. A hír különösen aktuális az orosz-ukrán háború miatt.

A Bizottság szerint az ukrajnai háború és az azt követő zavargások rávilágítottak az ellátási láncok és az élelmiszerbiztonság fontosságára, ami viszont a vasúti összeköttetésekre helyezte a hangsúlyt.

Spanyolország tovább bővítette nagysebességű vasúthálózatát, megnyílt ugyanis a Burgos és a Madrid-Valladolid-León vonal Venta de Baños-i csomópontja közötti 75 km hosszú nagysebességű vasútvonal július 22-én, egy nappal a VI. Fülöp király által tartott ünnepélyes avatás után és megkezdődött a menetrend szerinti személyszállítás. A tervek szerint ez a vonal végül a francia határig tartó nagysebességű folyosó részét képezi majd.

Az elkészült pálya. Jól látható, hogy ez a vonal csak egy vágánnyal épült, de lehetséges a kétvágányossá való bővítés is a jövőben (kép forrása: Railwaygazette.com)

Az új vonalszakaszt a Madridból Burgosba, Vitoria-Gasteizbe, Bilbaóba és Irúnba közlekedő járatok használják. A Madrid és Burgos közötti leggyorsabb AVE-járat menetideje 45 perccel 1 óra 33 percre, míg a Madridból a baszk régióba tartó Alvia járatok menetideje 38 perccel csökkent. A Media Distancia vonatok továbbra is az eredeti vonalon közlekednek.

A kínaiak a 2000-es években kezdtek szédületes metrófejlesztésekbe a kontinensnyi országban. Sorban nyíltak meg az újabb és újabb metróüzemek, melyek évről-évre egyre hosszabbak lettek. Jelenleg a kínai metróhálózatok kilenc helyet is elfoglalnak azon a 10-es listán, mely a világ leghosszabb metróüzemeit sorolja fel. Az országban 2020-ban már 44 metróüzem működött 7500 km hosszúságban és további rendszerek állnak építés alatt.

Egy szerelvény a világ leghosszabb metróhálózatáról. Vajon melyik kínai városban készült a fotó? (kép forrása: Wikimedia Commons)

Már egyedül csak a moszkvai metró az, mely felkerült a leghosszabb 10 metróhálózat listájára, jelenleg a 6. helyen szerepel. Ám szorosan ott van mögötte két olyan nagyváros is, mely mindössze 1-2 km-rel van lemaradva, és szorosan mögötte még további kínai város próbál előrelépni a listán. A moszkvai hálózat így néhány éven belül a 10. helyre fog visszacsúszni, majd egyszer csak lekerül a listáról.

Következzen a világ 10 leghosszabb metróhálózata növekvő sorrendben.

A cikkben a kínai földrajzi nevek többnyire angolos átírásban szerepelnek

Kína továbbra is rohamléptekben bővíti nagysebességű vasúthálózatát. A már így is a hosszát tekintve világelső vasúthálózat 2021. év végén már meghaladta a 40 ezer km hosszúságot, amit 2035-re 70 ezer kilométeresre terveznek bővíteni.

Xiangyang East vasútállomás látványterve. Mára már valósággá vált!

Június 20-án újabb 619 km hosszúságú nagysebességű vonalat adtak át az országban.