Vonattal? Természetesen!

Ha Törökország közlekedésére gondolunk, talán a nagysebességű vasúti közlekedés lesz az utolsó, ami az eszünkbe jut róla. A 78 millió lakosú országban a vasúti közlekedés eléggé elmaradott, mindössze 12008 km hosszú vasút épült csak ki, még a kétszerese sem, mint a jóval kisebb Magyarországon.

Eskişehir vasútállomása (kép forrása: Wikimedia Commons)

Törökországban a múlt század közepe óta nem épült új vasútvonal, az utasok többsége autóval vagy távolsági autóbuszokkal közlekedik. A vasút részaránya a teljes közlekedésből így alacsony. A török kormánynak azonban grandiózus vasúti tervei vannak, minden nagyobb várost össze akarnak kötni nagysebességű vasútvonalakkal, a meglévő hagyományos pályákat pedig felújítanák. Ezzel párhuzamosan megkezdődik a járműállomány modernizációja is, így a közeljövőben hatalmas fejlődésnek lehetünk majd szemtanúi.

Csendesen, minden nagyobb bejelentés nélkül 2014. február 23-án egy új béta változattal jelent meg a JBSS Bahn közlekedésszimulátor. Az új verzió pontos neve: Bahn 388b2.

Átmenő állomás a tóparton az MMM nevű pályán

Jelentős újdonságokra ne számítsunk, csupán további finomhangolások és néhány kényelmi funkció jelent meg. És természetesen az elérhető járművek száma is tovább bővült!

Ezt a cikket kollégámnak, Andrási Adriánnak ajánlom!

A nagy távolságra való utazásoknál napjainkban elsősorban a repülés a meghatározó. Azonban a nagysebességű vonatok egyre inkább felveszik a versenyt a repülőgépekkel, így egyre több utas választja újra a vasúti közlekedést. A vonatok sebességének növekedésével, új vasútvonalak építésével és a repülés biztonsági szabályainak szigorodásával a vonatok bizonyos esetekben kedvezőbb eljutási időt nyújtanak, mint a repülőgépek.

A modal split változása a koreai KTX szolgáltatás beindulása előtt és után (kép forrása: Wikimedia Commons)

A vasúti közlekedés 500-700 km távolság alatt versenyképes a repüléssel, de a technika további fejlődésével, az új, nagyobb sebességre alkalmas vonalak kiépülésével ez a táv akár 1000 km-ig is nőhet. Ettől nagyobb távolság esetében a repülés még jó ideig nyerésben marad.

Tibor barátom véget nem érő unszolása miatt ismét autók a vonatos blogomon! Ezúttal a stuttgarti Porsche múzeum következik, a fotók szintén Tibenszky Tibortól származnak.

A válogatás ismét szubjektív, hiszen egy poszt kevés lenne ahhoz, hogy minden érdekességet bemutassak. Aki teheti, mindenképp nézze meg élőben, akárcsak a közeli Mercedes múzeumot, ha már Stuttgartban jár!

A múzeum előtere, néhány autócsodával

Ferdinans Porsche 1931 április 25-én alapította meg Tervező és Tanácsadó vállalkozását. A cég 1945-ig nem épített autókat, csak a tervezéssel foglalkozott. Legnagyobb megrendelője a hadsereg volt, ahová harckocsikat, rohamlövegeket és még sok egyéb járművet is tervezett.

A mai cikkben folytatom a vasúti legek bemutatását, ezúttal az alagutak következnek. Az alábbi lista nem tartalmaz metróalagutakat, se olyat, mely még csak papíron létezik. Helyette a tízes listámra csak a már megnyílt vagy a már épülő alagutak kerülhettek.

Európa egyik fiatal alagútja, az itt még épülő Wienerwaldtunnel Ausztriában, 13,35 km-es hosszával még a legutolsó helyezett felét sem éri el (kép forrása: Picassa)

Vasúti alagutakból a világon nincs hiány, ugyanis a hagyományos (adhéziós) vonatok nem tudnak felkapaszkodni a hegyek tetejére, nem tudják kis sugarú ívekkel követni a hegyek-völgyek cikkcakkos vonalát. Ha nem akarnak a vasútvonallal nagyot kerülni, vagy fogaskerekűt, siklóvasutat építeni, akkor bizony fúrni kell! Különösen igaz ez a nagysebességű vasútvonalaknál, ahol a nagy sebesség miatt elkerülhetetlen a szinte nyílegyenes pálya, melyen se lejtők, se emelkedők nem találhatóak.