Vonattal? Természetesen!

A francia Nemzetközi Vasútegylet (röviden UIC) rendszeresen ad ki jelentéseket Európa és a világ vasútjainak teljesítményéről. A legfrissebb és a legpontosabb adatok a www.uic.org weboldalról szerezhető be.

Néhány napja frissítették a világ nagysebességű vasútjairól szóló pdf kiadványukat, melyet összehasonlítva az előző évivel, több helyen is jelentős változtatásokat találunk.

Európa már meglévő és építés alatt álló nagysebességű és egyéb vasúti fővonalai (kép forrása: Wikimedia Commons)

Lássunk ezek közül néhányat!

Az Aérotrain cikk után egy újabb kevésbé ismert kísérletsorozatot mutatok be az alábbi cikkben egy próbapályával, egy később sehol máshol nem alkalmazott vasúti áramrendszerrel és négy prototípus járművel!

Zossen állomás Németországban (Kép forrása: Wikimedia Commons)

A mai cikkben Berlin közelébe látogatunk el képzeletben a Studiengesellschaft für Elektrische Schnellbahnen (kb.: Villamos Gyorsvasutak kutatási Egyesülete) kísérleti pályájához, ahol 1899-től 1903-ig folytak kísérletek a vasúti közlekedés felgyorsítására.

Az alábbi programajánló nem illik a blog eddigi témáihoz, de azért csak megosztom az alábbi képeket is. Jöjjön most pár fotó, mindenféle vonat nélkül a müncheni Tierpark Hellabrunn állatkertről! A fényképek között meg némi információ arról is, hogy miért is érdemes ellátogatni Európa egyik legszebb állatkertjébe családostól vagy akár csak egyedül is!

Az állatkert bejárata

Aki sokat játszott már a JBSS BAHN nevű játékkal, annak bizonyára feltűntek a játék bosszantó korlátai. Ebből a legszembetűnőbb, hogy a beépíthető játéktér 16*16 méteres négyzetekre van osztva, egy négyzetbe pedig csak egy elem helyezhető el. Emiatt az egyvágányú vasút területfoglalása 16 méter. Ez még annyira nem zavaró, rá lehet fogni a töltésre, vízelvezető árokra... De ahogy a vágányok száma nő, ez a hiba is egyre nyilvánvalóbb! Egy négyvágányos vasútvonal már 64 méter széles, a kb. 16 méter helyett! A pályaudvaroknál ez még rosszabb: egy 16 vágányos állomás már 256 méter széles, a kb. 64 méter helyett!

De lássuk az utakat is: egy egysávos egyirányú utca 16 méter széles, egy négysávos autópálya, leállósávval pedig már 84 méter széles! A valóságban ennek negyede se, kb. 20 méter! Így 64 méterrel szélesebb csíkot foglal el az úttest, melyen a járművek meglehetősen ritkán közlekednek...

Ennek a hibának a kijavítása, vagy legalább csökkentése a teljes program átírását igényelné, így már évek óta csak álom egy jobb verzió... Ahogy a grafika egyre részletesebb lett, ez a hiba egyre feltűnőbbé vált!

A program főbb újdonságai egy képen: a sínek közelebb kerültek egymáshoz, 45 fokos és 22,5 fokos kitérő, szélesperonnak hely, külön letehető építőelemek...

De ennek úgy tűnik hamarosan vége, ugyanis megjelent a 2012. november 10-én a Bahn 4.0 béta (majd utána még 2013 március 4-én a JBSS BAHN 3.87r1), amely eddig úgy tűnik mindenki figyelmét elkerülte!

A mai poszt a távoli múltba kanyarodik vissza, amikor a vasút már egyre jobban érezte a közút és a repülés növekvő szorítását, és a szakemberek keresték-kutatták a vasúti közlekedés megújításának módját. Majd több kisebb-nagyobb siker és számos zsákutca után jutottunk el napjaink nagysebességű közlekedéséig.

Az Aerotrain (Kép forrása: Wikimedia Commons)