Vonattal? Természetesen!

Sok kicsi sokra megy? - tehetnénk fel a kérdést a következő videó alapján. A Hamburgban található Miniatur Wunderland a világ legnagyobb terepasztala, így bizonyára minden olyan területen jártasak, ami a vasútmodellezéssel kapcsolatos.

A kísérletben részt vett DB 101 006-5 sorozatszámú mozdony Karlsruhe főpályaudvarán (kép forrása: deutschland-bahnen.startbilder.de)

2013 őszén egy érdekes és meglepő rekordkísérletbe fogtak. Vajon megfelelő mennyiségű modellvasúti kismozdony képes elvontatni egy igazi mozdonyt is?

A 2016. június elsejével átadott 56 km hosszúságú svájci Gotthárd-bázisalagút egy rendkívüli mérnöki teljesítmény! Az átadást követően rengeteg cikk foglalkozott az alagúttal, és Svájcra, sőt egész Európára vonatkozó jövőbeli hatásával. Nem csak a teherforgalomban, de az ország nagysebességű távolsági forgalmában is rendkívüli fontosságú az átadása. Az esemény jelentőségét jól mutatja, hogy a megnyitón még Németország kancellárja, Angela Merker is jelen volt!

A faidoi lejárat

Az alagút megnyílt a teherforgalom számára, decembertől pedig már a személyszállító vonatok is a mélyben fognak száguldani. Ezzel az utasok nyernek egy órát, cserébe viszont le kell mondaniuk a régi vasút lélegzetelállító vonalvezetéséről.

A most következő cikk igazi kuriózum lesz, hiszen egy olyan olvasó képeit láthatjuk, aki maga is ott járt az építkezésen!

A fényképek segítségével bepillantást nyerhetünk a földalatti világba, ahol közel 20 évig folyt a munka, a több ezer méternyi szikla alatt.

Következzenek hát Gyula képei és beszámolója a világ leghosszabb alagútjának az építéséről!

2016. június 1-én adták át Svájcban az 57 kilométeres Gotthárd-bázisalagutat. A 17 évnyi építkezés befejezéséről, jelentőségéről és a megnyitásáról már számos hírportál is megemlékezett az elmúlt napokban.

Emeletes InterCity vonat Svájcban, az 1970-es mélypont után a fejlődés folyamatos, és ez meglátszik az utasszámokban is (kép forrása: Wikimedia Commons)

Tekintsük most azonban kicsit nagyobb léptékben át Svájc vasúti közlekedését, hiszen az új bázisalagút csak egy, ám igen fontos eleme egy közel 30 éve zajló programnak.

Norvégia földrajzában jelentősen eltér a többi olyan európai országtól, ahol nagysebességű vonatok közlekednek. Az országra egyaránt jellemző a hegyvidék és az alacsony népsűrűség. Elsősorban emiatt a két okból kifolyólag nem épült még ki az országban több vonalból álló nagysebességű vasúthálózat, pedig gazdaságilag rendkívül fejlett.

A Flytoget Lillestrøm állomáson (Kép forrása: Wikimedia Commons)

Jelenleg Norvégiában csak a 64 kilométer hosszúságú Gardermobanen nevű vasútvonal alkalmas a nagysebességű közlekedésre. A vonal az ország fővárosát, Oslót kapcsolja össze Eidsvollal, miközben érinti az Oslói nemzetközi repülőteret is. Egyedül az Oslói főpályaudvar és az 50 kilométerre található repülőtér közötti szakasz alkalmas a 210 km/h sebességű közlekedésre. A vasútvonalon a Norvég Államvasút leányvállalata, a Flytoget vonatai közlekednek. Az útvonalát 2008-ban meghosszabbították Drammenig, ám idáig már csak alacsonyabb sebességgel közlekedik.

Spital am Pyhrn-ben nem csak a Dr.-Vogelgesang-Klamm szurdokot, hanem a helyi vasútmodellező kör még építés alatt álló terepasztalát is érdemes megnézni.

A terepasztal legnagyobb vasútállomása

A 10-15 lelkes modellező közös H0-s méretarányú, osztrák témájú terepasztala már több, mint egy éve épül. Ha továbbra is ilyen ütemben haladnak, jövő ilyenkorra már bizonyára teljesen el is készül majd a remekmű.

A modellvasúti pályát a Pyhrnbahn vonala inspirálta, néhány, a valóságban is létező elem is felbukkan az asztalon, ám emellett mégis elsősorban fantáziapálya.